Staviczky Péter / Fazekas Orsolya Európai versenypolitika - Nemzetközi beruházásvédelem vs. az EU állami támogatási szabályainak alkalmazása a villamosenergia szektorban Staviczky Péter / Fazekas Orsolya

Tartalom Előzmények Az Európai Bizottság magyar HTM-ek tárgyában hozott határozata és következményei A lengyel példa Eljárások az Európai Bizottság ellen Eljárások a Magyar Köztársaság ellen

Előzmények Fazekas Orsolya

Tartalom A villamosenergia-ipar privatizációja és a HTM-ek A HTM-ek és a villamosenergia szektor A HTM-ek sajátosságai

A villamosenergia-ipar privatizációja és a HTM-ek 1990-es évek: sürgető igény a beruházásokra HTM-ek felajánlása külföldi befektetőknek az erőműpark modernizálása „ellenében” Aláírók: Magyar Villamosművek – erőművek Privatizáció előfeltétele: 1992.→ szerkezetátalakítás

A villamosenergia-ipar privatizációja és a HTM-ek 2 fázisú privatizáció (1994. vége) 1. ÁPV Rt. tulajdonában lévő erőművi részvények értékesítése (kiv. Paks) tőkebevonási kötelezettség mellett 2. 1997 végéig a többségi részesedés megszerzésének lehetősége tőkebevonás nélkül Cél: Paks és az OVIT Rt. kivételével leválni az MVM-ről

A villamosenergia-ipar privatizációja és a HTM-ek Eredmény: 1. 1995: „elkelt” 6 áramszolgáltató + a 7 erőmű közül 2: Mátrai + Dunamenti 2. 1996-1997: többi erőmű (Tiszai, Bakonyi, Pécsi, Budapesti) HTM-ek: privatizációs szerződéscsomag része – modernizációs kötelezettség

A HTM-ek és a villamosenergia szektor 2002. december 31-ig ”egyvásárlós modell” „Egyvásárló” = MVM, tevékenységei: termelés, átvitel, nagykereskedelem (területi áramszolgáltatók kizárólagos ellátása) 2003. január 1-től „kettős modell” „közüzemi célra lekötött villamosenergia + kizárólagos közüzemi ellátási kötelezettség” 2008. január 1-től szabadpiaci modell, HTM-ek „túlélnek”

A HTM-ek sajátosságai majdnem teljes kapacitás-lekötés „take-or-pay” kötelezettség esetleg rendszerszintű szolgáltatások felbonthatatlanság árképzési mechanizmus 1. árszabályozási ciklus (1997-2000): min 8% tőkearányos megtérülés 2. árszabályozási ciklus (2001-) 9.8% befektetett eszközre vetített megtérülés (2004. január 1-: megszűnik, majd 2006 végén visszajön a hatósági ár, 2008- ismét megszűnik)

Az Európai Bizottság magyar HTM-ek tárgyában hozott határozata és következményei Staviczky Péter

Tartalom Az állami támogatás fogalma Előzmények A határozat tartalma Következmények

Az állami támogatás fogalma EUMSZ 107. cikk (EKSZ 87 cikk) Az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön: a kedvezményezett vállalkozásnak minősül állami forrásból származik előnyt jelent az érintett vállalat részére, bizonyos vállalatot, régió vagy ágazatot előnyben részesít (szelektív), torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget, befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet

Az állami támogatás fogalma Főszabály a tilalom (107 cikk) Az Európai Bizottság kizárólagos jogköre az engedélyezés Előzetes bejelentési kötelezettség (felfüggesztés 108. cikk 2) Kivételek a tilalom alól (szükségesség, arányosság, közösségi érdek 107. cikk 2-3) A támogatás formája, célja közömbös a hatása a lényeges – gazdasági megközelítés

Előzmények Eljárás a Csatlakozási Okmány alapján (interim procedure) 2004, majd visszavonás 2005-ben Bizottság: a kedvezményezett nem az MVM hanem az erőművek! Bizottság hivatalból előzetes majd hivatalos vizsgálatot indít Hosszas levelezés – közben piaci folyamatok és a jogi környezet is változik Információs intézkedés kibocsátása

Előzmények Budapesti Erőmű megtámadta az eljárást megindító határozatot választottbírósági eljárások folyamatban a Magyar Köztársaság ellen (Dunamenti, Budapesti, AES pert Magyarország megnyerte→ld. részletesen később)

A végleges határozat tartalma Az intézkedés leírása: HTM-ek megkötésének körülményei HTM-ek működése, érintett erőművek és a HTM-ek lejárata Árak a HTM-ek alapján (rendelkezésre állás, kapacitásdíj, hatósági ár) Lekötött kapacitások / össz. teljesítőképesség HTM-ek alapján termelt energiamennyiség

A határozat tartalma Összeegyeztethetőség hiánya a befagyott költségekre vonatkozó bizottsági megtérítési metodikával → Összeegyeztethető támogatás az árampiac liberalizációja előtt vállalt, meg nem térülő beruházások kompenzálása (befagyott költségek)

A határozat tartalma Magyarország észrevételei Egyedi kezelés szükségessége Liberalizáció egyéb akadályainak bemutatása Hosszú táv önmagában nem versenyelőny – iparági jellemző Referencia ár meghatározásának helyes módja (magyar sajátosságok értékelése) Új belépők 2011-ig nem várhatóak, a verseny torzulása korlátozott

A határozat tartalma Az érdekelt harmadik felek észrevételei Egyedi kezelés szükségessége Az értékelés időpontja / megkötés körülményei Privatizációs körülmények értékelése Jelentős kockázatok állnak a HTM-ek alapján is

A határozat tartalma Az érdekelt harmadik felek észrevételei Piaci magánbefektető elve – beruházások elvállalása Közszolgáltatást nyújtása Versenytárgyalást követően kötötték a HTM-et A hosszú futamidő nem jelent önmagában előnyt

A határozat tartalma Az érdekelt harmadik felek észrevételei Szelektivitás hiánya – ágazati jellemző Versenytorzulás / kereskedelem érintettségének hiánya (vizsgálat időpontja) HTM-ek ármechanizmusa nem tudható be az államnak A HTM a „csatlakozást követően nem alkalmazandó” A HTM ún. létező támogatás

A határozat tartalma Az érdekelt harmadik felek észrevételei Pacta sunt servanda elv védelme Arányosság A HTM-ek összeegyeztethető támogatások

A határozat tartalma A Bizottság értékelése – minden érvet cáfolt Jogellenes támogatás (nem jelentették be) A HTM-eket nem lehet csak összességükben értékelni, közös jellemzők, mechanizmusok, együttes hatás Az értékelés időpontja nem a megkötés időpontja, a liberalizáció hatása nem korlátozható

A határozat tartalma A Bizottság értékelése Előny a HTM-ekben E garanciák nélkül a beruházásokra nem került volna sor Átlagos piaci szereplő kötött-e volna HTM-et Az előnyért nem fizettek a priv. szerződésben (az erőmű a kedvezményezett) Piaci, ágazati gyakorlatok elemzése bemutatása spot árak, tőzsdei és OTC értékesítések, határidős piacok, lehívási jogok, kiegyenlítő szolgáltatások (2007-es ágazati vizsgálat alapján)

A határozat tartalma A Bizottság értékelése A HTM-ek és a szokásos üzleti gyakorlatok összehasonlítása, HTM-ek előnyösebbek a termelőknek MVM aukciók elemzése (átállási költségek) A HTM-ek nem piaci szerződések

A határozat tartalma A Bizottság értékelése: „a HTM-ek legfontosabb elemei – azaz a hosszú távú kapacitás-lekötés, a garantált minimális átvétel és a kapacitás- és energiadíjon alapuló, az állandó-, a változó- és a tőkeköltségek fedezésére irányuló árazási mechanizmus – egymástól el nem választhatók, és egymástól elkülönítetten nem vizsgálhatók. Az előny ezen elemek együttes alkalmazása következtében áll fenn.”

A határozat tartalma A Bizottság értékelése – Szabadpiaci nagykereskedelmi áraknál magasabbak (kivéve Paks, Mátra) Nem közszolgáltatás A szelektivitás egyértelmű bizonyos ágazat, bizonyos termelők

A határozat tartalma A Bizottság értékelése Állami forrás Államnak betudhatóság: (Stardust Marine ügy) az MVM magatartása az államnak betudható, az állami politika részét képezték, állami szervek részt vettek a kidolgozásukban, és a privatizációban is, priv. célja volt a nyereségesség biztosítása, alapelvek később sem módosultak (take or pay)

A határozat tartalma A Bizottság értékelése Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége Első liberalizációs irányelv Magyarország központi fekvése (szemben Írországgal) Határkeresztező kapacitások HTM-ek a termelői kapacitás 60%-át fedték le - akadály a piacnyitás előtt A GVH vizsgálatának figyelembe vétele, piaclezáró hatás

A határozat tartalma A Bizottság értékelése Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége Árbefolyásoló, árfelhajtó hatás Piacra-lépési korlát Ágazati vizsgálatok (Bizottság, REKK) Kapacitásszűkösség az aukciók alapján nem bizonyított Egyéb tényezők lehetségesek de nem zárják ki a HTM-ek hatásait Érintett cégek nemzetközi csoportok tagjai

A határozat tartalma Bizottság értékelése Versenytorzítás, kereskedelem érintettsége Együttes hatás elemzése Paks sem kivétel

A határozat tartalma Bizottság értékelése A csatlakozást követően alkalmazhatóság kérdése Az állami elkötelezettség / kitettség mértéke nem előre meghatározható (ár-, költség- és díjmechanizmusok) A felek is többször tisztázták a pontos tartalmát a HTM-ek díjmegállapítási részleteinek MVM kitettsége függ a keresleti viszonyoktól

A határozat tartalma Bizottság értékelése Új támogatás kontra létező támogatás Csatlakozási Okmány rendelkezései (94’ dec 10., melléklet, interim eljárás!) Liberalizáció hatására nem válik létező támogatássá (Alzetta Mauro eset)

A határozat tartalma Bizottság értékelése Pacta sunt servanda, arányosság, jogbizonytalanság Magánjogi szerződés mint forma nem releváns, a hatás a lényeges Jogellenes, összeegyeztethetetlen támogatás nincs arányossági mérlegelés Jogbizonytalanság: Európai Megállapodás rendelkezései, Csatlakozási Okmány miatt a kivétel vezetne jogbizonytalansághoz

A határozat tartalma Bizottság értékelése Összeegyeztethetőség Az egyes összeegyeztethető támogatásokra vonatkozó másodlagos szabályok előírásai nem teljesülnek (beruházás, környezetvédelem)

A határozat tartalma A Bizottság értékelése: A HTM-ek a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásnak minősülnek. Mivel jogellenesen hatályba léptetett intézkedésről van szó, vizsgálandó a támogatás visszafizettetése is

A határozat tartalma A visszatéríttetés szabályai Cél az eredeti helyzet helyreállítása Nem szankció, nem aránytalan Kivételek: 10 év elévülés, abszolút lehetetlenség, közösségi jog elveivel ellentétes (jogos várakozások) Kamatos kamat alkalmazása

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása A HTM-ekből fakadó előny összetett jellege Ami kiszámítható, az ennél szűkebb Alternatív helyzet vizsgálata, mekkora bevételt értek volna el az erőművek a csatlakozás óta a HTM-ek nélkül (contrafactual scenario) A Bizottságnak nem kell a pontos összeget megadnia, elég megfelelően körülhatárolt módszertant adnia

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe vétele: Kereslet-kínálat speciális helyzete, nem tárolható termék Napi és szezonális ingadozás a keresleti oldalon Éves fogyasztási átlag nem alkalmazható

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe vétele: Kereslet alacsony árrugalmasságra tekintettel azonosnak tekinthető Spot piac – tökéletes verseny modellezése (egyedül ez igazolható további feltételezések nélkül) Spot ár a referencia, független a fogyasztás mértékétől

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe vétele: Az érintett termelőegységek rövid távú határköltségei alapján kell elvégezni a szimulációt (hatásfok, üzemanyagár, teljesítőképesség, üzemszünetek) Közüzem nincsen Rövidtávon eltérés a határköltség elvétől elképzelhető

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe vétele: egyszerűsítések Kötelező átvétel azonos Rendszerszintű, kiegyenlítő szolgáltatások azonosak Export-import mennyisége azonos

A határozat tartalma A visszatérítendő támogatás összegének meghatározása Villamos-energetikai sajátosságok figyelembe vétele: egyszerűsítések Órás szimuláció, akár reprezentatív mintavétellel Becslés erőművenként (blokkonként) mennyiség + ár Nem csak az MVM vehet

A határozat tartalma A szimulációt megfelelően igazolni kell Együttműködés a Bizottsággal Előre nem látható nehézségek jelzése a szimuláció jóváhagyással a határozatban meghatározottól eltérően is kidolgozható Határidők: 2 hó tájékoztatás, 6 hó megszüntetés,10 hó visszatéríttetés E helyett: megszüntetés 6 hó, „visszafizettetés” 2 év alatt!

Következmények Jogalkotás (törvény és Korm. rendelet) Szerződések felbontása, megszüntetése Szimuláció (árbevétel kontra profit) Befagyott költségek beszámításának lehetősége – újabb összetett számítás Jóváhagyás csak 2010 áprilisában, több mint egy éves eljárás Mindez párhuzamosan emiatt komoly nehézségek Nemzetközi eljárások (Törvényszék, ICSID, Uncitral)

Fordított kompenzáció mechanizmus Támogatás bejelentése a Bizottságnak - 2009 tavasz A befagyott költségek beszámítása a visszafizettetéssel érintett erőműveknél Nem a teljesítmény alapján kompenzálunk - szimuláció Monitoring az eredeti HTM-ek végéig Jobb megtérülés esetén lehet visszafizettetés!

A lengyel példa Fazekas Orsolya

A lengyel példa hasonló helyzet a villamosenergia szektorban (1990-es évek: korszerűsítés) versenyeztetés Aláírók: Polskie Sieci Elektroenergetyczne SA - erőművek 2005. március 1: értesítés a HTM-ek idő előtti felbontása révén a termelők részéről felmerülő költségek fedezésének elveiről szóló törvénytervezetről:

A lengyel példa - önkéntes felbontás lehetősége - költségek – értékesítési bevételek különbözetének kompenzálása - előfinanszírozás formájában: 2016-ig éves korrekció, majd 2016-ban végkorrekció - összege = 2006-25-ig (ill. az eredeti lejárati dátumig) tartó kompenzálandó különbözet - számítása: adott időszak árprognózisai + piaci részesedés adatai alapján

A lengyel példa a törvénytervezet nem megy át az Európai Bizottságon: a kompenzációs mechanizmus jogellenes állami támogatás, nem összeegyeztethető a módszertannal módosított törvénytervezet (2007. augusztus 4.: hatályba lépés) Európai Bizottság: állami támogatás, de összeegyeztethető a módszertannal

A lengyel példa

Eljárások az Európai Bizottság ellen Fazekas Orsolya

Eljárások az Európai Bizottság ellen jogalap: EUMSZ 263. cikk (EKSZ 230. cikk) 1. eljárást megindító határozat ellen (Budapesti Erőmű) 2. eljárást lezáró határozat ellen (Budapesti, Csepeli, Dunamenti, Mátrai Erőművek) kérelem: megsemmisítés (ill.: Pécsi és Tiszai Erőművek: végrehajtás felfüggesztése) ideiglenes intézkedés?

Eljárások az Európai Bizottság ellen főbb érvek: 1. nyilvánvaló mérlegelési hiba 2. téves jogalkalmazás 3. az EK jog alapvető elveinek (semlegesség, egyenlő bánásmód, arányosság stb.) sérelme 4. lényeges eljárási szabályok megsértése státusz: mindegyik eljárás folyamatban

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen Fazekas Orsolya

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen Energia Karta (1999. évi XXXV. törvény)

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen multilaterális, az energiaszektorra vonatkozó nemzetközi egyezmény a magyar jog szerint nemzetközi szerződés célja: jogi keret létesítése az energiaszektorban folytatott hosszú távú együttműködés előmozdítása érdekében

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen főbb szabályozási területei - kereskedelem 1.a GATT-tal összeférhetetlen kereskedelmi vonzatú intézkedés tilalma 2. versenykorlátozó akadályok csökkentése az energiaszektorban 3.a tranzitszállítás szabadsága és együttműködés 4.technológiákhoz való hozzáférés elősegítése 5. a nyitott tőkepiacok, tőkeáramlás elősegítése

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen főbb szabályozási területei - beruházásvédelem 1. stabil, méltányos, kedvező és átlátható befektetési feltételek kialakításának elősegítése 2. egyenlő elbánás elve 3. a kulcsszemélyzet mozgásszabadsága 4. azonnali, megfelelő, hatékony jóvátétel vagy kártalanítás veszteségekért, ha az háborús helyzet miatt következik be 5. főszabályként a kisajátítás tilalma, ha mégis→ azonnali, megfelelő, hatékony kártalanítás 6. a „profit” átutalásának szabadsága

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen vitarendezés - elsősorban békés úton, ha eredménytelen: 1. szerződő állam saját bíróságai v. közigazgatási szervei előtti eljárás 2. korábbi megállapodásban rögzített hatályos vitarendezési eljárás 3. nemzetközi választottbíráskodás ICSID (International Centre of Settement of Disputes UNCITRAL (United Nations Commission on International Trade Law) Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetének választottbírósági eljárása

Eljárások a Magyar Köztársaság ellen Választottbírósági eljárások - AES-Tisza + AES Summit Generation Ltd. 1. Perindítás dátuma: 2007. augusztus 13. 2. Ítélethozatal dátuma: 2010. szeptember 23. - Electrabel S. A. (Dunamenti Erőmű) 2. Folyamatban - Electricité de France (Budapesti Erőmű) 1. Perindítás dátuma: 2009. május 12.

Az AES ítélet (ARB/07/22) jogsértő cselekmény: a termelői hatósági ár ismételt bevezetése 2006-ban ill. 2007-ben jogsértések a Magyar Köztársaság részéről: 1. tisztességes és méltányos elbánás elvének megsértése 2. az AES beruházásának sérelme irracionális és diszkriminatív intézkedések eredményeként 3. nemzeti elbánás elvének sérelme 4. a legkedvezőbb nemzeti elbánás elvének sérelme 5. megfelelő védelem biztosításának sérelme 6. kisajátítás

Az AES ítélet (ARB/07/22) Főbb érvek / ellenérvek 1. Alkalmazandó jog 2. Tisztességes és méltányos elbánás követelménye - szerződéses kötelezettségek - jóhiszemű eljárás és a jogos elvárások tiszteletben tartása - az üzletvitel stabilitása és kiszámíthatósága a hatósági ár újbóli bevezetésének önkényes, nem átlátható, valamint a tisztességes eljárás követelményeit nélkülöző volta

Az AES ítélet (ARB/07/22) Főbb érvek / ellenérvek 3. irracionális és diszkriminatív intézkedések 4. nemzeti elbánás követelménye 5. a legkedvezőbb nemzeti elbánás elve 6. a beruházás állandó védelme és biztonsága 7. kisajátítás „(1) A Szerződő Fél befektetőinek befektetései egy másik Szerződő Fél területén nem államosíthatók, nem sajátíthatóak ki, vagy nem vethetők olyan intézkedés vagy intézkedések hatálya alá, amelyeknek hatása egyenértékű az államosítással vagy a kisajátítással, kivéve, ha a kisajátítás a) közérdeket szolgál, b) nem diszkriminatív, c) a törvényes eljárásnak megfelelően történik, d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítással párosul. A kártalanítás összege a kisajátított befektetés tisztességes piaci értéke közvetlenül azelőtt, hogy a kisajátítás vagy a küszöbön álló kisajátítás ismertté válása a befektetés értékét befolyásolná.”

Az AES ítélet (ARB/07/22) Konklúziók 1. Kereset elutasítása → nincs újabb „fillér” a villanyszámlán! 2. A kereset nem lett kiterjesztve a HTM-ek megszűnésére 3. Be nem avatkozás szerződéses kapcsolatokba 4. A beruházásvédelmi és az EU versenyjogi szabályok sztrikt elhatárolása 5. Konzervatív ítélet 6. Precedens?

Kérdések?