Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt. Levegőellátó és égéstermék csőrendszerrel(LÉCS-csel) együtt tanúsított gázkészülékek Fazakas Miklós Fejlesztési vezérigazgató helyettes FÉG Konvektorgyártó Zrt.

Víz, gáz, fűtéstechnika 2009. március 98 Víz, gáz, fűtéstechnika 2009. március 98. oldal A gázszolgáltató szemszögéből c. cikk részlete. Szerző Aszódi János Ugyancsak pontosan meg kell jelölni a gázfogyasztó készülékeket is. Általában ezen a ponton adódnak hiányosságok, hiszen az installációhoz szükséges szabatos termékmegnevezés a terveken általában nem elégséges, vagy hiányzik. Nem elegendő csak annyit megadni egy terven, hogy hány kW teljesítményű és milyen típusú (A, B vagy C) készülék kerül maid elhelyezésre, mert ennél lényegesen több paraméter határozza meg azt (például modulációs a szabályozása vagy sem, kondenzációs vagy nem, vagy nem, rendelkezik-e gyári égéstermék-elvezető készlettel vagy nem, az égéstermék-elvezetés a készülékkel együtt, vagy nem együtt tanúsított berendezésen keresztül történik stb.).

A hagyományosnak mondható gázkészülék telepítésénél összekapcsolunk egy CE tanúsított gázkészüléket egy CE tanúsított kéménnyel (égéstermék elvezetővel), azaz a kettő vagy több CE tanúsított elemből összeállított komplett rendszer megfelelő működését a nemzeti installációs eljárás keretében biztosítjuk. Az EU-ban bevezetett együtt-tanúsított gázkészülék telepítése esetén a gázkészülék és az annak szerves részeként tanúsított levegő és égéstermék csőrendszer (LÉCS) összehangolt működését nem a nemzeti installációs eljárás, hanem a készülék forgalomba hozatalához szükséges egyetlen CE tanúsítása igazolja. Nyilvánvaló előnyökkel jár, ha az egyedi kéményméretezési eljárások helyett gyári mérések és számítások alapján, a gyártó határozza meg és egy európai gázkészülék tanúsító is ellenőrzi a LÉCS lehetséges maximális hosszát a fűtött téren belül és azon kívül is.

Az együtt tanúsított gázkészüléket a magyar jogrendbe a 22/98 IKIM rendelet vezette be 1998-ban! A rendelet szerint a vonatkozó harmonizált gázkészülék szabványoknak megfelelő gázkészülékek korlátozás nélkül hozhatók forgalomba Magyarországon. 1998-ban nem vettük észre, hogy az EU-val egy teljesen új rendszert is kaptunk hozományként az együtt-tanúsított gázkészülékek rendszerét, amikor a LÉCS a gázkészülék egyik szerves részeként kerül forgalomba. Egy 1998-ban honosított európai jogszabály bevezetésével kapcsoltban 2008-ban nem kérhetünk halasztást! 2008-ban már nincs más választásunk, mint a jogszabályok maradéktalan betartása és a magyar érdeklek szerinti módosítási javaslatok megtétele az EU és a CEN felé. Önmagában az előbbiek alapján is levezethető, hogy a gázkészülék fogalmát tilos az európai osztályba sorolási rendtől eltérően definiálni, amelyet az MSZ CEN/TR 1749 szabvány ír le, de a jogharmonizációról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv is előírja, az EU-ban használt fogalmak azonos értelmű használatát a tagországok számára.

A gázkészülékek installációjának 3 alapesete a LÉCS szempontjából: A nemzeti installációs eljárások nem adhatnak teret olyan eljárásoknak, amelyek lehetővé teszik a folyamatok szereplőinek, hogy jogkörükkel visszaélve kikényszeríthessék a CE tanúsított berendezések megváltozatását, amellyel azok elveszítenék CE tanúsított státuszukat. A kéményseprő-ipai közszolgáltatás hatálya alá tartozó égéstermék elvezető tüzelőberendezés égéstermék kilépésre szolgáló kivezetésénél kezdődik. Ha ilyen rész nem létesül, akkor a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleményének nincs tárgya. A gázkészülék szerelő a gázkészülék karbantartási, beüzemelési és ellenőrzési eljárásai során köteles a gázkészülék valamennyi szerkezeti elemét, az előbbiek figyelembevételével, a vonatkozó előírások szerint karban tartani és ellenőrizni. nemzeti installációs eljárások nem adhatnak teret olyan eljárásoknak, amelyek lehetővé teszik a folyamatok szereplőinek, hogy jogkörükkel visszaélve kikényszeríthessék a CE tanúsított berendezések megváltozatását, amellyel azok elveszítenék CE tanúsított státuszukat.

MSZ EN 483 3.3.2.5. szerint: Megkülönböztetnek: - kettős csövű elrendezést: ahol az égéslevegő-hozzávezetés csöve a füstgázelvezetés csövét a teljes hosszban körülzárja; - elkülönített elrendezést: ahol az égéslevegő-hozzávezetés csöve és a füstgázelvezetés csöve egymástól elkülönül.

Égéstermék vezető terek tömörségére vonatkozó előírás MSZ EN 483 szerint eltér az MSZ EN 1443-szerint vizsgált függetlenül tanúsított égéstermék elvezetők vizsgálati módszereitől 7.2.2. Az égéskör tömörsége 7.2.2.1. Általános előírások – a A vizsgálat a gyártó által megadott összes következő csatlakozásra terjedjen ki: kazán és annak el/hozzávezető csőcsatornái; - összekötő csőcsatornák; - csőcsatornák és valamennyi ív; és - csőcsatornák, valamennyi csatlakozó idommal és szélvédővel. 7.2.2.2. Az égéslevegő-ellátó és égéstermék-elvezető járatok A gyártó választásának megfelelően a vizsgálat elvégezhető külön a kazán testre és a csőcsatornákra vagy a kazánra a csőcsatornákkal összeépítve. Ventilátoros kazánok esetében, amelyeknél az égéstermék járatot az égéslevegő járat nem teljesen veszi körül, a vizsgáló nyomást arra a legnagyobb nyomásra kell beállítani, amely az égéskörben, a kazánköpeny annak elvezető csőcsatornái és a légkör között felléphet, ha a kazánt tartós egyensúlyi állapotban, névleges hőterhelésen és a gyártó által megadott leghosszabb csatlakozó csőcsatornákkal mérik. 7.2.2. Az égéskör tömörsége 7.2.2.1. Általános előírások – a A vizsgálat a gyártó által megadott összes következő csatlakozásra terjedjen ki: kazán és annak el/hozzávezető csőcsatornái; - összekötő csőcsatornák; - csőcsatornák és valamennyi ív; és - csőcsatornák, valamennyi csatlakozó idommal és szélvédővel. Ha csőcsatornák hossza mentén tömítetlenségek felléphetnek, a vizsgálatnak a csatornák teljes hosszára ki kell terjednie. Ezen vizsgálatok alatt a C7 típusú kazánok csatornái az áramlásbiztosítónál tömítettek legyenek. A felállítási utasításnak megfelelően, a fali átvezetés, a szélvédő berendezés vagy a csatlakozó idomok csatlakozásai az égéskör más részeihez tömörek legyenek. 7.2.2.2. Az égéslevegő-ellátó és égéstermék-elvezető járatok A gyártó választásának megfelelően a vizsgálat elvégezhető külön a kazán testre és a csőcsatornákra vagy a kazánra a csőcsatornákkal összeépítve. A vizsgálati tárgy 8. táblázat szerinti égéstermék járatainak egyik vége nyomott légtérhez csatlakozzon, a másik vége tömített legyen A vizsgálati nyomáskülönbség legalább 0,5 mbar legyen. Ventilátoros kazánok esetében, amelyeknél az égéstermék járatot az égéslevegő járat nem teljesen veszi körül, a vizsgáló nyomást arra a legnagyobb nyomásra kell beállítani, amely az égéskörben, a kazánköpeny annak elvezető csőcsatornái és a légkör között felléphet, ha a kazánt tartós egyensúlyi állapotban, névleges hőterhelésen és a gyártó által megadott leghosszabb csatlakozó csőcsatornákkal mérik.

Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből? A B és C típusú készülékek között vannak olyan készülékek, amelyek installációjához nincs szükség kéményre, így a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködésére sem, de mindkét főtípuson belül vannak olyan altípusok, amelyekhez mindkettőre szükség van! Az MSZ CEN/TR 1749 szabvány a gázkészülék tanúsításához készült. A szabvány ábrái gázkészülék típustól és altípustól függően azt mutatják be, hogy a tanúsítandó gázkészülék milyen szerkezeti elemekkel kell rendelkezzen. A C1, C3, C5, C7, C9, B4 és B5 típusú gázkészülékekből az égéstermék közvetlenül a szabadba távozik. Ezeknél a típusoknál nincs szükség a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködésére, mert a tevékenysége magára a tüzelőberendezésre nem terjedhet ki. Ezeknél a készülék típusoknál kéményméretezés jellegű számítás nem végezhető, a LÉCS fűtött és fűtetlen térben megengedhető maximális hosszát a gyártó előírása határozza meg. Ezekről a készülékekről a LÉCS jogilag nem választható le, többek között, azért sem, mert egy ilyen készülék LÉCS nélküli maradványa nem minősül CE tanúsított, forgalomba hozható tüzelőberendezésnek.

Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből? Egy gázkészüléknek több tanúsítás szerinti típusa is lehetséges, melyek az adattáblán és a gépkönyvben is fel vannak sorolva. Az épület-gépész tervezőnek az installációs terven fel kell tüntetnie az adattáblán megadott installációs típusok közül azt az egyet, amely megfelel a tervezett rendszernek. A továbbiakban feltüntetett típusnak megfelelően kell eljárni. A gáztörvény szerint, a telepítési eljárás során a LÉCS-nek - mint gázkészülék résznek - az épülethez viszonyított elhelyezkedését nem a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, hanem a gázszolgáltatónak kell ellenőriznie.

Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből? Súlyos hiba, hogy a fent felsorolt gázkészülék típusokat gyakran nem a saját LÉCS-ével szerelik össze, hanem egy idegen égéstermék elvezetővel. Egy ilyen összeállításban egy CE tanúsítás nélküli gázkészülék-maradvány üzemel. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jogellenes állapothoz vezető eljárások nem nevezhetők jogkövetőnek. Igen fontos, hogy a helyszíni szerelés típusát a gázkészülék adattáblája, vagy tanúsítványa szerint lehetséges típusok szerint vizsgáljuk meg. Például az adattábla szerint egy B23, C13, C33, C43, lehetséges típusú készüléket nem építhetünk össze egy cső a csőben rendszerű idegen égéstermék elvezetővel, mert ez csak akkor lenne megengedett, ha a készüléknek lenne C63 típusra vonatkozó tanúsítványa. Magyarországon az elosztói engedélyesek kellő szakmai kompetenciával rendelkeznek ahhoz, hogy az együtt-tanúsított készülék installációjának műszaki biztonsági felügyelete garantált legyen. Nem igaz, hogy ha a kéményseprő a közszolgáltatás keretében nem ellenőrzi a gázkészülékek LÉCS-ét, akkor ebből következik, hogy elmarad a szükséges ellenőrzés. Aki ilyet állít, többek között az érvényes jogszabályaink megfelelőségét és az elosztói engedélyesek kompetenciáját kérdőjelezi meg! Ezekre a szerkezeti elemekre, a gázkészülék szerves részeként, a gázkészülékekre és azok telepítésére érvényes jogszabályok vonatkoznak, amelyek teljes körűen meghatározzák a felelősségi köröket. A nemzeti installációs szabályozás a LÉCS-et vagy bármely más gázkészülék részegységet nem tárgyalhatja a gázkészülékről leválasztott módon, a szabályozás csak a teljes tüzelőberendezésre irányulhat, azt megbontani nem szabad! Nem igaz, hogy a gázkészülék szerves részét képező égéstermék vezető terek vonatkozásában sajátos nemzeti feltételek állíthatók. Ezt a lehetőséget, mint a szabványosítás alapelvével ütköző kitételt az EN 483 szabvány 4. kiegészítése visszavonta.

Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből? Nem igaz, hogy a kéményseprő közszolgáltatásra vonatkozó 51/1999 BM rendelettel módosított 27/1996. BM rendelet a gázkészülék szerkezeti elemeire (LÉCS-ekre) is vonatkozna, mert ezek a szerkezetek nem kémények, vagy égéstermék elvezetők, hanem egy gázkészülék elválasztatlan részei. A BM rendelet szerint, a hatálya alá tartozó égéstermék elvezető berendezés, kémény a tüzelőberendezés égéstermékét vezeti el, maga a tüzelőberendezés nem tárgya a rendeletnek. Mivel a LÉCS-ek a 22/98 IKIM rendelet szerint, a CE jel szerint forgalomba hozott gázkészülékek részeiként kerülnek forgalomba, maradéktalanul a tüzelőberendezés részét képezik, így nem képezhetik tárgyát a BM rendeletnek. A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 20. § (5) szerint a használatbavételi engedély megkérését (bejelentését), illetve a fennmaradási engedélykérelem benyújtását megelőzően be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezéssel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető megfelel-e a szakszerűség követelményeinek. A rendelet minden más építési hatósági eljárásban is az érintett kéményseprő-ipari közszolgáltatót nevesíti, amiből egyértelmű, hogy a jogalkotónak nem állt szándékában a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködését előírni azokban az esetekben, amikor az épület fűtéséről kémény igénybevétele nélkül gondoskodnak. A saját égéstermék terminállal rendelkező gázkészülékek esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató nem érintett, mert nem létesül az említett rendeletek hatálya alá tartozó érintett égéstermék elvezető. Így önkormányzatok helytelenül járnak el, ha a B4; B5; C1; C3; C5; C7; C9 típusú installációkat tartalmazó építési engedélyezési eljárásokban megkövetelik a kéményseprő-ipari közszolgáltató közreműködését.

Milyen konkrétumok következnek az előbbiekből? Kéménybe kötendő készülékek esetén a szabványok a gyártó részére előírják a kéményméretezéshez szükséges adatok megadását. Idetartoznak a C2; C4; C6; C8; B1; B2; B3 típusú készülékek, ezeknél a kéményseprő-ipari közszolgáltató érintett. A minden részében szabadban elhelyezett gázkészülékre a CEN/TR 1749 szerinti osztályba sorolási rend nem értelmezhető! A CEN-ben jelenleg vita tárgya, hogy a gázkészülékek LÉCS-ére az Építési Termékek direktíva is vonatkozzon-e vagy sem. Ugyanakkor a készüléken alkalmazott CE jel definíciószerűen valamennyi vonatkozó európai direktívának való megfelelőséget jelent! A feltétel teljesülése az installációs eljárások keretében nem vizsgáltatható, európai szinten szabályozott forgalomba hozatali tevékenységről lévén szó. A CE tanúsított termék nem megfelelősségének vélelmezése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes. Mennyivel hatásosabb egy helyszínen letiltott készüléknél, ha jogkövető módon a fogyasztóvédelem európai szinten intézkedik a nem megfelelő termék általános visszahívásáról! A CE tanúsítás egyaránt vonatkozik a gázkészülék valamennyi alkatrészére és szerelt egységére. Így a gázkészülék egyik szerelt egységeként, a LÉCS nem-megfelelőssége csak ugyanazon eljárásrend mentén (A forgalomba hozatali szabályozás szerint) kérdőjelezhető meg, mintha például azt feltételeznénk, hogy a gázkészülékbe nem a tanúsítási dokumentációja szerinti égőt vagy fúvókát építették e be!

Az együtt-tanúsítás rendszerében forgalomba hozott és beépített gázkészülékeknek legalább olyan biztonságosnak kell lennie, mint a külön CE tanúsítás alapján forgalomba hozott és a nemzeti installáció keretében összehangolt és beépített gázkészülék-kémény rendszereknek!

A legsürgősebb feladatok a következők: A 22/98 IKIM rendelettel, tíz évvel ezelőtt bevezetett együtt-tanúsítás elveinek megfelelő installációs eljárások azonnali alkalmazásának megkezdése, hogy legalább ne szaporítsuk tovább a tíz év óta folyamatosan növekvő számú, bizonytalan hovatartozású és az érvényes jogi szabályozásnak meg nem felelő installációk számát!

A legsürgősebb feladatok a következők: Az oktatás megszervezése, mert elengedhetetlen, hogy a fenti folyamatok valamennyi szereplője tisztában legyen a saját felelősségi köreivel! Eljárásrend kidolgozása meglévő installációk típus szerinti besorolására: A 22/98 IKIM rendelet szerint csak a gyártó jogosult a készüléken a CE tanúsítás jelét elhelyezni. Az installációs folyamat szereplői a továbbiakban nem hunyhatnak szemet a nem jogkövető, eljárásrendek felett. Minden esetben kifogásolniuk kell, ha a valaki a vonatkozó jogi szabályozással ellentétben álló eljárásban való részvételre próbálja őket rábírni, mert e cikk megjelenése után nem fogadható el a vonatkozó jogi szabályozás félreérthetőségére alapozott kifogás. Lehetőleg minden lehetséges szituációra előre meg kell határozni, hogy mi a gázkészülékek installációs, a karbantartási és az ellenőrzési folyamatában résztvevő szereplők feladata, hogy a helyszínen ne alakulhassanak ki kétséges helyzetek

Ajánlások A tervező nyilatkozatai A kivitelező nyilatkozatai Az üzembe helyező nyilatkozatai A gyártók számára: A gázkészülék MSZ CEN/TR 1749 szerinti lehetséges típusainak, a LÉCS elemek felsorolása és a LÉCS megengedett legnagyobb méreteinek feltüntetése a műszaki adatok között, a prospektusokon, a gépkönyvekben és a web-en. Figyelmezetés, hogy az együtt-tanúsított készülék csak a saját LÉCS-ével szerelhető, amely később más gyártmányokhoz nem használható!

Az együtt-tanúsított gázkészülék üzembe helyezéséről kiállított igazolás azt is jelenti, hogy az üzembe helyező igazolja, hogy a több darabban, elkülönített csomagolásokban szállított készülék a helyszínen összeszerelve már megfelel az adattábla szerinti típusok egyikére vonatkozó követelményeknek. Például: az előírt elemekből szerelték össze a vonatkozó gyári előírások szerinti technológia és ellenőrzési utasítások betartásával, és az összeszelt készülék égéstermék oldali tömörsége a gyári előírásoknak megfelelő.

A gázkészülék szerelőnek, ha szükséges fel kell mennie a tetőre! Mivel a gázkészüléknek szerves része a LÉCS az égési levegőt és égésterméket vezető csőrendszer és az égési levegő és égéstermék terminálok, ezért ezek a szerkezeti elemek a gázkészülék szerelő ellenőrzési és karbantartási tevékenységébe ugyanúgy beletartoznak, mint a gázkészülék bármely más szerkezeti eleme! Egy szerviz vállalatnál lehetséges, hogy ezt a feladatot csak egyes szerelők fogják végezni.

Az együtt-tanúsított gázkészülék üzembe helyezéséről kiállított igazolás Az üzembe helyezés a külön csomagolásban szállított, együtt-tanúsított készülékek esetén kötelező! Együtt-tanúsított készülék definíció szerint csak az lehet, amelyet a gyártó megbízottja a helyszínen annak minősített és ebben az állapotban adott át a vevőnek. Ugyanis a gázkészülék direktíva szerint csak az a több darabban, esetleg elkülönült részekben szállított gázkészülék együtt-tanúsított, amelynek átadása a vevő részére együtt történt.

Az építési engedélyezési eljárásban közreműködők számára egyértelművé kell tegyük, hogy kémény nem létesül: A tervezett…. típusú gázkészülék saját égéstermék terminállal rendelkezik, azaz az égéstermék a tüzelőberendezésből, a tüzelő berendezésnek egy szabadban elhelyezkedő pontjából, kémény igénybe vétele nélkül közvetlenül a szabadba áramlik. Az előbbiek szerint a 27/1996. BM rendelet hatálya alá tartozó kémény (égéstermék elvezető) nem létesül, mert a rendelet hatálya magára a tüzelőberendezésre nem vonatkozik. Jelen esetben a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatálya alá tartozó égéstermék elvezető nem létesül, ennek hiányában a kéményseprő-ipari közszolgáltató a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint nem érintett, ezért az építési hatósági eljárások során, ide értve a lakhatási engedélyezési eljárást is a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleményének beszerzése nem írható elő, mert a gázkészülék elhelyezésének felülvizsgálatára a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. Törvény 22. § (2) bekezdése az elosztói engedélyest (gázszolgáltatót) jelöli ki.

GMBSZ előírások az égéstermék terminál tető feletti elhelyezésére

GMBSZ előírások az égéstermék terminál homlokzati elhelyezésére

A gázkészülék megjelölése a konkrét helyszíni szerelés típusával a GET szerint az elosztói engedélyes köteles a teljes gázkészülék beépítést felülvizsgálni. Ha ehhez a LÉCS-et is magában foglaló gázkészülék teljes részletesen méretezet elhelyezési terve is szükséges, amelyen, a gépkönyven szereplő listával azonosítottak az egyes elemek, akkor ezt az elosztói engedélyeseknek meg kell ezt követelnie.  A gázkészülék helyszíni szerelésnek megfelelő konkrét típussal (CEN/TR 1749 szerinti osztályba sorolási típus) történő megjelölése azért is fontos, mert a helyszínen követendő gyakorlat mind a gázszerelő, mind a kéményseprő számára erősen függ a gázkészülék konkrét típusától. Továbbá egy ilyen helyszínen elhelyezett típusjelzés elmélyíti annak a konkrét személynek a felelősségét, aki ezt a konkrét szerelési típust a készüléken ténylegesen feltünteti, azzal kapcsolatban, hogy a készülékbe tényleg csak a tanúsítása szerinti részegységek kerültek beépítésre.

Az üzembe helyező tevékenységének kettősége Az üzembe helyező tevékenysége a helyszínen kettős: Egyrészt igazolja, hogy a helyszínen összeszerelt készülék mindenben megfelel a tanúsítás szerinti követelményeknek, másrészt ellenőrzi, hogy a készülék telepítésénél betartották a nemzeti installációs előírások követelményeit. Az elsőnek említett tevékenység a gázkészülékek CE jel alatt történő forgalomba hozatali eljárásának hatálya alá tartozik, míg a másodikként említett tevékenység a nemzeti installációs szabályozás hatálya alá tartozik. Ezek tisztázása igen fontos akkor, ha el kívánjuk dönteni, hogy az egyes tevékenységekkel kapcsolatban ki is az illetékes felügyeleti szerv. A forgalomba hozatallal kapcsolatos kérdésekben egyértelműen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes. Ezért például, ha valaki feltételezi, hogy egy gázkészüléket nem a vele együtt-tanúsított LÉCS-el adták át a vevőnek, akkor az NFH-hoz fordulhat panasszal. Más hatóság ebben a kérdésben nem illetékes!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!