Fogyasztói magatartás, attitűdök a funkcionális élelmiszerek piacán Piskóti Marianna Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Szakirány MTA Marketingtudományi Bizottság Kürthy Pál Emlékdíj Pályázati tanulmány prezentációja,

Témaválasztás: Nyári gyakorlaton találkoztam a funkcionális élelmiszerek témájával Pszichológia iránti érdeklődésem indított a fogyasztói magatartások vizsgálatára Személyes benyomások, tapasztalatok Ez a téma egyben a TDK és szakdolgozati témám is

Kutatás célja: mennyire ismerik a fiatalok a funkcionális élelmiszereket, milyen gyakran fogyasztják őket, és miért  az egyetemista és a főiskolás korosztály funkcionális élelmiszerek fogyasztásához kapcsolódó gondolkodásmódjának, értékeinek, attitűdjeinek és motivációinak vizsgálata az „egyetemista piac” szegmentálása, jellemzése klaszteranalízis segítségével

Szekunder kutatás: Kevés a magyar szakirodalom, inkább német és angol kutatások 2 területen vizsgálódtam: Általános élelmiszerfogyasztói magatartás Funkcionális élelmiszerek fogyasztói magatartása

Szekunder kutatás eredményei: Fogalmi behatárolás: Poulsen (1999): „Egy termék, amit természetben fellelhető hatóanyaggal módosítottak vagy gazdagítottak, amely speciális fiziológiai megelőző és/vagy egészség fokozó hatással rendelkezik. A terméknek a normál napi étel illetve ital fogyasztás részének kell lennie.” Szakály és Schäffer (2006): „Minden olyan /bármilyen természetes, vagy iparilag előállított élelmiszer, amelyek a benne lévő tápanyagokon túl egy, vagy több ún. bioaktív (fokozottan egészségvédő) anyagot is tartalmaz.”

Szekunder kutatás eredményei: Piaci, keresleti helyzet: USA: legérettebb piac, széles termékskála, reggeliző pelyhek, növényi alapú termékek Japán: nagy és gyorsan fejlődő piac, széles termékválaszték, főleg probiotikus termékek Európa: fejlett piac, főleg tejtermékek, reggeli gabonafélék, probiotikus italok Fogyasztói magatartási trendek (Dr. Heiko Dustmann): Ízvilág, Egészség, Kényelem, Életstílusok, Árérzékenység, Környezettudatosság

Szekunder kutatás eredményei: Funkcionális élelmiszerek fogyasztásának 10 fő trendje az USA-ban (A. Elisabeth Sloan): Veszélyben a gyermek Kalóriacsökkentés Antioxidánsok iránti igénynövekedés Multi- előnyszerzés Egészséges zsírok fogyasztása Időskori problémák Teljeskiörlésű gabona termékek keresletnövekedése Természetes megoldások Teljesítményfokozás Egészséges élvezetek

Szekunder kutatás eredményei: Fogyasztók szegmentálása (Mark-Herbert és Nyström): „szenvedők” „kockázatnak kitettek” „megelőzők” „tömeg piac” „Szenvedők” „Kockázatnak kitettek” „Megelőzők” „Tömeg piac”

Primer kutatásom hipotézisei: H1: A funkcionális élelmiszer elnevezés nem ismert  H2: Az elnevezéshez kapcsolódó attitűdök negatívak. (mesterséges)  H3: Funkcionális élelmiszereket tudatosan vásárolják  H4: Ha a családban van egy beteg, akinek a funkcionális élelmiszerek fogyasztását javasolták, a fiatalok is gyakrabban fogyasztják őket, mert jobban tartanak a betegségektől. 

H5: A hallgatók árérzékenyek  H6: Erős a bizonytalanság a funkcionális élelmiszerek hatékonyságával, előállításukkal kapcsolatban  H7: A termékek ismertsége alacsony H8: A jó íz kiemelkedően fontos / H9: Funkcionális élelmiszereket főleg betegségek elkerülése vagy gyógyítása érdekében fogyasztják 

Kutatási módszer: Kérdőíves, önkitöltős megkérdezés 3 városban (Budapest, Miskolc, Debrecen) 5 egyetemen (Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem) 343 fő Feldolgozás SPSS szoftverrel

Kutatásom legfontosabb eredményeiből:

Fogyasztói szegmensek az egyetemisták körében:

Köszönöm a figyelmet!