Az ár- és belvizek elleni védekezés helyi feladatai Bak Sándor igazgató Polgármesterek felkészítő értekezlete, Békéscsaba 2011. január 26.

Néhány alapfogalom Árvíz (nagyvíz): A folyó, vízfolyás meghatározott állapota, vízjárási helyzete, amelynél a vízhozam és vízállás jelentékenyen megnövekszik. A gyakorlat a középvízi meder partélét meghaladó, az abból kilépő vizeket nevezi árvíznek. Árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a folyókból vagy kis vízfolyásokból származó ideiglenes víz alá kerülése (elöntése). Árvízvédekezés: Az árvíz idején szükséges intézkedések összessége. Ide tartoznak elsősorban a védvonalak védőképességének fenntartására, vagy fokozására teendő műszaki beavatkozások, ill. a védvonal tönkremenetele esetén a mentesített ártérre betörő víz szétterülésének megakadályozására, a kiterült víz lokalizálására irányuló munkálatok, a veszélyeztetett lakosság biztonságba helyezésére, emberek és anyagi javak mentésére tett intézkedések.

Néhány alapfogalom Belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz alá kerülése (elöntése) Belvízvédekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása Vízkárelhárítás: a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység

Magyarország árvízveszélyeztetettsége

Békés-megye árvízveszélyeztetettsége

Magyarország belvízveszélyeztetettsége

Békés-megye belvízveszélyeztetettsége

A vízkárelhárítás jogszabályi alapjai 1995.évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról és a végrehajtási rendeletek: a 232/1996.(XII.26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól, a 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről, 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról 1996. évi XXXVII. tv. polgári védelemről 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés szabályairól és a végrehajtási rendelete: a 179/1999.(XII.10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés szabályainak végrehajtásáról 2004. évi CV. tv. a honvédelemről

A vízkárelhárítási feladatok jellege Az élet- és vagyonbiztonság érdekében az ár- és belvizek kártételeinek megelőzését, elhárítását, mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása. Műszaki feladatok: A védekezés időszakában a védműveken, azok mentén a védművek védő illetve működőképességének megőrzése. (Védekezés előtti, alatti, utáni feladatok) Államigazgatási feladatok: A védekezéssel összefüggően a rendvédelmi, szociális, egészségügyi tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok, valamint a műszaki feladatok ellátásához szükséges munkaerő, eszköz, anyag biztosítása, illetve a veszélyeztetett területen az élet- és vagyonbiztonság érdekében megteendő megelőző és operatív feladatok.

A védekezésre kötelezettek Vízgazdálkodási törvény 2. § (1) Az állami feladatok: k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés;

A védekezésre kötelezettek Vízgazdálkodási törvény 4. § (1) A települési önkormányzat feladata: f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. 16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. (5) A helyi önkormányzatok feladata: a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.

A Védekezésre kötelezettek Vízgazdálkodási törvény 16. § (6) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.

A vízkárelhárítás kormányzati irányításának szervezeti felépítése

A vízkárelhárítás műszaki irányításának szervezeti felépítése Kormánybizottság Kormánybiztos Vidékfejlesztési Miniszter Országos Műszaki Irányító Törzs Védelemvezető (Vízügyi Igazgató) Szakaszvédelem vezető

A KÖVÍZIG-ek vízkárelhárítással összefüggő műszaki és igazgatási feladatai a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, ellátása a védművek építése, fejlesztése, az építés és fejlesztés összehangolása a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása, területi koordináció a helyi önkormányzatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai segítése - igény esetén a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggően a - közigazgatási feladatok ellátáshoz - szükséges tervek készítéséhez adatok szolgáltatása a vízgazdálkodási társulatok vízkárelhárítási tevékenységének szakmai irányítása a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás

A KÖVÍZIG-ek vízkárelhárítással összefüggő műszaki és igazgatási feladatai az országos vízrajzi törzshálózatba illeszkedő észlelő és figyelő hálózat kialakítása és működtetése a védekezési tevékenységgel összefüggő műszaki és szervezési egyeztetések biztosítása a védekezésre kötelezettek számára együttműködés a szomszédos államok illetékes szerveivel a közös védekezési szabályzatok szerint információs rendszer kialakítása és működtetése külön célú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre közreműködik az ár- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásról melyhez a KÖVÍZIG a létszám és technikai eszköz igényében (erőforrás igény) bekövetkezett változásokat a védelmi bizottság elnöke útján (232/1996 (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ alapján) minden év augusztus 31.-ig megküldi az érintett önkormányzatoknak megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre gondoskodik az élet,- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében a szükséges egyéb intézkedések megtételéről gondoskodik a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről - a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közreműködésével - megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban illetve a károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A polgármester államigazgatási feladat- és hatásköre Helyi Építési Szabályzat: építési korlátozások szükségesek -a parti sávban a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig -az árvízvédelmi töltések 10 m-es védősávjainak területén; -a nagyvízi meder területén; -a fakadó- és szivárgóvizek által veszélyeztetett és vízjárta területeken.

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka 232/1996. Kormányrendelet 8. § (1) A védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai: a) a védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása; b) a védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése; c) a saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése, d) az a)-b)-c) pont alatt felsoroltak rendszeres, évenkénti felülvizsgálata; e) védekezési gyakorlatok tartása. e) különcélú védekezési távközlő hálózatok kialakítása és működtetése. (3) A védekezési terveket a védekezésre kötelezettnek minden év december 10-ig felül kell vizsgálnia és a változásokat a terveken át kell vezetnie.

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka 10/1997. KHVM rendelet A védekezési tervek 3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében a) árvízvédekezési, b) jeges árvíz elleni védekezési, c) lokalizációs, d) belvízvédekezési, e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és tervet kell készíteni. (2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka 3.§ (3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma: a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával; b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével; d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércé0knek az ábrázolásával; e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka (f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával; g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről; h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel; i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése; j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék); k) a szakasz védekezési naplója.

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka 10/1996. KHVM rendelet 3.§ (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma: műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, - ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, - akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen: 1. a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével, 2. a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével, 3. a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével, 4. a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket; d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével; e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai); f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék); g) a szakasz védekezési naplója.

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka A 232/1996. (XII.26.) Korm. rendelet 9.§ (3) a) rendelkezik arról, hogy a terveket a KÖVÍZIG részére meg kell küldeni véleményezésre

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka A védelmi tervek elhelyezése helyi önkormányzatok esetében: polgármesteri hivatalban az illetékes KÖVÍZIG szakaszvédelmi központban vízgazdálkodási társulatok esetében: székhelyükön KÖVÍZIG esetében: KÖVÍZIG központi ügyeletén VKKI ügyeletén

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai A megelőzés és felkészülés időszaka vízkárelhárítási létesítmények (védművek, azok műtárgyai, tartozékai, védelmi berendezések, gépek, eszközök felszerelések) fejlesztése, fenntartása szervezeti beosztás évenkénti aktualizálása védekezési gyakorlat tartása vízkárelhárítási létesítmények rendszeres, évenkénti felülvizsgálata (232/1996. Korm. rendelet 8.§ d.) A jegyzőkönyvet az értékelő jelentést és az intézkedési tervet meg kell küldeni a polgármesternek a KÖVÍZIG részére december 10.-ig a Vízgazdálkodási Társulatnak a KÖVÍZIG részére december 10.-ig a KÖVÍZIG-nek a VKKI részére december 10.-ig (10/1997. KHVM rendelet 6.§.)

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés alatti feladatok Vízügyi területi koordináció melletti ár- és belvízvédekezés ellátása

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés alatti feladatok készültség elrendeléséről értesítés: Polgármester a KÖVÍZIG ügyeletére Védelmi bizottság titkárának Lakosság felé Vízgazdálkodási Társulatok Érintett települések polgármesterének KÖVÍZIG a VKKI ügyeletére Védelmi bizottság elnökének Ügyelettel rendelkező egyéb szerveknek

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés alatti feladatok védekezés ideje alatt napi jelentés megküldése: Polgármesterek KÖVÍZIG műszaki ügyeletére Vízgazdálkodási Társulatok (ezek a napi jelentések képezik a vízügyi igazgatóság területi koordinációs tevékenységének információs alapját) KÖVÍZIG minden nap 900 óráig – a saját, illetve a polgármesterek és vízgazdálkodási társulatok tevékenységéről egyaránt VKKI műszaki ügyeletére (232/1996. Korm. rendelet 18.§ (1) a.) II. fokú, vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének (10/1997. KHVM rendelet 11.§ (2))

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés alatti feladatok Kommunikáció Az Önkormányzati jelentések tartalma Készültségi jelentés: a belvízvédelmi készültség változásáról, a változást követően haladéktalanul megküldésre kerülő dokumentum Napi jelentés: az előző 24 óra önkormányzati védekezésének eseményeit, igénybe vett, illetve felhasznált erőforrásit (foglalkoztatott létszám, gépek, anyagok) ismertető dokumentum A résztvevő szervezetek közötti hivatalos kommunikáció formája a Távmondat. Távmondat: sorszámozott, adminisztrált küldő-, fogadó személlyel azonosított, adminisztrált küldési, fogadási időponttal ellátott, nem selejtezhető, dokumentum

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés alatti feladatok Kommunikáció

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés utáni feladatok a védekezés során keletkezett rongálódások számbavétele, helyreállítása a védekezés tapasztalatainak összegzése Jelentés készítése: a 232/1996.(XII.26.) Korm. rendelet 20.§ (2) bek. alapján a készültség megszüntetését követő 30 napon belül a védelemvezető a felülvizsgálatra jogosult szerv részére a védekezésről összefoglaló jelentést köteles készíteni és azt jóváhagyásra felterjeszteni

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés utáni feladatok Összefoglaló jelentés előterjesztése (232/1996. Korm. rendelet 16.§ ) önkormányzati védekezés esetében: a készültség megszüntetését követő 30 napon belül a helyi önkormányzat szakaszvédelem vezetője a polgármesternek vízgazdálkodási társulati védekezés esetében: a készültség megszüntetését követő 30 napon belül társulat védelemvezetője a KÖVÍZIG szakaszvédelem vezetőjének

Az Önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai Védekezés utáni feladatok Állami védekezés esetében (10/1997. KHVM rendelet 24.§ (1). bek.) I-III. fok és rendkívüli készültség után a KÖVÍZIG 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, melyet az VKKI-hoz felterjeszt elfogadásra III. fokú készültség után az összefoglaló jelentést a VKKI-hoz való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének be kell mutatni tájékoztatásul rendkívüli készültség után az összefoglaló jelentést a VKKI-hoz való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnöke felé is fel kell terjeszteni elfogadásra

Területi koordináció Műszaki tevékenység esetében: A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hangolja össze a védekezésre kötelezettek műszaki feladatait

Területi koordináció Államigazgatási tevékenység esetében: A védelmi bizottság irányítja és összehangolja a helyi védelmi igazgatási szervek védekezéssel kapcsolatos polgári védelmi és más védekezési feladatainak ellátását és az arra való felkészülést A védelmi bizottság árvíz és belvízvédekezéssel kapcsolatos operatív működését a KÖVÍZIG igazgató javaslatára a megyei közgyűlés elnöke rendeli el A védelmi bizottság veszélyhelyzet, vagy szükségállapot esetén segíti a megyei közgyűlés elnökét ill. a polgármestert a védekezés államigazgatási feladatainak ellátásában és javaslattevő, döntéselőkészítő jogkörben közreműködik a védekezés területi szintű összehangolásában.

Az állami vízkárelhárítási feladatokhoz történő erőforrás biztosítás Vízgazdálkodási törvény 17. § (7) A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében a) közreműködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság (védelmi bizottság) jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában; b) gondoskodik a közerők, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők általános ellátásáról;

Az állami vízkárelhárítási feladatokhoz történő erőforrás biztosítás 232/1996. Kormányrendelet 7. § (4) A védelmi bizottság az illetékes vízügyi államigazgatási szerv vezetőjének javaslatára dönt az árvízvédelem céljait szolgáló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek tervezéséről és igénybevételéről. 9. § (1) A KÖVIZIG szolgáltatja: a) a védelmi bizottság elnöke útján 1. az erőforrás-igénybevételi tervek elkészítéséhez, védelmi szakaszok szerinti bontásban a szükséges munkaerő, a szivattyú-gépkezelők létszámát, továbbá a szállítóeszköz, földmunkagép szükséges mennyiségét; (2) A KÖVIZIG az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat - a védelmi bizottság elnöke útján - minden év augusztus 31-ig közölni köteles az érintett polgármesterekkel.

Köszönöm a figyelmet!