Iskolai mentálhigiéné Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

A pedagógia dilemmája Az iskolának a társadalom ideális polgárát kell nevelnie, ezért az iskola „filozófiájához” tartozott a magas mérce, szigorú légkör, merev követelmények, ez az ideál nemzedékeken át automatikusan adódott tovább. A jó iskola-ekkor még- amelyben elég terhelés éri a diákokat, fáradtságos a felkészülés…

Mentálhigiéné célja A lakosság széles rétegeit a testi-lelki egészség megőrzése érdekében kedvező irányban próbálja befolyásolni. Célkitűzése megegyezik a legfőbb társadalmi értékekkel, emberközpontú törekvésekkel és azonos pedagógiai célkitűzéseivel.

A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód /nem módszer vagy technika/, melynek központi fogalma a prevenció, mit tehetünk, milyen körülményeket teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki betegségek, devianciák, magatartászavarok ki se alakuljanak.

Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert az iskolával mindenkinek van kapcsolata gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására gyerekek kortárs csoportokban elérhetők

Iskolai mentálhigiéné Az iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, melyek a lelki egészség megőrzését, egészséges életmód, életforma kialakítását segítik elő, továbbá foglalkozik az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg ezek megelőzésével.

Közvetlen célja Az iskola minden szereplője jól érezze magát /diák, szülő, pedagógus/, a kapcsolatok megfelelőjen alakuljanak, örömteli /betegségmentes/ legyen a munka mindenki számára.

Buchmueller- féle csoportpszicotherápia IQ-ről tájékoztatás (Önmagát beteljesítő jóslat)

Iskolai mentálhigiéné részei 1. Egészségnevelés: felvilágosító, ismeretnyújtó, tájékoztató tevékenység. Tanítás-mely a NAT kerettanterve alapján alsó tagozattól folyamatosan bővülő tananyagként beépül a környezetismeret, természetismeret, társadalomismeret tantárgyakba és az osztályfőnöki órákba.

II. 2. Készségfejlesztés: a tanulók pszichés kompetenciájának fejlesztése, személyiségfejlesztés 3. Az iskola társaslélektani helyzetének optimalizálása /pozitív tanár-diák viszony, fegyelem, erőszakmentes konfliktuskezelés/

Mentálhigiénés beavatkozások célja A pedagógus irányában Növelni a gyermek viselkedésével szembeni felelősségét Fokozni azt a bizonyosságérzést, hogy a gyerekre hatással lehetünk Mentálhigiénés prevenciós tudatosságot kialakítani

Mentálhigiénés beavatkozások célja II. 2. Tanulók irányában: Egészségneveléssel kapcsolatos információk tudatosítása /emocionális+fizikai/ Pszichés kézségek fejlesztése, melyek védő szerepet játszanak azokkal a negatív hatásokkal szemben aminek a gyermek ki van téve fejlődése során.

Pszichés kézségek fejlesztése Döntéshozás Problémamegoldás Kritikus gondolkodás Kreatív gondolkodás Hatékony kommunikáció Kapcsolati kézségek Önismeret Empátiás kézség Megbirkózás az érzelmekkel Stresszkezelés

Mentálhigiénés szolgáltatások Pedagógusok számára: Mentálhigiénés konzultáció Esetmegbeszélő csoport Konfliktuspedagógiai tréning Műhelymunka 2. Gyerekek számára: Önismereti csoport, játék csoport Szociális készségfejlesztő csoport

Mentálhigiénés szolgáltatások II. 3. Szülők számára: Konzultáció Konfliktuskezelő tanfolyam

Kialakulása A XIX. és XX. század fordulója levált az iskola pszichológiától 1944- Iskola Kongresszus: gyerekek magatartászavarai okozzák a legtöbb problémát Anyai attitűdöt kell megváltoztatni, anya gyermek kapcsolat harmonikus magatartás változhat. Ezt áttették az iskolára is ----pedagógus attitűd

Pedagógus 1. Növelni a gyerek viselkedésével szembeni felelősséget 2. Hatással lehet a gyermekre a pedagógus 3. Növelni kell a szocializációs aktivitások számát 1963-önálló terület 1995- hazánkban is mükődik

szerepe Az Ericson féle személyiségelmélet 8 életszakasza közül 2 is az iskolás korra esik. 6-12. év pubertás előtti szakasz 12-18. év pubertás, és részben utáni szakasz

feladat Kompetencia Először tudatosul az, hogy elvárások vannak vele szemben, melyeket nem a család támaszt Veszélyek: Elégedetlenség érzés/teljesítmény,család/ Feladja játékosságát

Feladat II. 2. Hűség / serdülőkor/ Belső ambivalencia érzése Őszinteség Veszély Szülő gyermek kapcsolat megromlik a helytelen kommunikáció miatt

1. Másiknak van problémája Értő figyelem 2. Nincs probléma /leginkább mehtálh/ Pozitív énüzenetek /rólam szól/ Bajmegelőző énüzenetek /pl.krétapor/ Önfeltáró énüzenetek /kapcsolat megalapozására szolgál/ 3.nekem van problémám konfrontációs énüzenetek /így nem jó/

Iskoláskor mentálhigiénés problémái Szorongás Amerikai kutatások: 34% teljesítmény szorongás 28% veszekedés a családban 28% szülő betegségétől való félelem 10% saját betegségtől való félelem

lehetőségek Személyesség Képességeit figyelembe venni Zavaró tényezők figyelembevétele Lehetőséget adni a javításra Sikerélményhez juttatni Értő figyelem Megfelelő kommunikáció

II. depresszió Modern társadalmak 40% depressziós Társadalmi rend változása Ranschburg J. féle depressziós tünetek: Tartós boldogtalanság Halál, öngyilkosság gondolata /életkor/ Anhedónia: érdektelenség Étvágy és alvászavar Pszichomotoros lelassulás /csoszogás, fáradtságérzés / Gondolkodási zavarok, tanulmányi eredmény csökken Emocionális labilitás

A gyermekkori depresszió összetett /több tényező válthatja ki/ Alattomos /sokáig rejtve marad/hat/ Veszélyes /szélsőséges érzelmek miatt/

Megjelenési formák Fiúknál: Agresszív megnyilvánulások előtérbe kerülnek. Pl. betörés, verekedés, gyorshajtás /rendőrök preventív szemlélete/ Öngyilkossági kísérlet kábítószer

II. Lányoknál: Inkább az érzelmi sík dominál szerelmi viszonyok gyors váltogatása féktelen szexualitás /önbecsülési zavarok/ öngyilkossági kísérlet kábítószer

Mosolygó depresszió: Jól diszimulál nappal A problémák álmaiban, fantáziáiban, elszólásaiban érhetők tetten.

III. öngyilkosság Világon betöltött poziciónk: Serdülőkoriban az első Mo., az egyéb életkorokban hátrébbkerültünk!

Leggyakoribb okok Lányok: Érzelmi elutasítás Szerelmi csalódás SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány Fiúk: Önbecsülési zavar Alacsony önértékelés SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány

IV. VÁLÁS

Iskolai bántalmazás „neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Példabeszédek könyve

A nevelés célja megtanítani a gyermeket emberi módon élni, az emberi élet alapfeltétele az együttműködés, bizonyos fegyelmi szabályok betartása.

Agresszió megjelenési formái 1. Kontrollvesztés agressziója 2. Agresszió, mint stratégia Büntető, nevelő, védekező 3. Strukturális agresszió szervezetekben, csoportokban fejeződik ki, pl elsőévesek beavatása

1. Néma büntetések 2. Szóbeli büntetések 3. Megszégyenítő büntetések

bántalmazásról Gyermekek fizikai bántalmazásáról az az első hivatalos közlemény 1946-ban jelent meg-Caffey. 1962- Kempe-”vert gyermek szindróma” 1993- Koers- egy együttélési rendszerben megvalósuló minden erőszakos interakció, melynek során a gyermeket elnyomják, vagy korlátozzák

Típusai 1. Fizikai bántalmazás 2. Szexuális bántalmazás 3. Érzelmi bántalmazás

1. Fizikai bántalmazás A krónikus fizikai bántalmazás jelei: Interperszonális ambivalencia Állandóan mobilizált védekezés Környezeti problémák kezelésének zavara Elvárásokkal szembeni frusztráció „Kaméleon természet” Tanult tehetetlenség A szülő testi és érzelmi támogatása utáni vágy Élet élvezetének képtelensége Psziciátriai szimptomák: hisztéria, enuresis, hyperaktivitás, bizarr viselkedés Alacsony önértékelés Tanulási problémák „álérettség”

1978-Green : azok a gyerekek, akiket ismételt veréssel, elhagyással fenyegetnek, úgy érzik, hogy a bántalmazás saját rossz magatartásuk függvénye, függetlenül attól, hogy aktuálisan ártatlanok.

1992- Kaplan: vizsgálata szerint a tanárok fegyelmezési módszerei a büntető módszerek tekintetében jórészt saját gyermekkori tapasztalataikon nyugszik.

2. Szexuális bántalmazás 1994-Conte: a kényszerített, megtévesztéssel vagy erőszakkal elért szexuális viselkedés kiskorú és felnőtt személy között. Exhibicionizmus /ha nincs köztük családi kapcsolat/ Voyerizmus Simogatás ami a nemi szervekre korlátozódik Csókolózás Szexuális aktus

Szexuális bántalmazás rövidtávú hatásai: félelem, szorongás, depresszió iskolai nehézségek düh vagy gyűlölet későbbi szexuális viselkedésre való alkalmatlanság szökés vagy bűnözés

3. Érzelmi bántalmazás Rejtettebb maradhat, mint az előző kettő Garbaríno-1994: Izoláció Visszautasítás Mellőzés-a szülő, tanár elérhetetlen a gyermek számára Pl a tanár nem köszön vissza, nem „hallja „meg a tanulói kérést

3. Érzelmi bántalmazás II. Megfélemlítés-önálló vélemény büntetése, megalázás, a gyermek érzelmeinek kigúnyolása, nem megfelelően feldolgozott irodalom, film, zene meggyanúsítás

Gyermekbántalmazás hatásai 1. Gyermek életkora a bántalmazás idején 2. Bántalmazó személlyel való kapcsolat 3. Fenyegetés szintje/súlyossága 4. Gyermek családjának emocionális klímája 5. Gyermek mentális emocionális egészsége

Gyermekbántalmazás hatásai II. 6. A gyermek bűnösség- érzése 7. Az áldozat neme

Felismerése Klinikai orvos Pszichológus Pszichiáter Nehezítő tényezők: Sajátos felfogás a nevelésről Szakemberek közötti együttműködés hiánya Bírósági eljárástól való félelem Kételkedés a hatóságok munkájában

PREVENCIÓ Professzionális Közösségi segítők munkája agresszió kezelése osztály szinten Tantestület-szülő kapcsolat Iskola és más intézmények kapcsolata /nevelési tanácsadó/ Intézményi konzultáció

Iskolai zaklatás-Mobbing Társak általi gúnyolás, fenyegetés, fizikai erőszak, pszichoterror „nem hagyom magam ezzel bántani” Csoporthierarchia, csoportösszetétel Vezető/k Követők- nehogy kimaradjon Kivülállók- bűnbak, áldozat

A csoport maga alakítja ki a diktátort, tipikus zaklató jellemzői: állandó normaszegő pozitívan vélekedik az erőszakról nagy fizikai erő jellemzi tanárral is szembeszáll belső bizonytalanság jellemzi „mint látás”

Kivülálló- bűnbak, áldozat Senki sem születik áldozatnak, de bizonyos helyzetekben előfordul, hogy áldozati szerepe kerül, /csendesebb, alacsony önértékelés, érzelmi labilitás/ A csoport a felgyülemlett feszültséget vezeti le, ez a vezetőnek dominanciát jelent, az „áldozat” nem mer/akar segítséget kérni---védi az agresszort--

Funkciói 1. Szelep a feszültség levezetéséhez 2. Csoprtkohéziót erősíti 3. Kivetítésre ad lehetőséget

Teendők 1. Iskola szinten 2. Osztály szinten 3. Egyén szintjén A csoport hierarchiával tisztába lenni Több idő Ne gerjesszük tovább a problémát Probléma prevenció

Irodalomjegyzék Kézdi Balázs: Iskolai mentálhigiéné, Pannónia Könyvek, Pécs, 2000. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Ranschburg Jenő: Az érzelem és a jellem lélektanából Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia