A fogyasztói döntések elmélete
Eredetileg értékelmélet Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye Csökkenő határhaszon elve Az 1870-es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger
Elfogyasztott jószágegység (Q) Határhaszon (MU=TU/Q) Összhaszon és határhaszon Elfogyasztott jószágegység (Q) Összhaszon (TU) Határhaszon (MU=TU/Q) 1 80 2 130 130 - 80=50 3 160 160-130=30 4 180 180-160=20 5 190 190-180=10 6 195 195-190= 5 7 197 197-195= 2
TU=f(q) Ahol TU max. ott MU =0 Q MU (q) = d TU(q) / dq MU Q Csökkenő határhaszon TU öszhaszon Telítettségi pont TU TU=f(q) Ahol TU max. ott MU =0 Q MU határhaszon q1 MU (q) = d TU(q) / dq MU Q q1
Kardinális elmélet A hasznosság mérhető, A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát A termék hasznossága nem függ más termékektől
Hermann Heinrich Gossen (1810-1858) Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimum Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.
Alfred Marshall (1842-1924) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. 1890. Principles of Economics
Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva Az olló példa Price Supply Pe Demand Qe Quantity
Az egyéni keresleti görbe levezetése Növekvő mennyiség esetén az ár csökken Visszavezeti Gossen I. törvényére Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken De! Giffen paradoxon
A piaci keresleti görbe px „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 100 „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége 30 x 10 20 25 45
Optimális fogyasztói döntés több termék esetén Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora.
Ordinális elmélet A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) Jószágkosarakat hasonlít össze
A fogyasztói magatartás A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -maximalizálása! A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!
Preferencia relációk Szigorúan preferált: Gyengén preferált : Közömbös:
A preferenciarendezés axiómái Teljesség: minden kosarat képes értékelni Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös Tranzitivitás: AB és BC, akkor AC. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)
A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. A közömbösségi görbék A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. Azonos hasznosságú pontok Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) Minél távolabb = annál preferáltabb Y X
Közömbösségi görbe Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban) y U növekedésének iránya x
Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői Negatív meredekségű (a dominancia elve) Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben) Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)
Különleges alakú közömbösségi görbék
A hasznossági függvény U=f(X,Y) U B UB hasznossági pontok A Y UA X YB YA XB XA
Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék Koppány Krisztián, SZE 2005
Helyettesítési ráta Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B) Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon Differenciahányados – szelő meredeksége y A B x
Helyettesítési határráta – Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás Differenciálhányados – pontban vett meredekség y E x
A helyettesítési ráta nagysága
A fogyasztói modell feltevései és adottságai kéttermékes modell: x és y termék korlátozó feltétel adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income) adott mindkét termék ára (px, py) a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben mindkét termék végtelenül osztható) célfüggvény a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása a hasznossági függvény, U (x,y)
Költségvetési egyenes Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat jövedelem x termék ára x x termék mennyisége y termék ára általánosan y y termék mennyisége
Költségvetési egyenes jellemzői Általános alakja Rendezve Meredeksége árarány
Az optimális választás meghatározása geometriai úton y D E A yopt B U2 U1 C U0 xopt x
Optimális fogyasztói döntés Határhaszon arányok= árarányok
Költségvetési egyenes elmozdulása 1 Jövedelem változik (növekszik) x
Költségvetési egyenes elmozdulása 2 x termék ára változik (növekszik) x
Optimalizálás jövedelem növekedésnél y Jövedelem változik (növekszik) x
Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik x termék ára változik x
Engel görbe y x x
Inferior jószág Engel-görbéje Pl. szalonna Luxus cikk Engel-görbéje Pl. kaviár I Qa I Qa Normál jószág Engel-görbéje Pl. ruházat I Qa
Egyéni keresleti görbe levezetése x x
Árváltozás hatásának felbontása Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja) Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás
Reáljövedelem értelmezése Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható