A környezetjogi szabályozásról
A környezethez való jog 1972 Stockholm 1972 Stockholm 1992 Rio de Janeiro 1992 Rio de Janeiro Magyar jogban: Évi II. törvény az emberi környezet védelméről 2.§ Évi II. törvény az emberi környezet védelméről 2.§ Évi XX. tv Alkotmány 18.§ és 70/D.§ Évi XX. tv Alkotmány 18.§ és 70/D.§
Alapvető jogok 1. Generációs jogok Francia Forradalom ideje Szabadságjo gok,vagyoni-, tulajdoni jogok Az állam ne avatkozzon be. 2. Generációs jogok Ipari Forradalom ideje Szociális-, kulturális-,betegjogok, Az állam védőhálót hoz létre. 3. Generációs jogok Technikai Forradalom Környezet- hez való jog, békéhez való jog Az állam nemzetközi szerepvállalá sa.
A környezethez való jog elemei 1/ Állami cselekvés 1/ Állami cselekvés 2/ Egyenlően mindenkié 2/ Egyenlően mindenkié 3/ Mentális és fizikai egészség 3/ Mentális és fizikai egészség A környezet jellemzői: - Egészséges - Biztonságos - Zavartalan - Esztétikus
A környezetjogi szabályozás módszerei 1970’es évek – Kezdetben nincs tudatos, integrált szabályozás 1970’es évek – Kezdetben nincs tudatos, integrált szabályozás A rendszeralkotó jegyek nem ország- specifikusak A rendszeralkotó jegyek nem ország- specifikusak Kétféle alapmodell a szabályozásban: Kétféle alapmodell a szabályozásban: - Kódex jellegű szabályozás - Kerettörvény jellegű szabályozás
A módszertan megalapozása 1. Milyen jogi eszközöket alkalmazunk? 2. Ezeket milyen eljárási rendben alkalmazzuk? 3. Melyek a kapcsolódási pontjaik? Ellentmondásaik? 4. Melyek a fejlődés irányai? 5. Hol vannak a jogalkalmazás csomópontjai? 6. Milyen értelmezési problémákra számíthatunk?
A metodikai rendszer három alapproblémája 1. A környezetpolitika és a környezetjog elhelyezkedése a jogi rendszerben. 1. A környezetpolitika és a környezetjog elhelyezkedése a jogi rendszerben. 2. A jogi és állami befolyás érvényesülésének módszere. 2. A jogi és állami befolyás érvényesülésének módszere. 3. Környezethasználat, környezetterhelés megengedhető, elfogadható mértékének meghatározása. 3. Környezethasználat, környezetterhelés megengedhető, elfogadható mértékének meghatározása.
1. A környezetpolitika és a környezetjog elhelyezkedése a jogi rendszerben. Belső és külső integráció- Belső és külső integráció- - környezeti érdek, - környezeti elem, - közigazgatás integrációja. A két módszertani vetülete: - szektorális szabályozás - integrált szabályozás
2. A jogi és állami befolyás érvényesülésének módszere Hagyományos eszközök Hagyományos eszközök Gazdasági eszközök Gazdasági eszközök Önszabályozás Önszabályozás
3. A környezethasználat elfogadható mértékének meghatározása - a terhelés mérhetősége, - számszerűsítése, A mértékrendelkezések valamely fajtájával. - a terhelés kereteinek rugalmas meghatározása, - a technika állásához igazodva
A környezetjog belső és külső integrációja Az integráció szintjei: - KÜLSŐ – a gazdasági életben. - BELSŐ – a környezeti elemek között. - SZERVEZETI – a közigazgatásban.
KÜLSŐ INTEGRÁCIÓ Minden államban kezdeti stádiumban van. Minden államban kezdeti stádiumban van. Fenntartható fejlődés gondolata. Fenntartható fejlődés gondolata. Együttesen kell hozzá alkalmazni a gazdasági és az önszabályozó eszközöket. Együttesen kell hozzá alkalmazni a gazdasági és az önszabályozó eszközöket.
BELSŐ INTEGRÁCIÓ A hatások együttes kezelése A hatások együttes kezelése „egységes környezethasználati engedély” „egységes környezethasználati engedély” IPPC – OECD által 1991-ben kidolgozott, IPPC – OECD által 1991-ben kidolgozott,Alapelvei: - kár minimalizálása, - életciklus-elemzés, - Kockázatelemzés, - hatásorientált eszközök alkalmazása, …stb. 96/91 EU Direktíva 96/91 EU Direktíva 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet
A hatásvizsgálat, mint az integráció alappéldája A hatásterületek típusai: - Közvetlen - Közvetett - Teljes
253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 3. számú melléklete felsorolja az engedélyező szerveket 3. számú melléklete felsorolja az engedélyező szerveket településrendezési tervek, helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában Pl.: ÁNTSZ Tűzoltóság, Közlekedés Felügyelet, Műszaki Geológiai Szolgálat, Országos Atomenergia Hivatal,… stb.
A jogi, állami befolyásolás érvényesülésének módszere Állami közhatalom gyakorlása a közigazgatás módszereivel Állami közhatalom gyakorlása a közigazgatás módszereivel Három módja: - közigazgatás Három módja: - közigazgatás - gazdasági szabályozás - gazdasági szabályozás - önszabályozás - önszabályozás Mindhárom elsősorban jogi eszközök révén valósul meg.
1. Hagyományos szabályozás tervezés közigazgatás eszköze hatás jogalkotás ellenőrzés visszacsatolás szankció
2. A gazdasági szabályozás piac reagálkörnyezethasználó reagál Környezetitervezésjogalkotásszerkezet Hatásváltás visszacsatoláskörnyezeti és piaci válasz korrekciós intézkedés közigazgatási ellenőrzés
3. Az önszabályozás piaci válaszmenedzsment váltás jogalkotás jogon kívüli szab.Környezeti és piaci válasz hatás tervezés folyamatos korrekció visszacsatolás közigazgatás ellenőrzése
A környezethasználat elfogadható mértéke Cél: a megelőzés és a szennyezés csökkentése. Két megoldás: - standardok alkalmazása - technológiák általános követelményei
A mértékrendelkezésekről: Félúton a közig. H. és a jogszabályok között. Félúton a közig. H. és a jogszabályok között. Oka: sajátos szakmai tartalom. Oka: sajátos szakmai tartalom. Specifikus mértékrendelkezések: Specifikus mértékrendelkezések: egyedi eset – közig. H.
A mértékrendelkezések csoportosítása Határértékek Határértékek - imissziós értékek - emissziós értékektermékre tevékenységre Közvetlen előírásokalkalmazási Közvetlen előírásokalkalmazásibiztonsági listák listák
A közvetlen előírásokról A mértékrendelkezések és a technológiai előírások között vannak félúton. - Magatartási-, - Szakképzettségi-, - Felszereltségi követelményeket határoznak meg. - A termék anyagát, összetételét, összeállítását, alkalmazásának feltételeit. - Előírások:alkalmazási biztonsági
Listák Megadják: A környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét. Pl.: - védett növény-, - állatfajok, - Engedélyezés alá vont tevékenységek.
Mértékrendelkezésekről összességében: Konkrét követelmények Konkrét követelmények számszerűen, vagy számszerűen, vagy más egyértelmű módon, vagy más egyértelmű módon, vagy jogszabályban, közigazgatási határozatban jogszabályban, közigazgatási határozatbanmegfogalmazva. Ellenőrzésük jogilag egyszerű. Ellenőrzésük jogilag egyszerű. Egyszerű eszköze a bizonyításnak. Egyszerű eszköze a bizonyításnak.
A környezethasználat technikája, technológiája BAT - best available technology BAT - best available technology BATNEEC – best available technology not entailing excessive cost BATNEEC – best available technology not entailing excessive cost Célja: a kibocsátások csökkentése. Célja: a kibocsátások csökkentése. Tartalma: - technológia, Tartalma: - technológia, - eljárások Az elérhetőségről. Az elérhetőségről. A legjobbról. A legjobbról.
A magyar szabályozásban: évi LIII. tv. 4.§ évi LIII. tv. 4.§ 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet 193/2001. (X.19.) Kormány rendelet
A BAT kiválasztásának szempontjai: 1. Kevés hulladék 2. Kevésbé veszélyes anyagok 3. Újrafelhasználás 4. Alternatív üzemeltetési módok 5. Műszaki fejlődés 6. Kibocsátások természete 7. Engedélyezés időpontja 8. Bevezetéshez szükséges idő 9. Energiahatékonyság 10. Kibocsátások hatása a környezetre 11. Baleseti kockázat 12. Információk.
Egyéb, rokon megoldások: EU: hulladékgazdálkodás: EU: hulladékgazdálkodás: „leghatékonyabb égetés” „legközelebbi elérhető létesítmény” USA: levegőtisztaság-védelem: USA: levegőtisztaság-védelem: „elérhető legkisebb kibocsátás”
Technikai és technológiai előírásokról: Meghatározottság viszonylagos bizonytalansága Meghatározottság viszonylagos bizonytalansága Tartalom változtatásának igénye Tartalom változtatásának igénye Hazai és nemzetközi tapasztalatok Hazai és nemzetközi tapasztalatok A tartalmi követelmények csak keretet adnak. A tartalmi követelmények csak keretet adnak. Követelmény és gyakorlat összevetése. Követelmény és gyakorlat összevetése. Ellenőrzés új feladatai a közigazgatásban Ellenőrzés új feladatai a közigazgatásban Hatékonyság: BAT és a mértékrendelkezések együttes alkalmazása.
Hogyan alkalmazzuk a szabályozási módszereket? Cél: a szabályozás és a jogi eszközök együttes alkalmazása. Cél: a szabályozás és a jogi eszközök együttes alkalmazása. Választás alapja: metodika és környezetpolitika. Választás alapja: metodika és környezetpolitika. Szempontok: Szempontok:
1. A probléma típusa, súlya, sürgőssége: - Katasztrófa helyzet: közvetlen és gyors beavatkozás. - Állandósult környezeti ártalom: gazdasági ösztönzők bevonása. 2. A leghatékonyabb megoldás: A veszély, ártalom és kár meghatározása alapján. 3. Gazdasági hatékonyság: A környezeti erőforrásokkal piacgazdasági keretekben gazdálkodunk.
4. Igazságosság, arányosság: társadalmi megítélés esélyegyenlőségversenysemlegesség 5. Információ: megfelelő:- forrása-, - hozzáférés-, és - az információhordozó kiválasztása
6. Közigazgatás és gyakorlat összevetése: szempontok: - szakmai- - felszereltségi- - személyi-, - anyagi-, 7. A megvalósítás költségei: előnyök és költségek 8. Elfogadhatóság: a társadalom:képes és hajlandó erre.
A szabályozás rendszere Kerettörvény a Ktv évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Kerettörvény a Ktv évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. 3.§ (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek különösen a) (…) m) 3.§ (1) E törvény rendelkezéseivel összhangban külön törvények rendelkeznek különösen a) (…) m) 3.§ (2) (…) e törvénnyel összhangban külön törvények rendelkeznek (…) 3.§ (2) (…) e törvénnyel összhangban külön törvények rendelkeznek (…)
A kapcsolódás rendje: Ktv.Bányászat,hulladék,közlekedés,vadgazdálkodás,természetvédelem,stb. Alacsonyabb szintű jogszabályok Végrehajtási rendeletek Országos szintű jogszabályok Helyi szabályozás Műszaki normák
Nemzetközi keretszabályozás ElvekPrioritások Általános követelmények Hulladékgazdálkodás tervezése Hatósághulladéktermelő/kezelő Engedélyezés Bejelentésnyilvántartástájékoztatás Hatósági ellenőrzés Felelősség Nemzetközi kapcsolatok rendezése
Nemzetközi részletes szabályozás: Hulladékgazdálkodási prioritások részletes kifejtése Megelőzés Újrahsználat Ártalmatlanítás ÉgetésLerakás Ellenőrzés
Helyi, területei részletes szabályozás: Engedélyezési feltételek, hulladékkezelési előírások Általábanegyes tevékenységretelephelyre EllenőrzésFelelősség
Műszaki-szakmai előírások Hulladékkezelési tevékenységek feltételeinek megadása.
Ktv-ről, mint kerettörvényről: Célja. Célja. Hatálya: Hatálya: - tárgyi-, - személyi.
A környezet védelmét szolgáló jogintézmények rendszere Ktv. 37.§ (1) és (2) az állam szerepvállalása. Ktv. 37.§ (1) és (2) az állam szerepvállalása. A jogintézmények területei: A jogintézmények területei: 1. Közigazgatás 2. Polgári jog 3. Büntetőjog
Közigazgatás területén: Közvetlen Közvetlen Közvetett hatást kifejtő intézmények Közvetett hatást kifejtő intézmények 64.§ ide vonja: 64.§ ide vonja: - a környezetvédelmi hatóság tevékenységét - az információs rendszer működtetését - anyagok, termékek, technológiák …engedélyezése - kárelhárítás szervezése
Polgári jogi eszközök: 1. Személyek jogi védelme 2. Iparjogvédelem 3. Szomszédjogi szabályok 4. Birtokvédelem 5. Kártérítés
Büntetőjogi szabályok: Környezetkárosítás Környezetkárosítás Természetkárosítás Természetkárosítás Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.
Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra! Viszontlátásra!