Az emberi jogok és a nyelvek Pécs, október 10. Szalayné Sándor Erzsébet Nyelv és jog – avagy a jogi nyelv és a nyelvi jog dilemmája Európában
Forum, res és lingua publica Hatalmi szerveződések feltételei – és kölcsönhatásuk Egységes gazdasági térség – „piac” – FORUM PUBLICUM Hatékony közhatalom- RES PUBLICA Bizonyos mértékű nyelvi és kulturális homogenitás – LINGUA PUBLICA Magasan fejlett gazdasági integráció nehezen tűri meg a kulturális protekcionizmust – nyelvi sokszínűség szűkítését eredményezi
Hatalmi szerveződések célmeghatározása „ E pluribus unum” – USA alkotmányának mottója „ In varietate concordia” – az Európai Unió törekvése a kultúrák, vallások és nyelvek megtartására: a nyelvi politika – a Közösség támogatása mellett, a tagállamok belső ügye maradt
Nyelv – Belső Piac Dilemma Mindenki egy nyelvet beszél. Mindenki minden nyelvet beszél. Minél többen minél több nyelvet beszéljenek.
A közösségi jog fogalmai 1. A közösségi jog jogi fogalmai 2. A közösségi jog által használt fogalmak (Az alábbi csoportosítás ill. kategorizálás értelmi szerzője Somssich Réka. Forrás: Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra. PhD-értekezés. 2007)
A közösségi jog jogi fogalmai 1. A közösségi jog saját fogalmai 2. A nemzeti jogokban korábban létező jogi fogalmak, amelyek a közösségi jogban hasonló, de módosult értelmet nyertek 3. Az egyes tagállami jogokból „importált” közösségi jogi fogalmak 4. A fogalom értelmezéséhez a közösségi jog kifejezetten a tagállami jogot hívja fel 5. Jogi fogalmak, amelyek teljesen azonos értelemben szerepelnek a nemzeti jogi fogalommal
A közösségi jog által használt fogalmak 1. A közösségi jogban is köznyelvi értelemben használt fogalmak 2. A közösségi jogban a köznyelvi értelemhez képest szűkített vagy tágított értelmű fogalmak 3. Szaknyelvi fogalmak a közösségi jogban