A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi kockázat („moral hazard”) Ösztönzés Megbízó-ügynök modell szimmetrikus információ esetén

Aszimmetrikus információ Kereslet mennyisége = f (Ár) a különböző minőségű jószágokat – beleértve pl. a munkaerőt is – különböző jószágoknak tekintettük a minőség megkülönböztetése költséges Lehet-e hatékony (Pareto egyensúlyi) a piac, ha a csere résztvevői közötti információ aszimmetrikus? A piac Pareto-hatékony, ha a vevők és az eladók közötti elosztáson nem lehetséges Pareto-javítás Aszimmetrikus információ esetén a piac maga olyan „egyensúlyi” állapotokat hoz létre, amelyeknél léteznek előnyösebbek is a szereplők számára (pl. a piac összeomlik, nincs tranzakció)

Keresés: az információ költsége (1) Stigler, G.J. ‘The Economics of Information,’ The Journal of Political Economy, LXIX (3), 213–26. A vizsgált kérdés: mekkora egy jószág piaci ára? Keresés: a vevő egy jószág több eladóját megkérdezi az árról, amíg kiválasztja a neki legmegfelelőbbet Az ár szóródása miatt annak létezni fog gyakorisági (valószínűség-) eloszlása. Ha az árak erősen szóródnak – a keresés költségéhez viszonyítva – a vevőnek érdemes több eladót megkérdeznie az árról Példa: Tegyük fel, hogy a jószágért $2-t és a $3-t kérő eladók eloszlása egyenletes. A minimális ár eloszlása ebben az esetben a következő:

Keresés: az információ költsége (2) A minimális ár eloszlása az árajánlatok számának függvényében

Keresés: az információ költsége (3) Ha a p kínálati ár egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, akkor annak valószínűsége, hogy n megfigyelésből a minimális ár nagyobb p-nél = Megmutatható, hogy a minimális ár sűrűség-függvénye: az átlagos minimális ár: az átlagos minimális ár szórása = A minimum ár bármely valószínűség-eloszlása esetén a keresés hozadéka – a minimum ár várható csökkenésében mérve – csökkenő A vevő számára a várható megtakarítás a keresés egy újabb egységének igénybe vétele és a jószág q mennyiségének vásárlása esetén:

Keresés: az információ költsége (4) A fogyasztó számára a keresés költségét arányosnak tekinthetjük a megkérdezett eladók számával, mert a fő keresési költség az idő A fogyasztók idejének értéke, valamint ízlésük is különböző lehet A fogyasztó optimális keresési költsége: a keresés határköltsége egyenlő annak határhozamával Az előbbi optimum-kritérium nem alkalmazható, ha a vevők összefognak a keresésben Egyedi jószágok (pl. egy használt autó) vásárlása-eladása esetén akár a vevő, akár az eladó személyes keresésének hatékonysága igen alacsony → ezért jöttek létre használt autó kereskedések A keresési költségek csökkentésének másik fontos eszköze a reklám Példa: használt autó-kereskedések tegyük fel, hogy az autókereskedők között tökéletes a verseny a potenciális vevő által fizetni kívánt maximális ár az általa talált minimum ár eltekintünk az árdiszkrimináció lehetőségétől

Keresés: az információ költsége (5) Az eladók p árat kérnek az autóért és azon vevők számára adják el, akiknek ez a minimum ár Az összes lehetséges vevők száma Nb, az eladói árak valószínűség eloszlása egyenletes Az előbbi feltételek mellett az i. eladótól vásárlók száma: ahol K = dp/r, dp a p-közeli árak terjedelme, r az azonos árat kérő eladók száma, n a keresések száma Mivel az i. eladótól vásárló vevők száma nő, ahogyan az eladó csökkenti az árat, méghozzá a vevők száma gyorsuló ütemben emelkedik Ugyancsak gyorsuló ütemben nő a vevők száma a keresések számának emelkedésével Az eladók is kereshetik az információt: mennyit kér a versenytárs?

Keresés: az információ költsége (6) A keresési költség meghatározó tényezői minél nagyobb a jószág ára a vásárló jövedelméhez viszonyítva, annál többet fordít keresésre, mert annál nagyobb a keresésből adódó megtakarítás minél nagyobb a visszatérő (tapasztalt) vásárlók aránya a piacon, annál nagyobb a keresés mennyisége és az árak csökkenése a keresési költség együtt nő a piac földrajzi méretével A keresés optimum-kritériuma: ahol i a piaci kamatláb, MCs(n) a keresés határköltége „Az információ jelentőségének elhanyagolása olyan, mint a nulla fok alatti hőmérséklet. Egy ideig elviselhető, de tartósan nem maradhatunk meg benne ruha és lakás nélkül.”

Magáninformáció, mint externalitás (1) Külső gazdasági hatás: a gazdasági tevékenység hasznát (költségét) nem az élvezi (viseli), aki azt kifejtette Fogyasztói külső gazdasági hatás A B x1A x1B x2B x2A Ω = indulókészlet Egyensúlyi elosztás

Magáninformáció, mint externalitás (2) Egyensúlyi feltételek:

Magáninformáció, mint externalitás (3) Nem-egyensúlyi elosztás A B x1A x1B x2B x2A Ω = indulókészlet A bruttó kereslete B bruttó kereslete

Magáninformáció, mint externalitás (4) Nem-egyensúlyi helyzet:

Magáninformáció, mint externalitás (5) B fogyasztása kisebb, A fogyasztása viszont nagyobb lesz, mint a kiinduló helyzetben volt, mert B „fizeti” A fogyasztásának egy részét B x1B B bruttó kereslete B előző bruttó kereslete A bruttó kereslete x2B x2A Ω = indulókészlet A x1A

Magáninformáció, mint externalitás (6) Ha A többlet-információval rendelkezik, tehát IA > IB vagy IA = eIA + IB A szereplő – aki magáninformációval rendelkezik – belép a piacra és ez hatással van a piac többi szereplőjének megfigyeléseire: nem igaz, hogy a szereplők egymástól függetlenül, teljes informáltsággal döntenek A többlet-információ értékes: monopolista járadék