Verseny és szabályozás 2009 Rövid bemutatás és jellemzés Kiss Ferenc László

Boldogságom három fő oka Van elegendő mennyiségű elég magas színvonalú kutatás, amely tartósan képes megtölteni egy terjedelmes éves kiadványt. Nem markoltunk se túl sokat, se túl keveset. Jól haladunk a kritikusan fontos „law and economics” irányban.

Megtartottuk a négyes tagoltságot 1.Áttekintés 2.Betekintés 3.Körbetekintés 4.Kitekintés

Az első rész jellemzői Alapvető jogi és közgazdasági témák Átfogó, nem ágazat-specifikus jelenségek Elméleti-módszertani tárgyalásmód Széles irodalmi háttér Magas fokú feldolgozottság

5 I.Áttekintés MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN Kiss Ferenc László Külső gazdaságosság (externália) a fogyasztási folyamatban 13 Kovács András György Az üzleti titok védelméhez való jog gazdasági elemzése 68 Nagy Csongor István Közgazdasági kérdések a mérlegelési jogkörben hozott köz- igazgatási határozatok felülvizsgálata során, különös tekintettel a versenyügyekre108

II. Betekintés ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSI MÓDSZEREK A SZABÁLYOZÁSBAN Kiss Károly Miklós–Major Iván Az összekapcsolási díjak ösztönző szabályozása rosszul informált szabályozó esetén 149 Muraközy Balázs Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára 171 Édes Balázs–Bölcskei Vanda–Lőrincz László–Nagy Péter–Pápai Zoltán A vezetékes és mobiltávbeszélő-szolgáltatások közötti helyettesítés vizsgálata204 Lőrincz Szabolcs Fúzió a holland tejiparban 243

III. Körbetekintés A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA Valentiny Pál Piacnyitás a magyar hálózatos szolgáltatásoknál OECD-adatok tükrében 257 Kiss Károly Miklós A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008) 270 Kiss Károly Miklós A távközlési szektor szabályozásának újabb fejleményei (2007–2009) 299 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a villamosenergia-szektorban 325 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a földgázszektorban 340

Kovács András cikke Tárgya az üzleti titok, pontosabban az annak védelméhez fűződő jog, még pontosabban ennek a jognak a korlátozása. Az üzleti titok információ, ezért foglalkozik az információ gazdasági természetével. Kapunk egy kis elméleti ízelítőt is. Az üzleti titok szerepét elsősorban a szabályozói döntések bírói felülvizsgálatának folyamatában vizsgálja. Piaci és szabályozási szituációk sokaságában elemzi az üzleti titok védelméhez fűződő jog szerepét és hatását. Foglalkozik az üzleti titok védelmének joga és más jogok – pl. a jogorvoslat joga – illetve érdekek – pl. a szabályozói érdek – viszonyával. Síkraszáll az üzleti titok védelméhez fűződő jog korlátozásáért és sokféle piaci/szabályozási helyzetben bemutatja a korlátozás lehetséges jogorvoslati és társadalmi előnyeit. Az üzleti titkon túlmenően különösen fontosak a jogorvoslatra vonatkozó észrevételei.

Kovács András cikke a jogorvoslásról Rendszerben való gondolkodásunkat – némi stilizálással – a következő módon lehet jellemezni: –A szabályozás gazdaságtana feltárja a piac bizonyos közgazdasági természetű problémáit, valamint azok megoldásának elvi-módszertani lehetőségeit. –A szabályozás jogintézménye pedig biztositja a hatékony intézményi és eljárásrendbeli feltételeket a közgazdasági természetű célok eléréséhez. –A jogorvoslás a szabályozás jogintézmények a része. A jogorvoslat jogi probléma, amely jogi megoldásokért kiált. A hatékony jogorvoslás tehát lényegileg jogtechnikai téma. A cikk rávilágít arra, hogy ez nem így van. Ami a szabályozást mint rendszert illeti: –A szabályozás úgy jelenik meg, mint egyszerre jogi-közgazdasági és közgazdasági-jogi jelenség. A jogi és a közgazdasági természetű elemek között kétirányú szimultán oksági kapcsolat létezik. Ezt sokrétűen demonstrálja. –A közgazdasági természetű jelenségek követelményeket és elvárásokat hoznak létre a jogi természetű jelenségeket illetöen. Azonban a jogi természetű jelenségek is támasztanak követelményeket és elvárásokat a közgazdasági természetű jelenségek irányában. Ami pedig a jogorvoslatot illeti: –A szabályozás rendszertechnikai szempontból tartalmazza a jogorvoslás jelenségét is. A jogorvoslás az egységes rendszer része. Ez új szemlélet. –A jogorvoslás nem csak jogi téma. Szükséges, hogy a jogorvoslásnak is legyen gazdaságtana. Következtetés: A szabályozás gazdaságtanát úgy kell újraírni, hogy: a jogorvoslásról mint a rendszer szerves részéről is szóljon; rendszerezett és (legalább elvileg) a teljesség igényével foglalkozzon mindazokkal az egyedi piaci és szabályozási szituációkkal, amelyek sajátosságokat generálnak a jogorvoslás jogintézményében. A cikk sok egyedi piaci/szabályozási szituációt mutat be. A VéSZ számára útirányt ad.

Nagy Csongor cikke Olyan közgazdasági szakkérdéseket feszeget, amelyek jelenlétével és hatásaival a közszolgáltatások kialakulóban lévő szabályozásának már a 19. század végétől kezdve meg kellett birkóznia, és az amelyekre vonatkozó korabeli megoldások nemcsak a bírói felülvizsgálatok gyakorlatát, hanem magának a szabályozásnak az elméleti, módszertani alapjait éppúgy, mint kvázi-jogi intézményi és eljárásbeli jellemzőit is alapvető módokon formálták.

Nagy Csongor cikke Konkrét eset (a Kávékartell-ügy) példája segítségével vizsgálja a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok – konkréten egy versenytanácsi határozat – bírósági felülvizsgálatának eljárásjogi kérdéseit. Főbb célok: –A jogtudományi elméleti alapok összefoglalása –A közgazdaságtudományi szakkérdések helyének és szerepének a tisztázása –Nemzetközi kitekintés és összehasonlítás –Az elemzés alá vont magyar gyakorlat bírálata

A mérlegelési aktusok tana „Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára csak szabálysértés esetén, annak alapján kerülhet sor.” „A bíróság nem felülmérlegel, hanem, hanem a döntést jogszerűségi szempontból felülvizsgálja.” A döntés jogszerű, ha a döntéshozó: –a tényállást kellő mértékben feltárta, –az eljárási szabályokat betartotta, –„a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak,” –„a határozat indoklásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik”. „A bíróság nem mérlegelheti felül a közigazgatási hatóság döntését, csupán azt vizsgálhatja, hogy... betartották-e az eljárási szabályokat, a döntés túllépi-e a mérlegelés kereteit, ésszerű következtetéseken alapul-e, illetve megfelelően indokolt-e.”

Kritikai megjegyzések A Kávékartell-ügyben felülmérlegelés történt. Közgazdasági kérdések tekintetében elvonták a versenyhatóság hatáskörét, és azt a szakértőnek adták. Szakkérdésekben a szakértőé volt a végső szó, aki felülmérlegelhette a versenyhatóság döntését. A „generalista” magyar bíróságnak nincs joga és nem is képes a közgazdasági kérdéseket „valódi másodfokon” érdemben értékelni.