Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek 1

1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról 2

Alkotmányjog a közjog egyik ága, szabályozza az államszervezet alapintézményeit és működésüket az egyén alapvető jogait és kötelezettségeit a társadalom berendezkedését az alkotmányosság legfőbb garanciáit 3

Az alkotmány az ország alaptörvénye, a jogrendszer csúcsán ezt már az elfogadása, módosítása is jelzik: minősített többség kell (a megválasztott országgyűlési képviselők 2/3-a)! 4

„Alkotmányosság” = Az állami szervek alkotmány szerinti működése szűkebb értelemben ehhez az kell, hogy legyen írott alkotmány! tágabb értelemben: a működés bizonyos – akár íratlan – alapelveknek megfelel 1949-ig Magyarország, Anglia 5

Miről tanulunk? Alkotmányossági alapelvek Alapvető emberi, állampolgári jogok Az államszervezet Az önkormányzatok Az igazságszolgáltatás 6

Alkotmányossági alapelvek 7

„Alkotmányossági alapelvek” 1 (mik ezek: az alapvető emberi /állampolgári/ jogok – időben változó!) 1. Népszuverenitás és népképviselet elve: az állami főhatalom birtokosa a nép, ezt közvetlenül (népszavazás), vagy közvetve, választott képviselői által (országgyűlés, önkormányzatok) gyakorolja Népszavazás: 200.000 érvényes aláírás esetén ki kell írni! 8

„Alkotmányossági alapelvek” 2 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: Hatalmi ágak: törvényhozó végrehajtó igazságszolgáltatás (bírói) azaz: ne jöjjön létre hatalomkoncentráció. Ezek kölcsönösen függnek egymástól és ellenőrzik egymást 9

„Alkotmányossági alapelvek” 3 3. A jogállam megvalósulása (= „a törvények uralma”): mind az egyének, mind az állami szervek magatartását/működését törvények szabják meg 4. Az egyenjogúság elve: minden (nemi, faji, vallási, nyelvi) megkülönböztetés az emberi/állampolgári jogok élvezetében tilos 5. Az emberek elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogai biztosítottak 10

Alapvető emberi, állampolgári jogok azt tanultuk: ezek időben változtak. Hogyan? 11

Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 1 Emberi jog: vele született, mindenkit megillet, független az állam általi elismeréstől Állampolgári jog: egyes jogok, amelyek csak adott állam polgárait illetik meg (Van olyan szemlélet is, amelyik e kettőt nem különbözteti meg) 12

Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 2 Három „generációjukat” különböztetjük meg. Először: ezek definíciója: Első generációs emberi jogok az állam kialakulásától = mik az egyén cselekvési szabadságának és az állami beavatkozásnak a határai Második generációs emberi jogok: XIX. sz. második fele = az állam kötelező aktív közreműködése az egyének életkörülményeinek javítása érdekében 13

Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 3 Harmadik generációs emberi jogok: XX. sz. második fele egyrészt: amik államok aktív együttműködését igénylik Másrészt: az állampolgárok azon jogai, amivel befolyásolhatják az állam működését Most ismerjük meg ezeket részletesen! 14

Első generációs emberi jogok 15

Szabadságjogok („első generációs”) Korlátok a közhatalmat ellátó állami szervek hatalma elé Két típusa: az egyének önállóan (személyükben) csoportjaik által, kollektíven gyakorolják 16

Személyi szabadságjogok (egyének önállóan) élethez, testi épséghez való jog személyi sérthetetlenség levéltitok és magánlakás sérthetetlensége személyes adatok védelme jó hírnévhez való jog 17

Kollektív szabadságjogok egyesülési és gyülekezési szabadság szólás- és sajtószabadság lelkiismereti és vallásszabadság 18

A tulajdon, mint szabadságjog Ide tartozik, mert az állam csak jogilag rendezett esetekben engedi meg a tulajdonos szabad terének a korlátozását más esetekben védi – harmadik személlyel szemben is – a tulajdonos szabad cselekvését 19

Második generációs emberi jogok 20

Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 1 Különbségek a szabadságjogok és a gazdasági-szociális-kulturális (=„első” és „második generációs”) jogok között: 1. az állam „aktivitása” első generációs volt: elegendő, ha az állam nem sérti meg a szabadságszférát most: az államnak tevékeny szerepet kell vállalnia 2. utóbbiak megvalósulása a gazdaságpolitikától (nem jogi szféra!) is függ, ami jogi eszközzel nem kikényszeríthető 21

Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 2 a munkához a pihenéshez a művelődéshez az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog 22

Az egészséghez való jog Ezt az állam a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátással biztosítja (a társadalombiztosítás részeként) az egészségbiztosítás kórházak, rendelőintézetek működtetése a gyógyszerellátás biztonságának felügyelete egészséges munkakörülmények, munkavédelem a testedzés támogatása egészséges környezet 23

(hogyan értsük, hogy a második generációs emberi jogok megvalósulása a gazdasági helyzettől is függ? Példa) Eltöröm a lábam – jogom van azonnali egészségügyi ellátásra. Ez a jog azonban csorbulhat… Nappal Szeged belvárosában vagy éjjel az országúton… Mennyi mentőautója van a legközelebbi állomásnak Jut-e rá mentőorvos, vagy csak mentőtiszt? Milyen közel van az ügyeletes kórház stb.! 24

A szociális biztonsághoz való jog Az állam segítse elő családok, anyák, gyermekek emberhez méltó élete gyermekmunka tilalma (nemzetközi szerződések is!) fiatalkorú sem alkalmazható egészséges fejlődését akadályozó munkára a szociális támogatottság: differenciálás elve és fokozatosság 25

Társadalombiztosítás 1 Működtetése azok is hozzájussanak a szükséges ellátáshoz, akiknek ez öregség betegség rokkantság özvegység, stb. miatt – önhibájukon kívül – nem biztosított 26

Társadalombiztosítás 2 Elemei: biztosítási (ez a döntő!) = az ellátások a korábbi befizetések mértékével arányosak szolidaritási: bizonyos alapellátáshoz minden rászoruló, az előzőtől függetlenül (ez különbség a magán élet- és nyugdíjbiztosítástól) 27

Harmadik generációs emberi jogok 28

A harmadik generációs emberi jogok… …hasonlítanak a második generációsokhoz, mert az állam pozitív részvétele kell, de: Több állam együttműködése kell: a gyermekmunka tilalma környezetvédelem Részvétel az állam tevékenységében és annak befolyásolása választójog panaszjog az igazságszolgáltatásban való részvétel joga Az állampolgárok egyenjogúsága 29

Az állampolgárok egyenjogúsága Az Alkotmány 70. § (1) bekezdés „a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden ember számára az állampolgári jogokat megkülönböztetés nélkül” faj bőrszín nem vallás politikai vagy más vélemény nemzeti származás társadalmi származás vagyoni helyzet születési helyzet Magára az államra is vonatkozik! 30

Az államszervezet 31

Államhatalom: törvényhozó végrehajtó bírói 32

Alapelvek Alkotmány 2. § (2) bek.: minden hatalom a népé („népszuverenitás”), ezt választott képviselői útján (ez az általánosabb), vagy közvetlenül gyakorolja népszavazás (a választók véleménynyilvánítása) népi kezdeményezés (jogalkotó szerv döntése meghozatalának kezdeményezése) mindkettő: országos vagy helyi 33

Országgyűlés 386 tagú (képviselők), őket vegyes választási rendszerben általános és egyenlő választójog alapján közvetlen titkos szavazással 34

Milyen lehet egy „parlament” Magyarországon jelenleg: egykamarás Magyarországon korábban: kétkamarás Főrendi ház Képviselőház Hasonlóak: Egyesült Királyság: House of Lords, House of Common USA: Senate és House of Representatives (együtt: Congress)

Különbségek nagymértékben az államtól függnek, de általában: egykamarás parlament esetében a köztársasági elnöknek van joga, hogy egyszeri alkalommal újratárgyalásra visszaadjon egy törvényt Kétkamarás (alsóház, felsőház) parlamentben hasonló jogok a felsőházat illetik meg: ott is megbeszélik a törvényeket, s van bizonyos befolyásuk

Visszatérve Magyarországra: vegyes választás 176 képviselőt egyéni választókerületben, személyekre szavazva 210 képviselőt pártlistákra adott szavazat alapján megyénként/fővárosban felállított területi listákra 152-t országos listáról a töredékszavazat arányában (=az első fordulóban a pártlistákra adott olyan szavazatok aránya, amely nem eredményez mandátumot, ha ez legalább 5% = az szerzi a többet, „amelyik veszít”: „arányosító funkció”) további 58 37

Választójog Kettős értelem: a választás joga (aktív választójog) a választhatóság joga (passzív választójog) Mindenki választ és választható, kivéve: cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alatt áll közügyek gyakorlásától bíróság jogerősen eltiltott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti kényszergyógykezelését bíróság jogerősen elrendelte 38

Érvényes választás: első forduló A választásra jogosultak több, mint fele szavazzon (mind az egyéni választókerületben, mind a megyékben/fővárosban) – ha nem: második forduló de egyéni választókerületben (csak ott) ekkor is lehet érvénytelen, ha egy jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok több, mint felét – ekkor is második forduló 39

Érvényes választás: második forduló Érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább egynegyede szavaz ha az első forduló választókerületben azért volt érvénytelen, mert egyik jelölt sem szerzett 50%+1 főt, akkor már csak azok a képviselőjelöltek indulnak, akik legalább 15%-ot szereztek de legalább az első három Az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta Ha a második forduló is érvénytelen: „időszaki választás” 40

Az országgyűlés megalakulása 4 évre választják Mandátumának lejárta előtt a köztársasági elnök föloszlathatja, ha az általa miniszterelnöknek javasolt személyt 40 nap alatt nem választják meg, 12 hónapon belül legalább 4 esetben a kormánytól az országgyűlés a bizalmat megvonta 41

Választások után A képviselőt a mentelmi jog a megválasztástól a többi jog és kötelezettség a parlamenti eskütételtől illeti meg Ok: a törvényhozás, mint hatalmi ág zavartalanul, befolyásmentesen működhessen 42

Mentelmi jog Egyik oldala: „felelőtlenség” = képviselőként tett nyilatkozataiért, fölszólalásaiért sem akkor, sem később nem lehet felelősségre vonni, kivéve: rágalmazás, becsületsértés, államtitok-sértés, polgárjogi felelősség Másik oldal: „sérthetetlenség”: csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, büntető vagy szabálysértési eljárást ellene csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával (2/3-os többség) lehet lefolytatni Mentelmi jogról lemondani csak szabálysértési eljárás esetén lehet 43

A képviselő „összeférhetetlensége” Más „hatalmi ágban” (bíró, ügyész) nem tevékenykedhet (kivéve kormánytagság és államtitkár) állami/önkormányzati, vagy ilyen megrendelésre dolgozó magán gazdálkodó szerv vezetője nem lehet 44

Az országgyűlés szervezete és működése 1 Az alakuló ülésen (elnököl: legidősebb képviselő) megválasztja: elnök alelnökei jegyzői állandó bizottságok – bármilyen, de kötelező: alkotmányossági költségvetési külügyi honvédelmi mentelmi összeférhetetlenségi mandátumvizsgáló összetételük: az országgyűlés létszámaránya 45

Az országgyűlés szervezete és működése 2 Évente 2 rendes ülésszak rendkívüli ülésszak is különleges ügyekben, adott napirenddel, írásban kérheti: kormány, köztársasági elnök, a képviselők 1/5-e Ülései nyilvánosak (hacsak 2/3-dal zárt ülést nem rendelnek el) „normál” esetben határozatait 50%+1 szavazattal fogadja el 46

Az Országgyűlés A legfőbb államhatalmi szerv. Alapvető funkciói törvényhozás parlamenti ellenőrzés 47

Törvényhozás Alkotmány, törvény „Kétolvasásos tárgyalás”: Zárószavazás általános vita: a törvényjavaslat egésze, elvei, egyes részleteinek szükségessége részletes vita: a módosító javaslatok, az országgyűlési bizottsági ajánlások Zárószavazás 48

Parlamenti ellenőrzés A kormányzat ellenőrzése: a parlamenten belül plénumon (teljes ülés), interpelláció, politikai vitanap, kérdés, azonnali kérdés és válasz (2-2 perc, 1-1 perc viszontválasz, az utolsó szó joga a megkérdezetté) az országgyűlési bizottságokban: meghallgatás (mindenki köteles megjelenni és adatot szolgáltatni), ad hoc bizottságok, vizsgálóbizottságok a parlamenten kívül, választott országos szervek (Állami Számvevőszék), személyek (országgyűlési biztosok) által 49

Interpelláció és kérdés A képviselő az interpellálttól magyarázatot kér kitől: Kormány, miniszter, Legfőbb Ügyész ha a képviselő nem fogadja el: az országgyűlés szavaz A képviselő, ha kérdést intéz, akkor felvilágosítást kér kitől: az előzőektől + a MNB és az ÁSZ elnökétől, ombudsmantól 50

Az Országgyűlés feladatai még Államháztartás Gazdaság Nemzetközi szerződések Honvédelem Hadi-, szükségállapot… 51

Az Országgyűlés megválasztja köztársasági elnök miniszterelnök Alkotmánybíróság tagjai országgyűlési biztosok Legfelsőbb Bíróság Legfőbb Ügyész Az ÁSZ elnöke és alelnökei 52

A köztársasági elnök Magyarország államfője kifejezi a nemzet egységét őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött = miután a Magyar Köztársaság parlamentáris köztársaság, az államfő a végrehajtó hatalom gyakorlásában közvetlenül nem vesz részt. Ez a – parlamentnek politikailag felelős – kormány feladata nem ilyen pl. USA, Németország… Politikailag nem felelős, jogi felelőssége korlátozott, itt is szigorú összeférhetetlenségi szabályok… 53

A köztársasági elnök megválasztása titkos szavazással a parlament 5 évre, 1 ízben újra jelölés: az országgyűlés legalább 50 tagja jelölt lehet: bármely 35. évét betöltött magyar állampolgár szavazás: I. 2/3, II. 2/3, III. (az első két legjobb jelölt) egyszerű többség 54

A köztársasági elnök hatásköre Miniszteri ellenjegyzéssel kinevezés/felmentés: nagykövet, tábornok, államtitkár, egyetemi tanár, rektor, MNB és ÁSZ elnök-alelnök, az Alkotmánybíróság tagjai – mert itt politikai felelősség van, de az Elnök politikailag felelőtlen! Anélkül országgyűlési jogkörei: részvétel, felszólalás, javaslat, népszavazás, törvény kezdeményezése törvény aláírása (egyszer visszaküldheti, Alkotmánybírósághoz fordulhat) kitűzi a választások és a népszavazás időpontját A fegyveres erők főparancsnoka… 55

A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka békeidő: ez csak a kinevezéseket takarja hadiállapot, szükségállapot: az országgyűlés akadályoztatása esetén dönt fegyveres erő alkalmazásáról, rendkívüli intézkedéseket vezethet be 56

A kormány Védi az alkotmányos rendet, jogokat Irányítja a minisztériumokat és azok háttérintézményeit Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése az illetékes Minisztérium révén Társadalmi-gazdasági, tudományos-kulturális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztési tervek kidolgozása Irányítja a fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek működését Külpolitika meghatározása Az ország képviselete az EU kormányzati részvétellel működő intézményeiben Rendeletek, határozatok alkotása Együttműködés társadalmi szervezetekkel Tagjai: Miniszterelnök: az OGY választja, egyszerű többség kell hozzá, a miniszterelnök vezeti a kormány üléseit Miniszterek: a miniszterelnök jelöli és a közt. elnök nevezi ki őket, vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait 57

Miniszterelnök és kormány A kormány megbízása megszűnik az új országgyűlés megalakulásával a parlamenti ciklus alatt a kormány megbízása miniszterelnök megbízásához kapcsolódik A kormány megbuktatása: csak a miniszterelnökkel szembeni „konstruktív bizalmatlanság” intézménye révén 58

Konstruktív bizalmatlanság A képviselők 1/5-e írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be, egyben megjelöli az új miniszterelnök személyét Szavazás: a megválasztott képviselők egyszerű többségével elfogadható = egyben az új miniszterelnök megválasztása (Ritkán eredményes, voltaképp a kormányzás stabilitását szolgálja!) 59

Bizalmi szavazás A kormány – a miniszterelnök révén – maga kéri, hogy egy előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen Ha a választott képviselők több mint fele leszavazza: a kormány ilyenkor köteles lemondani 60

helyettes államtitkárok* Minisztériumok miniszter államtitkárok helyettes államtitkárok* Miniszteri kabinet főosztályvezetők *pl. egészségpolitikai, jogi, közgazdasági… 61

Minisztériumok (Miniszterelnökség) Belügyminisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszter Réthelyi Miklós parlamenti államtitkár Halász János közigazgatási államtitkár Jávor András államtitkár (sport) államtitkár (szociális és munkaügy) államtitkár (oktatásügy) államtitkár (egészségügy) Szócska Miklós államtitkár (kultúra)

Alkotmánybíróság 1990 óta 11 tag, OGY választja 2/3-os többséggel 9 évre, elnökét maga 3 évre Alkotmányértelmezés A jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata = normakontroll: utólagos: bárki kezdeményezheti előzetes: csak a köztársasági elnök kezdeményezheti „kasszációs jog” vagy negatív jogalkotás: az alkotmányellenes szabály megsemmisítése Prof. Dr. Paczolay Péter SZTE JÁTK Tanszékvez.

Állampolgári jogok országgyűlési biztosa alkotmányos jogok védelme „Puha szankciói” vannak: nincs döntési jogköre, csak kezdeményez az illetékes szervnél, majd ajánlás a felügyeleti szervnél, ez után fő fegyvere a nyilvánosság Megbízatása 6 évre szól, a közt. elnök javasolja, OGY választja 2/3-os többséggel 6 évre, 1 ízben újraválasztható 65

Nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa Feladata a nemzeti/etnikai visszásságok kivizsgálása Egyebek: hasonlóak az ombudsmanéhoz 66

Állami Számvevőszék az OGY pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve a költségvetési törvény megalapozottságának ellenőrzése, a zárszámadási törvény ellenőrzése, a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződések ellenjegyzése, az állami vagyon kezelése… éves jelentést készít 67

Magyar Nemzeti Bank Magyar Köztársaság központi bankja Külön tv.-ben meghatározott felelősség a monetáris politikáért lásd közgazdasági alapismeretek rendeleteket alkothat éves beszámolót készít Elnökét a Közt. Elnök nevezi ki, 6 évre 68

Az Önkormányzatok 69

Alkotmány: Község, város, a főváros és kerületei, a megyék közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga Ezt a polgárok általuk választott képviselőtestület útján helyi népszavazással közvetlenül gyakorolják 70

Önkormányzati választási rendszer Kislistás: 10.000 fős település, a jelöltek ABC-sorrendben, annyi személy jelölhető, ahány fős a képviselőtestület (lakosságszám szerint 2-8 fő) Vegyes: 10.000 egy része közvetlenül, egy része az egyéni választókerületekben „kompenzációs” listáról, a töredékszavazatok szerint Listás arányos: a fővárosi és megyei közgyűlések tagjai. Fiktív választókerületek (=a főváros, ill. a megye 1 választókerületnek számít, utóbbiba a megyei jogú város nem számít bele), az ott felállított listákra szavaznak Főváros: 1 képviselő/50.000 lakos Megye: a lakosságszám szerint Közvetlenül: a települések polgármestereit és a fővárosi főpolgármestert 71

Hogyan és kiket választunk? <10.000 lakosú település: 3 szavazólap polgármester helyi közgyűlési lista megyei közgyűlési lista >1.00 lakos: 3 szavazólap egy egyéni jelöltre a helyi közgyűlésben (de ennek 1/3-át a töredékszavazatok alapján) Megyei jogú városok: 2 szavazólap a közgyűlésbe egy képviselőre Budapest: 4 szavazólap főpolgármester fővárosi közgyűlés, lista kerületi polgátmester egy jelölt a kerületi képviselő-testületbe

Helyi kisebbségi önkormányzat Választható, ha ilyen helyi kezdeményezés érkezik Szintén kislistás választási rendszerben 73

Önkormányzati feladatok Kötelező: óvodai nevelés, ált. iskolai ellátás, alapfokú egészségügyi és szoc ellátás, közvilágítás, helyi úthálózat… Erre az állam keretet ad, az önkormányzat helyi adót is kivethet Szabadon vállalt: minden, amit jogszabály nem tilt Vállalkozásban is részt vehet, hogy forrásait növelje 74

Az önkormányzat vezető szerve Általában: képviselőtestület Megye, megyei jogú város, főváros: közgyűlés ezek élén a (fő)polgármester áll feladataik ellátására bizottságokat választanak A képviselőtestület alkotja meg az önkormányzati rendeleteket 75

Önkormányzati jegyző A képviselőtestület nevezi ki A jegyzőnek államigazgatási végzettsége van, köteles jelezni, ha az önkormányzat működésében jogszabály-ellenességet észlel A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt Egyes önkormányzati-igazgatási feladatokat rá nevesítenek (lásd a következő félévben: közgyógyellátás!) 76

Az igazságszolgáltatás 77

Igazságszolgáltatási tevékenység Az a közhatalmi tevékenység, ami jogvitát dönt el jogsérelmet állapít meg és állít helyre kizárólag jogalkalmazás útján az általános állampolgári jogvédelem garantálása mellett 78

Igazságszolgáltatás Polgári természetes és jogi személyek jogvitái Büntető jogsérelem megállapítása, szankció kiszabása = az állam büntető hatalma Közigazgatási: az egyedi közigazgatási határozatok felülvizsgálata (= a végrehajtó hatalom ellenőrzése) 79

Felépítés Legfelsőbb bíróság Ítélőtáblák Fővárosi/megyei bíróságok Helyi és munkaügyi bíróságok városi, fővárosi kerületi Igazgatásukat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi 80

Kvázi bíróságok Nem-bírói (közigazgatási) szervek, de bizonyos igazságszolgáltatási tevékenységet végeznek: civil jogi normák (APEH, önkormányzat polgármesteri hivatala) szabálysértés = büntető jellegű eljárás (rendőrség, ÁNTSZ, önkormányzat polgármesteri hivatala) De ezek a határozatok is a közigazgatási bíróságok révén bírói kontroll alá vonhatók! 81

Igazságszolgáltatási alapelvek Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma A törvényes bíróhoz való jog elve (az eljárási szabályok szerint minden ügyre van jogosult, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság) A bírói függetlenség elve a bírót a köztársasági elnök pályázat útján határozatlan időre nevezi ki. Fegyelmi joga sem a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hanem választott fegyelmi bíróságnak van Az igazságszolgáltatás egységének elve a bíróságok előtt mindenki egyenlő az ország bírói fórumai lehetőleg egységesen értelmezzék a jogszabályokat (orientáció: a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntései) A védelemhez való jog elve kirendelt védő, ha nincs… Társbíráskodás és néprészvétel elve folytatódik 82

Társbíráskodás és néprészvétel elve Ha törvény másképp nem rendelkezik: a bíróság tanácsban működik Törvény által meghatározott esetben nem hivatalos bíró is részt vesz pl. munkaügyi bíróságon 1 bíró + 2 „népi ülnök”, II. fokon 3 bíró (ez akkor is így van, ha az I. fok egyes bíró volt) 83

Igazságszolgáltatási alapelvek folytatás Jogorvoslati jogosultság elve rendes jogorvoslat: fellebbezés magasabb fokra: ha ügyfél nem ért egyet az ítélettel rendkívüli jogorvoslat: már jogerős az ítélet, de új bizonyíték merül föl: perújítás ugyanazon bíróságon jogszabálysértőnak tartja az ítéletet: felülvizsgálati eljárás a Legfelsőbb Bíróságon A tárgyalás nyilvánosságának elve Az anyanyelv használatának joga, mint elv 84

Bírósági szintek Általában minden I. fokú tárgyalás: helyi (városi, Bp.-i kerületi) Megyei/fővárosi: az előző II. foka, illetve I. fok egyes, törvény szabta esetekben pl. emberölés, 10 mio Ft vagyon elleni… Ítélőtábla csak II. fok Legfelsőbb Bíróság ítélkező funkció lásd felülvizsgálati eljárások jogegységi funkció elvi döntések 85

Ügyészség Az alkotmányos rend védelme, jogok védelme, az ország biztonságának és függetlenségének védelme A nyomozás törvényességének védelme ellenőrzi a nyomozó szerveket, maga is nyomozhat… Bírói eljárásban a vád képviselete vádhoz kötöttség elve: a bíró nem léphet túl az ügyész által előterjesztett vádon, ha az ügyész ejti a vádat: a bírónak meg kell szüntetni az eljárást… A büntetés-végrehajtás felügyelete Általános törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szervek jogszabályai, egyéb irányítási eszközei, rendelkezései. Eszközei: óvás, figyelmeztetés, rendelkezés 86

Az ügyészség szintjei 4 szintű, mint a Bíróságok Helyi (városi, fővárosi kerületi) Megyei/fővárosi Fellebbviteli Legfőbb Ügyészség 87

Honvédség és Rendőrség Honvédség feladata: a haza védelme, nemzetközi szerződésekben meghatározott védelmi feladatok Rendőrség feladata: a belső rend védelme, közbiztonság fenntartása határok őrzése, határrend fenntartása, határforgalom ellenőrzése Fegyveres erők irányítása: OGY, köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Kormány, Illetékes Miniszter Összeférhetetlenség: hivatásos katona nem lehet politikai párt tagja 88

…s rendes szokásunk szerint: milyen vizsgakérdések lesznek ebből a részből?

Alkotmány, alkotmányossági alapelvek, alapvető emberi jogok Egy kérdésben: Az alkotmány. Alkotmányossági alapelvek (5). Az alapvető emberi (állampolgári) jogok. Három generációjuk bemutatása, példákkal 90

Az államszervezet (3 eleme) Törvényhozó, végrehajtó az OGY, képviselők (választásuk, jogaik), működése, funkciói (törvényhozó, ellenőrző, választó) Köztársasági elnök Kormány (feladata, miniszterelnök, konstruktív bizalmatlanság és bizalmi szavazás) Miniszter és Minisztérium Alkotmánybíróság OGY biztosok, ÁSZ, MNB Önkormányzatok (választás, feladat, szervei) Igazságszolgáltatás Bírói (3 típus, felépítés, alapelvei (9), szintjei, kvázi-bíróság) Ügyészi (feladat, szintek, mi a „vádhoz kötöttség elve”?) Honvédség, Rendőrség 91