KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Prof. Dr. Bukovics István DSc, ny. tű. mk. vezérőrnagy tanszékvezető egyetemi tanár

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A téma aktualitása, helye, szerepe a védelmi rendszerekben

Védelmi rendszerek csoportosítása katonai rendészeti környezetbiztonsági

A katasztrófavédelem helye, szerepe Közigazgatás Vállalkozói, gazdálkodói szféra Egyéni, magán szféra Karitatív szervek Politikai szféra

Biztonság A biztonság, mint szolgáltatás, de nem lehetünk csak fogyasztók. A biztonság, mint egyensúly, a kockázat és a válaszadó-képesség között (tűrőképesség). A biztonság (veszély) tágulása.

Fenntarthatóság Fenntartható fejlődés Fenntartható biztonság Fogyasztás nem pótolunk, hanem követjük a státuszszimbólumokat Közlekedés Turizmus Energia, víz felhasználás

Veszélyek A veszély, mely magában hordozza a katasztrófa bekövetkezését. * Hagyományos ** Új kihívások - kritikus infrastruktúrák - nemzetközi terrorizmus - globális klímaváltozás

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A katasztrófavédelem fogalmi rendszere, katasztrófatípusok

A katasztrófa fogalma Görög, jelentése: fordulat, pusztulás, megsemmisülés, csapás, megrázó, hirtelen esemény Magyar Értelmező Kéziszótár: nagyarányú szerencsétlenség, sorscsapás

A katasztrófa fogalma 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Értelmező rendelkezések 3. § e) Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

A katasztrófa-fogalom elemzése A fogalom statikus és dinamikus elemei Veszélyeztető, károsító állapot, helyzet Meghaladja a normál időszaki védekezés lehetőségeit. Összehangolt együttműködést igényel. Különleges intézkedés bevezetése.

Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek Alkotmány – minősített helyzetek rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, átcsapó hadműveletek elleni védelem

Különleges intézkedések, rendkívüli jogrendek Alkotmányos jogok Emberi jogok, állampolgári jogok Gazdasági rendszerhez kötődő jogok, politikai rendszerhez kötődő jogok Egyéni jogok, kollektív jogok

Katasztrófa-típusok Eredet szerint: természeti és civilizációs Ok-okozati Hely és kiterjedés szerint Hatáserősség és intenzitás szerint Tér-és időkoordináta szerint Egyéb csoportosítás közjóléti, közrendi, nemzetközi, háborús veszélyhelyzet mesterséges, természeti, szociológiai katasztrófa

Katasztrófa-csoportosítás 179/1999. (XII.10.) Korm. Rend.-ből levezetve, 5.§ 2. bek.: Az a miniszter, akinek az adott katasztrófatípus kezelése az első helyi felelősségébe tartozik, védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet - különösen - a következő esetekben: a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért, b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért, c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás - felszíni, a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok - felszámolásának irányítására a környezetvédelemért, d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért, e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért, f) a Kat. 3. § w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - ipari létesítményekben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a Kat. 3. § w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos - szénhidrogén kitermelésben bekövetkező - veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért, i) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért, j) a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért, k) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért, l) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért, m) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért, n) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért való felelőssége körében.

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Katasztrófavédelmi feladatok

Katasztrófavédelmi feladatok Megelőzés Védekezés, elhárítás Rehabilitáció

Megelőzés Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy ne következzen be a nemkívánt esemény vagy állapot Műszaki, jogi, szervezési intézkedések, hogy az állapot vagy esemény káros következményeit csökkentse Az eredményes védekezés, elhárítás feltételeinek biztosítása

A megelőzés alkalmazott módszerei Létesítés időszakában szakhatósági, hatósági eljárások lefolytatása Használat időszakában szervezeti és hatósági felügyelet Folyamatosan tervezés, felkészülés, oktatás, továbbképzés

Védekezés, elhárítás A katasztrófa okával való foglalkozás A katasztrófa következményeinek kezelése

Védekezés, elhárítás feladatai Lakossági riasztás és tájékoztatás Elsődleges védelmi feladatok (kitelepítés, kimenekítés, elzárkóztatás, stb.) Védekezésre szervezett erők bevetése, alkalmazása Életmentés, élet-és balesetveszély elhárítása Tárgyak, anyagi javak mentése Környezeti károk mérséklése Közlekedési forgalom helyreállítása Keletkezési okok és körülmények vizsgálata

Rehabilitáció Az eredeti vagy azt meghaladó élet- és munkafeltételek biztosítása - Halaszthatatlan biztonsági intézkedések (áldozatok azonosítása, gondoskodás, stb.) - Mentéssel összefüggő ideiglenes feladatok - Alapvető életfeltételek biztosítása (ellátás, ideiglenes elhelyezés, közművek helyreállítása, mentesítés, fertőtlenítés, stb.) Kárfelmérés, keletkezési körülmények, okok vizsgálata Segélyezés, biztosítás

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A katasztrófavédelem jogszabályi alapjai

A szabályozás előzményei Alkotmány, nemzetközi egyezmények Honvédelmi igazgatás Közigazgatásra vonatkozó intézkedések

Katasztrófatörvény 1 9 9 9. é v i L X X I V. t ö r v é n y a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999. (XII.10.) Korm. rend. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

Katasztrófatörvény I. fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Általános szabályok 1. § (1) A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés (a továbbiakban: katasztrófavédelem) nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

Katasztrófatörvény II. fejezet A katasztrófák elleni védekezés irányítása A Kormány feladatai A Kormány intézkedései Kormányzati Koordinációs Bizottság A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai A központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai A Megyei, Fővárosi és helyi Védelmi Bizottság és elnökeinek feladatai

Katasztrófatörvény II. fejezet Általános jelzési és közreműködési kötelezettség 24. § (1) Aki a katasztrófát a 3. § e) pontja vagy annak veszélyét a 3. § k) pontja szerint észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. (2) A természetes személyek és szervezetek a védekezés közvetlen irányításáért az e törvény 18. §-ában meghatározott felelős vezető felszólítására kötelesek a védekezést elősegíteni: a) adat és egyéb információk közlésével, b) közvetlen részvétellel, c) a védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan dolog rendelkezésre bocsátásával, igénybevételének tűrésével. (3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a felszólított önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

Katasztrófatörvény III. fejezet A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEK ÉS FELADATAIK Hivatásos szervek Központi szerv Központi szerv vezetője

Katasztrófatörvény IV. fejezet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Katasztrófatörvény V. fejezet A védekezés költségeinek megtérítése és fedezete Katasztrófatörvény VI. fejezet Zárórendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés Felhatalmazás

A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Országos szint Minisztériumok Kormány KKB. Titkárság Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tudományos Tanács Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs Megyei szint Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Gazdálkodó egységek Pv. kirendeltségek Állampolgárok Polgármesterek Pv. irodák Önkéntes szerveződések

179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A KKB összetétele A KKB szervei A KKB működése és a működéssel kapcsolatos feladatok A KKB általános és részletes feladatai A KKB hatásköre a Védelmi Bizottságok felkészülésével és irányításával kapcsolatban A KKB összehívásának rendje

179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szervek részletes feladatai A Megyei, Fővárosi Védelmi Bizottság elnökének feladatai A polgármester katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályai 15. § (1) Ha a katasztrófa a megyét vagy Budapest fővárost súlyosan érinti, a megyei, fővárosi védelmi bizottság kezdeményezésére, a KKB javaslatára a Kormány a megyét vagy a fővárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja. (2) A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál, a) ha a bekövetkezett katasztrófa a megye területének túlnyomó többségét érinti, b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb időn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet. (3) Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.

179/1999 (XII. 10.) Korm. rend. A katasztrófasegély nyújtásának szabályai 16. § (1) A hazai és nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat (vis maior alap) az éves központi költségvetésben külön kerül jóváhagyásra. Az előirányzat felhasználásáról a KKB javaslatát figyelembe véve a Kormány dönt. A végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő visszapótlási költségeiről, a visszapótlás eseteiről, illetve mértékéről a Kormány dönt. (2) A katasztrófasegély felhasználására vonatkozó döntés-előkészítési feladatokat a KKB végzi és a Kormány dönt annak mértékéről. (3) A Kormány által jóváhagyott keretből kell biztosítani a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosításához nyújtandó katasztrófasegélyt. (4) A keretek elosztására - a katasztrófa sújtotta területek védelmi bizottságainak, valamint a védekezésben részt vevő szervek vezetőinek véleménye alapján - a KKB tesz javaslatot a Kormánynak. A döntésnél az azonos helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni azon településeket, amelyek a felkészülés, a megelőzés érdekében megtették a lehetőségeknek megfelelő, szükséges intézkedéseket. (5) A védekezés során felmerülő költségek jogszerű felhasználásáért helyi szinten a polgármesterek, megyei szinten a védelmi bizottságok elnökei a felelősek.

A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZERVEZETI ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Köztársasági Elnök Országgyűlés Minősített időszak Honvédelmi Bizottság (rendkívüli állapotban): Tanács Országos szint Minisztériumok Kormány KKB. Titkárság Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB.) Operatív Törzs Veszélyhelyzeti Központ (OKF bázisán) Ágazati minisztériumok Védekezési munkabizottságai Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tudományos Tanács Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzs Megyei szint Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok és együttműködők Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Gazdálkodó egységek Pv. kirendeltségek Állampolgárok Polgármesterek Pv. irodák Önkéntes szerveződések

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Katasztrófavédelmi stratégia, tervezés, stratégiai tervezés

Válaszok az új kihívásokra Stratégiai tervezés Tudományos kutatások eredményei Modern menedzsment módszerek alkalmazása Kríziskommunikáció, lakosságfelkészítés

Fogalmak A hadsereg görög neve stratos, maga a stratégia pedig a hadászat, a hadvezetés művészete. „Stratégiának nevezzük az összes hadvezéri tevékenységet, amely arra irányul, hogy a mozgósított hadsereget az ellenséggel való összeütközésig vezesse. Az ellenséggel való összeütközés pillanatától kezdve a taktika lép előtérbe, jóllehet, a csata tervezésénél és kivitelezésénél stratégiai szempontok is mérvadók.” (Révai Lexikon) „A stratégia nem egyéb, mint a józan észnek a hadvezetésben való alkalmazása.” (Moltke)

Fogalmak Szervezeti stratégia (corporate strategy)= az egész szervezetre vonatkozó hosszútávú tervezés, amely az egész rendszerre vonatkozik, és annak helyét határozza meg. Fontos eleme a fő irányok meghatározása mellett az erőforrások elosztása. Üzleti stratégia (business strategy) = szűkebb a fentinél, a versenyhelyzetet elemzi a szervezeti stratégiával összhangban. Funkcionális stratégia (functional strategy) = a szervezeti működés egy-egy ágazatával, egységével kapcsolatos.

Stratégiai szemléletű tervezés Misszió – vízió stratégia komplex program alprogram (terv) projekt

A tervezés, mint a vezetés, irányítás része Ha nem, vagy rosszul tervezel, a kudarcot tervezed meg. Eszköze a modern irányításnak. Segíti a közép- és hosszútávú gondolkodást. Elősegíti a támogatási rendszerek működtetését. Hozzájárul a beválási, hatékonysági vizsgálathoz. Erősíti a demokráciát, hiánya esetén gyengíti a visszacsatolást.

Katasztrófavédelmi tervezés taktikája válasz a helyzetre, annak bekövetkezése előtt Nem katasztrófa történik, hanem egy konkrét esemény. Bonyolult, komplex helyzet. A bekövetkezhető események gyors sorozata. Személyek, intézmények érdekei. Rövid és hosszútávú hatások. Nemzetközi hatások.

Tervezési elvárások Naprakészség, folyamatosság Keretjelleg, rugalmasság Bizalmi állapot, partnerség Jóváhagyás Tudáson alapul Megismertetés, gyakorlat Semmi sem magától értetődő!

Rögtönzés Olyan szükségállapotú válságkezelés, melynek megszervezése az esemény folyamán zajlik. Vagyis válasz az eseményekre, annak bekövetkezése idején. Olyan felelősségek és teljesítési lehetőségek, amelyeket a helyszínen lehet vagy kell kidolgozni, alkalmazni.

Stratégiák, tervek Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia Nemzeti Biztonsági Stratégia Környezetvédelmi Stratégia Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia Külső, belső védelmi tervek (SEVESO) Havária és tűzvédelmi tervek

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS Nemzetközi együttműködés

A nemzetközi együttműködés alapjai Szervezeti tagságból adódó kötelezettségek, jogok Nemzetközi szerződések Két-, többoldalú és regionális megállapodások, szakosított szervezetek, NGO-k Katasztrófavédelmi nemzetközi segélynyújtás

Európai Unió Polgári védelmi, polgári biztonsági fogalomkörben értelmezik. Kötődik a környezetvédelmi politikához. Alapvetően tagállami hatáskör. Maastrichti Szerződés – közösségi politikai státusz Lisszaboni Szerződés az EU a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság térsége. - Szolidaritási klauza: 188 R. cikk - a polgári védelem, mint alapjog: 176 C. cikk (tagállami ösztönzés az együttműködésre, a megelőzésre, felkészülésre és a védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítására) - döntéshozatali módosítás: minőségi többség Stratégiai Trió Program

Európai Unió Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus 2001. október 23., EU Tanácsi határozat - pv segítségnyújtási együttműködés érdekében. Célja: segítse biztosítani az emberek, a környezte és az anyagi javak hatékonyabb védelmét súlyos katasztrófák esetén, Közösségen belül vagy kívül

Európai Unió Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus Feladata: Közösségi katasztrófa-reagálás tagállamok, Bizottság, a kérő és nyújtó állam feladat- és hatásköre együttműködési elemek és akciók támogatása Felelősség: A kérő tagállam a beavatkozás irányításáért A részletek kialakításáért a nyújtó tagállam

Európai Unió Integrált EU stratégia Cél: az EU biztonságos élettérré való válása A Pv Mechanizmus mellett olyan átfogó eszköz, ahol a pv tevékenység kiterjed a megelőzés és a helyreállítás fázisára is. Az ember és a környezet hatékonyabb védelme azáltal, hogy * felismerik a kockázati tényezőket * megfelelő megelőzési tevékenységet folytatunk * tájékoztatjuk a lakosságot * foganatosítjuk a szükséges védő és helyreállítási intézkedéseket.

Európai Unió Integrált EU stratégia A Stratégia működési területe: ~ tengeri balesetek – Pv Mechanizmus kerete ~ árvizek ~ erdőtüzek - vidékfejlesztési program - EU Erdőtűz Információs Rendszer ~ egyéb technológiai eredetű veszélyek

Európai Unió 112. Egységes Segélyhívó szám Díjmentes, felkészült fogadás és kezelés Bevezetési határidő: 1992. december 31. Magyarország: 7/1997. (V. 9.) KHVM rend. 1998. december 31-ig nincs egységes rendszer, jelenleg a rendőrség fogadja

Európai Unió Szolidaritási Alap A 2002-es árvizek utáni károk enyhítésére készült Bizottsági javaslat Célja: - sürgős szükségletek ellátása - normális életfeltételek gyors biztosítása - nem lehet fejlesztési, rekonstrukciós finanszírozás Tagország kérheti a kár után 10 héten belül, ha a kár > 3 Md EUR, vagy a GDP 0,6 %-a kivéve, ha ugyanazon katasztrófában érintett országok egyike részesült, a fenti feltételekkel

Európai Unió Szolidaritási Alap Támogatott sürgősségi intézkedések: alapszükségletet, alapellátást biztosító szektor azonnali helyreállítása ideiglenes elhelyezés, mentőszervezetek működtetése mentesítés, tisztítás preventív infrastruktúra biztosítása kulturális örökség azonnali védelme

Európai Unió Humanitárius segítségnyújtás Közösségi kompetencia – eltér a Szolidaritási Alaptól Vissza nem térítendő segély a polgári lakosság részére A fejlődő országok élveznek elsőbbséget A Humanitárius Segélyek Főigazgatósága koordinál

ENSZ szakosított szervei ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája (OCHA) ENSZ OCHA Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) - kiképzési programok, minősítő gyakorlatok ENSZ Katasztrófa-felmérő és Koordinációs Csoport (UNDAC) ENSZ Tűzkár-statisztikai Központ ENSZ Nemzetközi Stratégia a Katasztrófák Csökkentésére (ISDR)

NATO 3 kiemelt feladat: NATO Polgári Védelmi Bizottság (CPC) - kritikus infrastruktúra védelme (CIP) - lakosságtájékoztatás (PIP) - NBCR elleni védelem NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Központ (EADRCC) NATO Polgári Veszélyhelyzet-tervezési Bizottság (CEP)

CTIF Nemzetközi Tűzoltó Szövetség Alapítása: 1900. Magyarország alapító. Szakmai bizottságai: - Repterek tűzvédelme - Veszélyes anyagok Bizottsága - Történeti, dokumentálási és Múzeumi Bizottság - Erdőtüzes Bizottság - Tűzoltóverseny Bizottság - EU kapcsolattartó Bizottság - Nemzetközi Szaksajtó Bizottság

A kríziskommunikáció fogalma: Az a folyamat, amely által a védelmi menedzser a megfelelő időben, tényszerűen és megfelelő formában tájékoztatja az érdekeltek különböző csoportját. (nem PR) A kríziskommunikáció célja: A tényleges helyzet - a primér valóság - és a nyilvánosság értékelése - a szekunder valóság - közötti eltérés, az un. kritikus tér csökkentése, azaz az észlelt látszat megfelelő közelségbe kerüljön a valóságos helyzethez. Ez az a dimenzió, amit a szervezet kialakít a helyzetről. Kiindulás: A krízismenedzser egyeztetése arról, hogy melyik célcsoportnak milyen információ szükséges = szakszerű tájékoztatás arról, hogy mi történt, mit tesznek, és ezeknek milyen következményei vannak.

KATASZTRÓFAIGAZGATÁS A kríziskommunikáció aktuális kérdései a katasztrófavédelemben

Kommunikációs formák I. II. - Személyes kapcsolat - Írott kommunikáció - Belső kommunikáció - Szóbeli kommunikáció - Külső kommunikáció - Vizuális kommunikáció - - Sajtó, média - Interaktív kommunikáció - - Informatikai alapú kommunikáció - Helyszíni, személyes részvétel - Képzés, oktatás III. Kríziskommunikációs csoport Összekötő Szóvivő Sajtó- és egyéb specialista Áldozati kapcsolattartó Kommunikációs szakértő

Elsődleges feladatok Hitelesség, szakszerűség, bizalom - helytálló, de nem ijesztő Aktualitás - miért most? Intézményi, arculati bizalom - elfogad más értékelést is Tájékozottság, ismeretek hiánya Szubjektív elemek - titokzatosság, misztifikálás, mutatott empátia

Pszichológiailag megnyugtató kontroll (érzete!) önként vállalt kockázat pozitív, nyerő kockázat ellenőrzés alatt álló kockázat azonosan érintettek kockázata természeti - civilizációs kockázat statisztikai – konkrét kockázat a kockázat forrása ismert kockázat korcsoportok kockázata (állat, növény) létszükséglettel összefüggő kockázat

Fontosabb emberi tulajdonságok Tudati és tudatalatti összefüggések * védelmi menedzser dilemmája * kis kockázatú események * tagadás folyamata Kontextus-hatás Lehorgonyzás Keretezés Fogyasztói társadalom torzulása Sémákba rendezés

Követelmények a tájékoztatással szemben - Hallgasd végig a kérdést! - Pontos, tömör szakkifejezések használata - Pozitív állásfoglalás, mentegetőzés, bagatellizálás - Negatív állítás, gyengülő kontroll-érzés - Általános kontextusba helyezés - Szelektálás - Mennyiségi utalás - Kiemelendő hatás - Tájékoztatás a sajátos, speciális csoportok számára (fogyatékosok, más anyanyelvűek, kultúrájúak, ideiglenesen itt tartózkodók, turisták, konferencia-résztvevők, más vallási, kulturális és szexuális nézetet vallók, VIP résztvevők)

A prezentáció szerkezete Mondd el, mit fogsz mondani! Mondd el! Mondd el, mit mondtál!

Manőverezés - helyszín: én legyek otthon Ellenséges fellépés kezelése Nyugtázás Önkontroll Felkészülés Empátia Manőverezés - helyszín: én legyek otthon humor csak magamról - a mondanivalóra és ne a kérdésre koncentráljunk - nem a magánvélemény, de azonosulok - szakszerűtlenséget pontosítani, de nem részletezni - rémhírt, pletykát nem ismételni - kerülni a szakzsargont Buktatók, csábítások: Az ígéret csábítása A garancia csábítása Spekuláció csábítása „Mennyibe kerül” csábítása Szakszerűség csábítása

Néhány példa, ajánlás I. Három fontos alapszabály: Sose hazudj, és ne vezesd félre a kérdezőt! Szakterületen kívüli témával ne foglalkozz, ne kommentáld, ne találgass! Mindig légy higgadt és szakszerű! Mottó: » a rossz hír nem javul az idő múlásával! » jó meglepetés nincs! » jó kérdésre ne számíts!

Néhány példa, ajánlás II. A helyzettől függően alkalmazd! Kerüld a fellengős beszédet! Légy magabiztos és nyugodt! Ne szorongj, légy laza! Légy becsületes! Légy rövid! Légy emberi és empatikus! Légy megértő! Légy közvetlen! Legyél felkészült, pozitív és következetes! Légy figyelmes és koncentrált! Légy nyílt, őszinte, add önmagad! Légy energikus! Légy őszintén elkötelezett!

Néhány példa, ajánlás III. Fokozott figyelemre méltó kérdések ismertetőjelei: Idézőjeles kérdés Vita Listás kérdéssor Feltételezés Csapda Kérdések kezelése: A kérdés csak ugródeszka a mondanivalómhoz A rázós kérdést fogalmazzuk át, és erre válaszoljunk! Ragadjunk meg egy szót a kérdésből, és ezzel tereljük át a választ! Ne hagyjuk elsiklani a kérdésben megfogalmazott állításokat! Nyugodtan kérdezzünk vissza! A kérdezőre figyelünk, de a hallgatóságnak válaszolunk.

Összefoglalás

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!