A görög poliszok: Spárta és Athén
A város görög neve POLISZ. Politika = város ügyeinek rendezése A görög poliszok Az ókori Görögország nem volt egységes, hanem több városállamban éltek. A város görög neve POLISZ. Politika = város ügyeinek rendezése Attika Polisz: Athén Akhája Polisz: Korinthosz Lakónia Polisz: Spárta
Perioikoszok (körüllakók) A görög poliszok SPÁRTA Dórok (spártiak) Perioikoszok (körüllakók) Hélóták (rabszolgák)
SPÁRTA A görög poliszok A spártai királyság és diktatúra Taigetosz hegység A spártai királyság és diktatúra Spártai iskola
A görög poliszok Athén Pireusz ATTIKA
Athén A görög poliszok Arisztokrácia (nemesség) Démosz (nép) Metoikoszok (betelepülők) Rabszolgák Görög gyarmatvárosok
A köztársaság és a demokrácia A görög poliszok Athén A köztársaság és a demokrácia Kr.e. 621 Drakón: Törvények írásba foglalása Kr.e. 594 Szólon: Adósrabszolgaság eltörlése Kr.e. 510 Kleiszthenész: A demokrácia bevezetése
A GÖRÖG POLISZOK Polisz = város. Az ókorban a görögök több városállamban éltek, amelyek közül kiemelkedett Spárta és Athén. Spárta Lakónia központja volt, a dórok lakták. Életük középpontjában a katonaság állt, mindent ennek rendeltek alá. Államformája monarchia volt, vagyis a hatalom öröklődik (császárság, királyság, fejedelemség, hercegség, stb.). Politikai rendszere diktatúra volt: olyan rendszer, amelyben egy személy vagy egy tanács önkényesen vezeti az államot, nem érvényesülnek az emberi jogok. Athén Attika városállam központja volt, a ión törzs lakta. Államformája köztársaság: a hatalom nem öröklődik, hanem választják a vezetőket. Kezdetben az arisztokrácia (nemesség) vezette, de később a démosz (nép) kezébe került a hatalom. Így alakult ki a demokrácia: olyan politikai rendszer, amelyben szabadon választják a vezetőket és érvényesülnek az emberi jogok. A demokrácia kiépítésének állomásai: Kr.e. 621-ben Drakón írásba foglalta a törvényeket. Kr.e. 594-ben Szólón betiltotta az adósrabszolgaságot (szabad ember adósság miatt le kell mondjon jogairól), és vagyon alapján szavazati jogot adott az arisztokráciának és a démosz gazdagabb részének. Kr.e.510-ben Kleiszthenész minden szabad férfinek szavazati jogot adott, így a Népgyűlés lett a legfontosabb intézmény, amely megválasztotta az 500-ak tanácsát, a 10 sztratégoszt (katonai vezetők) és 9 arkhónt (politikai vezetők). A többi görög város Spárta vagy Athén példáját követte.