Áldozatsegítés és áldozatvédelem dr. Veisz Gábor áldozatsegítési osztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szakmai továbbképző nap Budapest, 2013. június 5.

Áldozatsegítés vagy áldozatvédelem? aktív az áldozat kérésére szolgáltatás jellemzően nem büntetőeljárási feladat büntetőeljáráson kívüli jogok biztosítása passzív minden áldozat számára eljárási biztosíték a büntetőeljárás szereplőinek feladata büntetőeljárásbeli jogok biztosítása

Az áldozatsegítés és áldozatvédelem jelentősége Nyugat-Európa – az 1970-es évektől a tettes-orientált nézetek mellett egyre hangsúlyosabb az áldozatok védelme is Magyarország – a rendszerváltást követően indult 1989 – Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület 2006 – állami áldozatsegítő szervezetrendszer 2012 – irányelvi szintű szabályozás

Kik azok az „áldozatok”? 1. sértett hozzátartozó szemtanú szomszéd osztálytárs intézkedő rendőr Ki dönti el? áldozatsegítő szolgálat eljáró hatóság által kiállított igazolás alapján  ? ? ? ? ?

Kik azok az „áldozatok”? 2. Büntetőeljárás célja a bűnösség, illetve annak megállapítása, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el bűncselekményt; ha igen, vele szemben büntetés kiszabása. Hol jelenik meg az áldozat? És az ő igényei? általános sértett (tanú), magánvádló, pótmagánvádló, magánfél  a büntetőeljárásban szinte pusztán bizonyítási eszköz, a személyének, érzéseinek nincs hely Hány embert érint? évente kb. 260.000 bűncselekményt követnek el természetes személyek sérelmére (ENYÜBS 2011), ezen felül szabálysértések

Mit szeretnének az áldozatok? információ jogi támogatás gyakorlati segítségnyújtás anyagi támogatás alapszintű szükségletek biztosítása érzelmi támogatás függ a bűncselekmény jellegétől és az áldozat személyétől is minden típusú áldozatban közös vágy: legyen valaki, akinek elmondhatják az érzéseiket és meghallgatja őket

Az áldozatsegítés célja az áldozatot a bűncselekményt megelőző, vagy ahhoz közeli helyzetbe hozni  különböző segítségnyújtási formák által az állam a méltányosság és szolidaritás alapján segítséget kíván nyújtani azoknak, akiket a bűncselekménnyel szemben megvédeni nem tudott

Áldozatoknak nyújtott támogatások rendszere segítségnyújtási formák tájékoztatás támogatások szolgáltatások azonnali pénzügyi segély érdekérvényesítés elősegítése (benne pszichológus, jogi segítségnyújtás) védett szálláshely állami kárenyhítés egyösszegű kárenyhítés járadék

A rendőrség áldozatsegítési feladatai tájékoztató átadása a sértettnek (helyszínelők is!) szóbeli figyelemfelhívás igazolás kiállítása feljegyzés ügyirathoz csatolása (jegyzőkönyv) igazolás ügyirathoz csatolása áldozatvédelmi referens feladatai bűnügyi helyzet figyelemmel kísérése ( tájékoztatás az áldozatsegítő szolgálatnak?) belső és külső kapcsolattartás oktatás, javaslatok kidolgozása esetmegbeszélés kezdeményezése

Az áldozatvédelem célja Mitől kell megvédeni az áldozatot? másodlagos viktimizációtól ismételt áldozattá válástól Hogyan lehet megvédeni az áldozatot ettől?  áldozatvédelem „áldozatok meghallgatása szakszerűen, kulturált körülmények között, az áldozat kíméletével és személyiségi jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával történjen, kiemelt figyelmet fordítva a másodlagos áldozattá válás elkerülésére, illetve a 14. életévüket be nem töltött gyermekek meghallgatására vonatkozó szabályok betartására” további konkrétumok?

Áldozatvédelmi jogok a 2012/29/EU irányelvben 1. védelemhez való jog reviktimizációtól, megfélemlítéstől, bosszútól méltóság megóvása fizikai védelem (nem csak a büntetőeljárásra vonatkozik) elkövetővel való kapcsolat elkerüléséhez való jog áldozatok és családtagok az eljárás lefolytatásának helyszínén (rendőrség, bíróság épületén belül)  külön bejárat, váróhelyiség új bírósági épületek tervezésekor külön váróhelyiség biztosítása

Áldozatvédelmi jogok a 2012/29/EU irányelvben 2. késedelem nélküli kihallgatáshoz való jog feljelentést követően indokolatlan késedelem nélkül kihallgatások számának minimalizálásához való jog csak szükséges esetben hallgassák ki, akkor alaposan megfelelő eljárásrendek kialakítása és napi rutinba építése jogi képviselőhöz és támogató személyhez való jog orvosi vizsgálatok számának minimalizálásához való jog magánélet védelméhez való jog személyes jellemzők és képmás védelme gyermekáldozatok azonosíthatóságának tilalma (kivéve, ha érdeke, pl. eltűnt gyermek keresése) média önszabályozása

Áldozatvédelmi jogok a 2012/29/EU irányelvben 3. specifikus védelmi szükségletű áldozatok jogai a nyomozás során kihallgatás erre a célra átalakított helyiségben, erre kiképzett szakemberek révén (tréning), ugyanazon személy által, aki az áldozattal azonos nemű specifikus védelmi szükségletű áldozatok jogai a bírósági tárgyalás során áldozat és elkövető közti vizuális kapcsolat elkerülése áldozat személyes jelenlét nélküli meghallgatása szükségtelen kérdések mellőzése nyilvánosság kizárása a tárgyalásról

Áldozatvédelmi jogok a 2012/29/EU irányelvben 4. gyermekáldozatok jogai a nyomozás és bírósági szak során audiovizuális felvétel készítése a meghallgatásról, ami bizonyítékként felhasználható speciális képviselő kijelölése, ha a szülők nem járhatnak el külön tréning a gyermekáldozatokkal dolgozó szakemberek számára jogi képviselet a szülőkkel való érdekellentét esetén

Specifikus védelmi szükséglet meghatározása specifikus szükséglete van az áldozatnak? nem igen 18 év alatti? nincs többletjogosultság többletjogosultságok biztosítása Mi dönti el? áldozat életkora áldozat véleménye bűncselekmény típusa áldozat egyéni jellemzői Nagyobb kérdés: KI dönti el?

Emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos feladatok 1. emberkereskedelem iránya szerint belföldi határon átnyúló emberkereskedelem a kizsákmányolás célja szerint szexuális célú munka célú szervkereskedelem célú Btk. tényállás  július 1-től javul áldozat vagy elkövető?

Emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos feladatok 2. azonosító beszélgetés megjelenés személyes körülmények munkakörülmények egyéb körülmények azonosító adatlap az áldozatsegítő szolgálathoz (beleegyezés esetén) ha nincs biztonságos szállása, értesítés az OKIT-nak (beleegyezés esetén), védett szállás biztosítása érdekében ha az áldozat 18 év alatti, gyámhatósági eljárás kezdeményezése (fegyelmi felelősség terhe mellett, kötelezően)

Jogszabályi keretek 1. Tanács 2001/220/IB kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról Tanács 2004/80/EK irányelve a bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról az Európai Parlament és a Tanács 2012/29 /EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

Jogszabályi keretek 2. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről (Ást.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet a rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól 32/2011. (XI. 18.) KIM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainál létesítendő gyermekmeghallgató szobák kialakításáról 1/2013. (I. 8.) ORFK utasítás a gyermekmeghallgató szobáról 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! dr. Veisz Gábor áldozatsegítési osztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal veisz.gabor@kih.gov.hu