A tervezésben alkalmazható, környezeti szempontokat előtérbe helyező módszerek Tisztább Termelés

Miért van szükség környezettudatos terméktervezésre?

Hagyományos vagy környezettudatos terméktervezés

A környezettudatos terméktervezés és a Tisztább Termelés kapcsolata Összhangban állnak egymással: - mind a folyamatokat, mind a termékeket fontosnak tartják. De a környezettudatos terméktervezés: - az egész életciklust vizsgálja és - a termék funkcióira és a szolgáltatásokra is kiterjed.

A környezettudatos terméktervezés eszközei - 1 Új termékkoncepció kidolgozása (pl. dematerializálás, közös használat) Termék helyett szolgáltatás nyújtása A termékek felépítésének a fejlesztése (pl. könnyű karbantartás és javíthatóság) A felhasználó és a termék kapcsolatának erősítése Termelés A nyersanyag felhasználás optimalizálása ( pl. tisztább nyersanyagok) A termelési technikák optimalizálása (pl. a termelési lépések számának a csökkentés) Elosztási rendszerek optimalizálása (pl. energiatakarékos szállítási módok előnyben részesítése, energiahatékony logisztikai megoldások)

A környezettudatos terméktervezés eszközei - 2 A termékek használata - A használat során keletkező hatások mérséklése Alacsonyabb energiafelhasználás Tisztább energiahordozók használata Kisebb anyagfelhasználás a termék használata során Tisztább fogyóeszközök és segédanyagok Rendeltetésszerű használat “End-of-Life” – Végső hasznosítási lehetőségek optimalizálása Újrahasználás A szétszerelhetőség biztosítása Újra-termelhetőség Újrahasznosítás Biztonságosabb égetés

Az ökodesign vállalati alkalmazásának lépései

Funkciók integrálása - Electrolux: Kitchen Sink Dishwasher

Nyersanyag felhasználás csökkentés IKEA A.I.R. felfújható bútor nem mérgező, újrahasznosítható műanyag nyersanyag és hely takarékos

Nyersanyag felhasználás csökkentése Fisher and Parkley: DishDrawer AAA víz takarékosság;  energia takarékosság; helytakarékos; alacsony mosószer fogyasztás.

Nyersanyag felhasználás csökkentése Electrolux: Essential Range mosógép helytakarékos; víztakarékos - víztároló tartály.

Csomagolás átgondolása Danon Group 1996-tól 8,2 %-os súlycsökkentést - 145 g  135g és 128g. 1995-ben 24%-os súlycsökkentést - 42g  35g, majd 35g  32g.

Termékek helyett szolgáltatások

Közös használat - gépkocsik

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly kerül a környezetbarát termékek tervezésére és előállítására, Egyik eszköze az életciklus-elemzés, mely a termékek és szolgáltatások környezeti hatásait méri fel a „bölcsőtől a bölcsőig” A termékek újratervezésén kívül szolgáltatásokkal való kiváltásuk is ígéretes eszköznek bizonyulhat.

Környezettudatos eszközök a tervezésben Leegyszerűsített életciklus-elemzés (kisvállalkozások) Életciklus-elemzés (közép-és nagyvállalatok) Szénlábnyom elemzés Környezettudatos tervezés alapelvei

Életciklus-elemzés

Életciklus-elemzés Környezeti teljesítményértékelő eszköz Célja a felelős és környezettudatos vállalati döntések előkészítése és támogatása Összegzi a termék, folyamat vagy szolgáltatás környezeti hatásait a teljes életcikluson keresztül – a nyersanyagtól a hulladékká válásig Azon tényen alapul, hogy minden fázisnak van környezeti hatása Elemzés: bemeneti és kimeneti adatok (anyagok, energia, víz) gyűjtése Adatok – környezeti hatások kapcsolata

Életciklus-elemzés fogalma Egy termékrendszerhez tartozó bemenet, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.

Termékrendszer: Anyag és termékáramlással rendelkező egységfolyamatok összessége. Egy vagy több meghatározott funkcióval bír, a termék életciklusát modellezi. Teljes életciklus: Egy termékrendszer egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig.

Bútor teljes életciklusa

Az életciklus-elemzés jelentésével azonos egyéb kifejezések életciklus becslés termék életút elemzés/vizsgálat környezetvédelmi termék-életciklus vizsgálat bölcsőtől a sírig elmélet bölcsőtől a bölcsőig elmélet ökomérleg=leltárelemzés

Használatos rövidítések LCA (Life Cycle Analysis, Life Cycle Assessment) – Életciklus-elemzés LCI (Life Cycle Inventory) – Életciklus-leltár LCIA (Life Cycle Impact Assessment) – Életciklus-hatáselemzés

Az LCA története 1960-as évek Az USA-ban elkezdik használni a termékek energetikai elemzésére. 1970-es évek Kibővítik a környezeti hatások elemzésével. Elsősorban csomagolóanyagok környezeti elemzésére alkalmazzák. 1980-tól A szemléletmódot Európa is átveszi energia-, nyersanyaghasználat és szilárd hulladék termelés elemzésére.

Az LCA története 1990 SETAC (Society of Environmental Toxicology and Chemistry) ülés SETAC: nemzetközi szervezet, mely infrastrukturális háttérrel támogatja az LCA elterjedését a tudományok és a gyakorlati alkalmazások területén. Átfogó programot dolgoztak ki az LCA kutatások koordinálására.

Az LCA története 1993 Az ISO (International Organization for Standardization – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) elkezdi a szabványok kidolgozását A 90-es évektől átveszik a módszert a környezetvédelmi szervezetek és egyetemek, kialakítva saját módszereiket.

LCA szabványok MSZ EN ISO 14040:2006 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek MSZ EN ISO 14044:2006 Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Követelmények és útmutatók

Az elemzések fejlődése

Az életciklus-szemlélet A környezeti hatások értékelésekor figyelembe kell venni a termék teljes életútját a „bölcsőtől a sírig”.

A hazai LCA SWOT analízise

Az életciklus-szemlélet A teljes életút lépései

Az életciklus-szemlélet Az LCA minden fázisban összegyűjti a környezeti hatásokra vonatkozó adatokat, majd azokat összegzi. Az összesített eredményeket értelmezi, majd súlyozza és értékeli a környezeti hatások jelentősége szempontjából. A kapott eredményeket egyszerűsített mutatóba sűríti.

Az életciklus-szemlélet A szemlélet jövőbeni folytatása a „bölcsőtől a bölcsőig” felfogás: A termékhez szükséges alapanyagokat olyan termékek adják, melyek már túl vannak a hasznos élettartamon, tehát hulladékká válnának.

Az LCA céljai Ipari termelés által okozott környezeti terhelés csökkentése Környezetkímélőbb alternatívák (anyag, energia, folyamat, termék, szolgáltatás) felkutatása – vállalati döntés támogatás Termék, folyamat vagy szolgáltatás környezeti hatásainak összegzése Teljes életciklus feltérképezése Életciklus lépések során anyag és energiamérleg (ökomérleg) készítése

Az LCA alkalmazási lehetőségei Környezettudatos terméktervezés Termékfejlesztés és javítás Stratégiai tervezés, döntés előkészítés Termékek környezeti szempontú összehasonlítása Csomagolórendszerek közti választás Zöld beszerzés Környezeti termékjelek elnyerése Környezeti adók, díjak (termékdíj) rendszerének kidolgozása Környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés elősegítése Marketing

Az életciklus-elemzés szakaszai

Cél és rendszer határok kijelölése Legyen világosan megfogalmazva Legyen összhangban a felhasználással Az eredmény csak ennek tükrében értelmezhető Lépései: - cél meghatározása - funkció egység meghatározása - rendszerhatárok kijelölése - adatminőség megadása

Demonstrációs ábra:

Leltárelemzés Adatokat kell gyűjtenünk és számításokat kell végeznünk, hogy számszerűsíteni tudjuk a lényeges inputokat és outputokat.

Leltárelemzés Az adatokat leltártáblázatban foglaljuk össze

Leltárelemzés Az LCA leltár az energia és a nyersanyag szükségletek meghatározásának egy objektív, adatokon alapuló folyamata. Ezen túl tartalmazza a vízi és légköri emissziók, a szilárd hulladékok és más környezeti hatások meghatározását a termék életciklusa során.

Hatáselemzés Jellemzi, számszerűsíti és értékeli a leltárelemzésben azonosított terhelések környezetre gyakorolt hatását. A leltáradatokat hatáskategóriákhoz rendeli

Hatáselemzés A környezeti hatások kategóriái a CML 2001 rendszer szerint

Hatáselemzés feladatai Hatáskategóriák meghatározása Osztályozás: a leltár adatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz Jellemzés: a leltáradatok modellezése a hatáskategórián belül Értékelés, súlyozás: az eredmények relatív fontosságának meghatározása

Hatáselemzés feladatai Hatáskategóriák meghatározása: - a módszertől függően változnak - az input-output adatokat kell ide besorolni - 4 csoportba oszthatók: globális hatás kontinentális hatás regionális hatás lokális hatás

Hatáselemzés feladatai Osztályozás: - minőségi lépés - a környezeti folyamatok tudományos analízisén alapul

Hatáselemzés feladatai Jellemzés: - számszerűsítő lépés - a környezetben lejátszódó folyamatok elemzésén alapul - célja: a hatáskategóriák indikátorokkal történő modellezése

Hatáselemzés feladatai Értékelés, súlyozás: - az eredmények relatív fontosságának megállapítása (pl. hatásbecslési módszerek összegzésével) - sokszor szubjektív módon történik, dokumentálni kell (a súlyozási faktorok országonként eltérnek)

Hatáselemzés feladatai

Hatáselemzés Végül minden környezeti kategória esetén egy számmal tudjuk kifejezni a termék vizsgált életciklusának hatását.

Hatáselemzés

Értelmezés A leltár-és a hatáselemzés eredményeinek egyesítése a céllal és hatásterülettel összhangban. Javítási lehetőségek elemzése – környezeti hatás-csökkentő lehetőségek azonosítása és értékelése.

A teljes életút lépései: nyersanyagok kitermelése és feldolgozása, gyártás, szállítás és terjesztés, használat, újrafelhasználás, újrahasznosítás, hulladékelhelyezés

Az életciklus-becslés három szintje Fogalmi LCA szint Egyszerűsített LCA szint Részletes LCA szint

A különböző szintű LCA tanulmányok használati köre

LCA egyszerűen Úgy kell fejlesztenünk saját termékeinket, hogy azok közvetett és közvetlen környezeti hatásai jelentősen csökkenjenek, s ez még piaci vonzerejüket is növelje.

Miért is kell környezetbarát termékeket gyártanunk? Azért, hogy • Ne maradjunk el a piac fejlődésétől; • Megéljünk belőle; • Könnyebben megfeleljünk a jogszabályi követelményeknek; • Termékünkkel üzenjünk vevőinknek és versenytársainknak: Lehet környezettudatosan is, mi így tesszük!

Termék-életút vizsgálat egyszerűen 1. Válasszuk ki legfontosabb termékünket! Vázoljuk fel az alábbi séma alapján a termék teljes életútját! Az egyes lépcsőkbe írhatunk folyamatokat, jellemző piaci csoportokat, de akár konkrét vállalatok nevét is. Emeljük ki a vázlaton saját helyünket! A termék jellegétől függően összevonhatunk, vagy tovább bonthatunk egységeket.

Nyersanyag-kitermelés Szállítás, raktározás Alapanyag-előállítás Szállítás, raktározás Gyártás, összeállítás Szállítás, raktározás Kereskedelem Szállítás, raktározás Felhasználás, hasznos élettartam Szállítás, raktározás Hulladékká válás,kezelés, lerakás

2. Minden lépcsőfokot öt tényező szempontjából vizsgálunk meg: a. Energia használat b. Hulladékok keletkezése c. Levegőszennyezés d. Élővizek szennyezése e. Talaj szennyezése Ezek alapján tehát, minden életfázist meggondolva töltsük ki az alábbi táblázatot. A jellemzőket meglévő ismereteink alapján becsüljük meg. Ahol nincsenek információink az adott iparág jellemzőit vegyük figyelembe. Az értékeket 1-2-3 fokozattal adjuk meg. 1 legyen az a folyamat, amely alacsony környezeti hatással jár, 2 amely közepessel és 3 ahol erős a hatás.

3. Saját hatások –Saját tevékenységünk értékelését természetesen ennél jóval alaposabban végezzük el, hiszen a táblázatból kiolvasott eredmény nem mentesít minket vagy másokat a környezeti fejlesztés szüksége alól. Most elsősorban a teljes életútban betöltött szerepet figyeljük meg, hogy tisztában legyünk az arányokkal és a lehetőségeinkkel.

4. Vízszintes összesítés –Mivel a vízszintesen összesített értékek 5-15 között lehetnek, jelentősnek a 10 fölöttieket mondhatjuk. A jelentőseket kiszemelve állítsunk föl rögtönzött programot arra,hogy hogyan tudnánk befolyásolni az adott lépcsőfokot. Két lehetőségünk van: a) Válogatással és tudatos befolyásolással megváltoztatjuk a beszállítót. b) A termékek kiválasztása során olyan alternatív terméket választunk, melynek az adott fázisban jobbak a jellemzői.

5. Függőleges összesítés –itt is elsősorban a legnagyobbakra koncentrálunk, azaz azokra a környezeti hatásokra, melyek a termék életútját összesítve jelentősek. Mit lehet tenni magas értékek esetén? a) Jelentős energiafogyasztás –indítsunk vagy kezdeményezzünk a teljes életutat átfogó energiatakarékossági programot. Számoljuk ki a termék halmozott energiatartalmát. Tegyük a termék egy fontos kulcsjellemzőjévé az energiafogyasztást. b) Jelentős hulladéktermelés –Válasszunk alacsonyabb veszélyességi fokozatú anyagokat, melyekből a keletkező hulladék is kevésbé veszélyes. Keressük meg a hulladékok keletkezésének okait, reformáljuk meg a köztes és fogyasztói csomagolásokat. Keressük meg a hulladékok visszaforgatásának lehetőségeit. Oldjuk meg a keletkező hulladékok visszagyűjtését és együttes kezelését.

c) Jelentős levegőszennyezés –Elsősorban alternatív termékek és technológiák után kell néznünk, melyeknél nem olyan erős a levegő szennyezése. Tegyük a beszerzett termékek alapkövetelményévé az alacsony kibocsátással járó előállítást. Másodsorban csatlakozzunk, illetve kezdeményezzük a csatlakozást tisztább termelési programokhoz, melyeknek alapvető célkitűzése a káros emissziók csökkentése.

d) Élővizek gyakori veszélyeztetése, szennyezése –Leginkább partnereink, beszállítóink megválogatására és befolyásolására kell odafigyelnünk. Érdemes utánanézni alternatív technológiáknak, melyek más iparágból származnak. e) Talajszennyezés magas kockázata –Tekintsük át az anyagok szállítási és csomagolási módját, keressünk alacsonyabb veszélyességű termékeket, jó környezeti teljesítményű beszállítókat!

6. A vízszintesen összesített értékeket az utolsó oszlop alján összegezve kapunk egy értéket. Ezt óvatosan használjuk! Jól használható egy termék lehetséges fejlesztési alternatíváinak megfontolásakor, de vigyázzunk arra, hogy így csak azonos felépítésű életutakat hasonlíthatunk össze. Megtévesztő lehet az is, hogy ez az érték nem abszolút skálán szerepel (nem nulla a kezdőpontja, és értéke csak arányos a termék környezeti teljesítményével, de nem mutatja azt pontosan).

Az LCA készítésének módszerei Manuális módszer Szoftveres módszer

Manuális módszer A termék előállítása során felhasznált anyagokhoz és részfolyamatokhoz egy-egy ökoindikátor értéket rendel hozzá. Az ökoindikátor érték az adott anyag vagy folyamat környezeti problémákban játszott szerepét fejezi ki. Az értékek összegezhetők. Minél nagyobb a számérték, annál jelentősebb a termék hatása a környezetre.

Manuális módszer Elterjedt módszer az Ecoindicator 95 - holland fejlesztés - Európa lakosságának egészségére és az ökoszisztéma épségére leginkább ható környezeti hatások súlyozó módszere - 100 anyagra és folyamatra ad meg indikátor értékeket, melyek a környezetre gyakorolt hatást érzékeltetik

Manuális módszer Normalizálás Európai átlagra normalizál – azon környezeti hatások összességét veszi, melyeket egy átlagos európai lakos okoz 1 év alatt.

Manuális módszer Súlyozási elv Megadja a hatások relatív fontosságát.

Manuális módszer Továbbfejlesztett változata az Ecoindicator 99 - megfelel az ISO 14042-es szabvány követelményeinek - 200-nál több ökoindikátor értékkel rendelkezik - az erőforrások kimerülését is figyelembe veszi, mint környezeti hatást

Manuális módszer Előnyei: - könnyen dokumentálható - a számítás menete és így az eredmények alapja teljesen átlátható - egyszerűbb elemzések esetén könnyen áttekinthető - olcsó - helyszínen is elkészíthető - kevés az eszközigénye - kevés munkaerő elegendő

Manuális módszer Hátrányai: - csak papíron van meg a dokumentáció - nincs lehetőségünk környezeti hatásokra bontani az eredményt - összetettebb elemzések esetén kevésbé követhető - lassú - az emberi tényezők miatt pontatlan lehet - az elemzést minden esetben a teljes rendszerre el kell végezni

Szoftveres módszer A szoftvert az adott feladathoz és a lehetőségekhez mérten célszerű választani.

Szoftveres módszer Előnyei: - az életciklus bármely elemére elvégezhető - minden környezeti hatás értékelhető - összetettebb elemzések könnyebben elvégezhetők - gyors - pontos - precíz

Szoftveres módszer Hátrányai: - a számítás menete és így az eredmények alapja nem látható át teljesen - nagy az eszközigénye

Miben segít a szoftver? Az LCA területén tapasztalattal rendelkező szervezetek termékei, amelyekben a felhasználó rendelkezésére bocsátják tudásuk és szakmai információik egy részét. Megkönnyíti a számtalan adat kezelését és feldolgozását.

A legelterjedtebb szoftverek GaBi 59% Sima Pro 31% Egyéb 10%

Miben segít a szoftver? Adatbázisokat tartalmaz - lecsökkenti a folyamatok számát (ipari ágazatokra specifikus adatbázisok) - adatok frissíthetősége, integrálása - következetesség, egységesség - hatásvizsgálati módszerek

Miben segít a szoftver? Adatbázis modulok

A GaBi4 szoftver 100 módszert tartalmaz! Szoftveres módszer A legelterjedtebben vizsgált hatáselemzési módszerek CML 96, CML 2001, EDIP 97, EDIP 2003, EPFL 2002+, TRACI, Ecoindicator 95 és 99… stb. A GaBi4 szoftver 100 módszert tartalmaz!

Szoftveres módszer Hatáselemzési módszerek a GaBi-ban - kutatóintézetek fejlesztései - a feladattól függ, hogy melyiket alkalmazzuk – le kell írnia a termékrendszer által okozott összes hatást

Miben segít a szoftver? Életciklus-modell készítése Pl.: Műanyag palack életciklusa

Szoftveres módszer Hatáselemzés a GaBi-ban – PET palack teljes életciklusára

Szoftveres módszer Hatáselemzés a GaBi-ban – Pl. Globális felmelegedési potenciál (GWP) vizsgálata

Szoftveres módszer Hatáselemzés a GaBi-ban Normalizációs és súlyozási módszereket is alkalmaz

Szoftveres módszer Hatáselemzés a GaBi-ban-speciális funkciók - az életciklus-folyamatok csoportosíthatók különböző kritériumok alapján (pl. termelő folyamatok, szállítási folyamatok), környezeti hatások külön-külön is vizsgálhatók - diagramok készíthetők - statisztikai elemzés végezhető el az elemzés minőségét illetően

Miben segít a szoftver? Kiértékelés Kommunikáció Oktatás Terméktervezés az EU direktívák tükrében (ELV, WEEE, RoHS)

Az LCA korlátai Mit számítunk be és mit nem? Nincs abszolút eredmény Mértékegységek, egységes adattárolás Munka-és időigényes Időben változó környezet Nincs egységes módszer Kibocsátás és környezeti hatás kapcsolata – módszerfüggő, szubjektív Adatok megbízhatósága

Miért jó mégis az LCA? Szemléletmódja áttörés, tudatformáló Relatív összehasonlítások: melyik „környezetbarátabb”? Segíti a tervezést, modellezhető Alternatív megoldások közti választás alapja Rámutat a kényes pontokra Szoftverrel és adatbázissal támogatott Dokumentált, objektív értékelés Adott cél szerint szűkíthető A környezetbarát terméktervezés alapja

A tej csomagolására alkalmas eszközök összehasonlítása

Köszönöm a figyelmet!