A. melléklet: Mikroökonómiai alapok

Az előadások a következő témára: "A. melléklet: Mikroökonómiai alapok"— Előadás másolata:

1 A. melléklet: Mikroökonómiai alapok
Szintén bevezető jellegű rész Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

2 A1 Kereslet alapelemei Fogyasztónk a homo eoconomicus
Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

3 A1a Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés
Teljes hasznosság – határhasznosság Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

4 TU(Q) MU(Q) Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

5 Mindig határelemzés Értékparadoxon Határbevétel (határhaszon)
Határköltség (határáldozat) Értékparadoxon Érték-hasznosság 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

6 Előnykiegyenlítődés elve
Egy fogyasztó – több termék „Svédasztal” Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

7 Csere Több fogyasztó, több termék Szubjektív hasznosság
Csökkenő határhasznosság Önmagában a cserétől is nő jólét 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

8 Pénz Praktikus csereeszköz Elvont hasznosságú
Pénz határhasznossága, MUM, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

9 A1b Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény
A kereslet törvényének egyszerű megragadása Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MUa-t. Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

10 Mindennek van helyettesítője!
Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. Szükségünk van gázra! Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. Kereslet törvénye Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

11 Egy másik szokásos megragadási mód
Közömbösségi térkép Egy másik szokásos megragadási mód Közömbösségi térkép Másként Preferencia-térkép Közömbösségi görbesereg 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

12 A B Qb A „cserearányt”a ΔQb/ΔQa hányados jellemzi U U*
Ez a helyettesítési ráta Az A-t és B-t összekötő egyenes meredeksége U U* Qa0 Qb0 A ΔQb Qb1 Qa1 B ΔQa Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

13 A Qb Helyettesítési határráta U
A dQbxMUb hasznosságcsökkenés egyenlő a dQaxMUa hasznosságnövekedéssel. U Qa0 Qb0 A -dQb/dQa Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

14 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

15 Nem általános közömbösségi térképek
Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

16 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

17 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

18 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

19 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

20 Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

21 Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét!
Költségvetési korlát Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

22 Elérhető kombinációk I teljes elköltése Qb Qa 2015.ősz
Üzleti gazdaságtan

23 Most nézzük az optimális választást!
Üzleti gazdaságtan

24 Qb Qa0 Qb0 Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

25 Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk:
2015.ősz Üzleti gazdaságtan

26 Költségvetési korlát helyzetének változásai
A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

27 (Vagy az árak csökkennek)
Qb I jövedelem nő (Vagy az árak csökkennek) Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

28 Qb a termék ára nő Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

29 Összetett változás esetén
Qb Összetett változás esetén Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

30 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre
Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

31 Jövedelem-fogyasztás görbe Qb
Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

32 I Engel-görbe Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

33 Az Engel-görbe (Qa-I) általában pozitív meredekségű
Normál jószág Erőteljes emelkedésnél: luxus termék Ha negatív meredekségű Inferior (alsóbbrendű) jószág 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

34 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése
Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

35 Összevont jószág PCC Qb Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

36 Egyéni keresleti görbe
Pa Egyéni keresleti görbe D Qa 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

37 Árváltozás hatásának elemzése
Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. Az árváltozás teljes hatását helyettesítési hatásra és jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. Giffen-hatás Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

38 A1c Piaci keresleti függvény
Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

39 Egyének Piac QA P DA QB P DB QC P DC Q P D 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

40 Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk.
Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

41 Keresett mennyiség változása Kereslet változása
P D1 D0 Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

42 Mi határozza meg a piaci keresleti görbét?
Fogyasztók átlagjövedelme Piac nagysága Helyettesítő termékek árának alakulása Vágyak, ízlés változása Egyéb (pl. időjárás alakulása) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

43 A2 Kínálat alapelemei Csere – költség – alternatíva költség
A „legjobb más” A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

44 Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők!
Elsüllyedt költségek Nézzünk egy-két példát! Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) Félig kész vízlépcső Határ-alternatívaköltségek A termelésben is vannak helyettesítők! Általában véve legjobb technológia nincs! Pl.: autópálya építés Indiában 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

45 Kínálati függvény Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

46 Szög Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható.
Vasérc, energia, ember Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. Nőnek a határ alternatíva költségek. Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

47 QC QA P SA QB SB SC Egyének Piac Q P S 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

48 P S Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

49 Kínálati görbe alakjának okai
Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) A termelésnél a csökkenő hozadék elve A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez… 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

50 Mi határozza meg a piaci kínálati görbét?
Technológia változása Termelési tényezők árának alakulása Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára Adók, járulékok, vámok Egyéb 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

51 Kínált mennyiség változása Kínálat változása
P S0 S1 Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

52 A3 Piaci ár Piaci egyensúly Marshall-kereszt Túlkínálat Túlkereslet
Üzleti gazdaságtan

53 P S P* D Q* Q 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

54 Piaci koordináció P Q S D túlkínálat P2 P1 túlkereslet 2015.ősz
Üzleti gazdaságtan

55 A4 A kereslet és a kínálat árrugalmassága
Kereslet árrugalmassága Árrugalmas Árrugalmatlan Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

56 Árrugalmasságot befolyásoló tényezők
A rendelkezésre álló reakcióidő A termék helyettesíthetősége A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

57 Kínálat árrugalmassága
A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. Kínálat árrugalmasságát meghatározza Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban Rendelkezésre álló idő 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

58 A5 Fogyasztói és termelői többlet
Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. Ld. értékparadoxon Fogyasztói többlet Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

59 Rezervációs ár Termelői többlet
Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. Termelői többlet A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

60 A6 Termelési tényezők árazódása
Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) Más jószágok előállítására alkalmasak A termelési tényezők keresletes származékos kereslet Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

61 A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye
Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. Határtermék Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás Termelési egységben (pl. db) kifejezve Határtermék-bevétel Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

62 Csökkenő hozadék elve Gossen I „termelési párja”
Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

63 Költségminimalizálás alapszabálya
Gossen II „termelési párja” Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

64 Helyettesítési szabály
Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

65 Vállalati tényezőkeresleti függvény
A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék-bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség És fordítva. Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

66 Egyenlőtermék-görbék
Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

67 Egyenlőtermék-görbék
Tb Ta Egyenlőtermék-görbék 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

68 Egyenlőköltség-görbék
Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

69 Egyenlőköltség-egyenesek
Tb Ta Egyenlőköltség-egyenesek 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

70 Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését!
Üzleti gazdaságtan

71 A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel.
Tb Ta A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

72 Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor…
2015.ősz Üzleti gazdaságtan

73 Tb Ta 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

74 Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat. 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

75 Tb Ta B A 2015.ősz Üzleti gazdaságtan

76 Termelési tényezők piaci kereslete
A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén Termelési tényezők piaci kínálata Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. Termelési tényezők piaci ára 2015.ősz Üzleti gazdaságtan