Nyitókonferencia TÁMOP 5.4.4/C. projekt REFLEKTÍV SZOCIÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A 21. SZÁZADBAN Gyurokné dr. Bódi Csilla - szakmai igazgató Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. Pécs, december 09.

I. A szociális képzések rendszere Az elmúlt 15 évben épült ki és mára a rendszernek öt eleme van:  felsőfokú képzés,  szakképzés,  feladatellátáshoz kapcsolódó tanfolyami képzés (pl. támogató szolgáltatás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - SZMI),  továbbképzés,  szakvizsga.

A szociális képzések rendszere - Szakképzés Jelenleg Az Országos Képzési Jegyzékben 10 szociális szakképzés szerepel és az országban 125 helyen folyik szociális szakképzés, a legtöbben (a hallgatók 65%-a) szociális gondozó és ápoló képzésben vesz részt.

A szociális képzések rendszere - Szakképzés Szociális szakmacsoport (OKJ): Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó Gyermekgondozó-nevelő Habilitációs kutyakiképző Ifjúságsegítő Jelnyelvi tolmács Nevelőszülő Szociális gondozó Szociális segítő Szociális szakgondozó Családpedagógiai mentor ? Ráépülés, elágazás és rész-szakképesítések: 21 db (pl. Habilitációs kutyakiképző: Jelzőkutya-kiképző (RÁÉP), Mozgássérültet segítő kutyakiképző (RÁÉP), Vakvezetőkutya kiképző (RÁÉP)

A szociális képzések rendszere – Szakképzés: Kihívások 1. A szakképzések képesítési követelményei ben kerültek megújításra. Érdemi változás a képzések gyakorlati részét érintette, amely ráirányította a figyelmet a gyakorlati terepként működő szociális és gyermekjóléti-védelmi rendszer szerepének fontosságára (ágazati minisztérium ún. terepintézményi projektje).

A szociális képzések rendszere – Szakképzés: Kihívások 2. A szakképzések tekintetében másik nagy kihívás - figyelemmel az EU elvárásokra - a modulrendszerre történő átállás, vagyis a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe történő rendezése. Ez lehetővé fogja tenni a továbbtanulást, illetve új szakma megszerzését anélkül, hogy a már ismert tananyag-tartalmakat ismételni kellene (az ez irányú szakmai munka jelenleg is zajlik ??). → TÁMOP projektünk támogatni kívánja a fenti folyamatokat!

II. Kötelező szakmai továbbképzési rendszer A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a szakmai munkakörökben dolgozók részére a kötelező továbbképzési rendszer január 1-től került bevezetésre. A továbbképzésre kötelezettek öt különböző típusú - tanfolyam, személyiségfejlesztés, konferencia, tanulmányút, szakmai műhely - továbbképzési program közül választhatnak, amelyből egy tanfolyamon való részvétel kötelező.

Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető.

Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát - ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is - feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető.

Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető.

Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.

Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy- egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.

III. A szakmai továbbképzési/támogató rendszer helyzete régiónkban a szociális szolgáltatások területén Előzmények (TÁMOP-5.4.4/B projekt) Az előzetes szükségletfelmérés során: – A megkérdezett intézmények össz dolgozóinak létszáma: 843 fő, – Ebből a létszámból ún. szakdolgozó: 600 fő, – Az átlag szakképzettségi arány: 90,7%.

Előzmények A 16 intézményi kérdőív összesített eredménye az elmúlt 5 év továbbképzéseinek sorrendjére vonatkozóan (1.: leggyakoribb, 5.: legritkább, zárójelben az átlagérték szerepel):  Tanfolyam (2)  Konferencia (2,2)  Szakmai műhely (2,3)  Szakmai személyiségfejlesztés (3,1)  Tanulmányút és tapasztalatcsere (4,85)

Előzmények A 2009-ben igénybe vett továbbképzési formák sorrendje (résztvevők létszámát megadva zárójelben) : – Konferencia (66 fő) – Tanfolyam (59 fő) – Szakmai műhely (52 fő) – Szakmai személyiségfejlesztés (24 fő) – Tanulmányút és tapasztalatcsere (10 fő). Megállapítható, hogy a jelenlegi továbbképzési formák közül közel azonos rangsorban szerepel: a konferencia, a tanfolyam és a szakmai műhely.

A szakmai támogató rendszer jelenlegi elemeinek jellemzői A leggyakrabban igénybe vett, szakmai munkát támogató forma:  az esetmegbeszélés (15) és esetkonferencia (11),  a szükségesnél sokkal ritkábban kerül megszervezésre szupervízió: egyéni (4), csoportos (7),  a coaching (1) forma szinte teljesen hiányzik,  illetve éves szinten átlagban 1-1 alkalommal tudnak biztosítani a szolgáltatók szakmai tapasztalatcserét, illetve tanulmányutat (belföldi és külföldi).

A szakmai támogató rendszer jelenlegi elemeinek jellemzői A támogató formák nem épültek be a napi szakmai gyakorlatba, hiszen a legtöbbször igénybe vett esetmegbeszélést kivéve (melynek gyakorisága átlagban: heti) a nevesített formák igénybevételének gyakorisága átlagban évi 1 alkalom. Igazolja ezt a feltevést az is, hogy az intézmények közötti szakmai támogató rendszerekre és az ún. interprofesszionális együttműködésre vonatkozó kérdésekre a megkérdezett intézményvezetők kis százaléka válaszolt csupán.

Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján Általános elvárások :  A leggyakrabban előforduló válaszok: intézményhez közeli helyszínen kerüljenek megszervezésre, nagyon sokan az intézménybe kihelyezett képzések; mérsékelt árak, de minimum akkora összeg, amely a rendelkezésre álló normatívából fedezhető; magas szakmai tudással rendelkező, gyakorló előadók; gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások, konzultációs lehetőség biztosítása; megoldható legyen a folyamatos munkarend biztosítása (1-2 napon túl ne kelljen nélkülözni a munkatársakat), a dolgozók munkaidejéhez alkalmazkodjanak a támogató szolgáltatások; rendszeresen lehessen igénybe venni a szolgáltatásokat.

Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A közeljövőre megfogalmazott konkrét támogató szolgáltatások iránti igények (vezetői kérdőívek alapján):  Szupervízió (10)  Szupervízió egyéni (9)  Coaching (3)  Tapasztalatcsere (3)  Szakmai konzultáció (2)  Tanfolyam (2)  Szakmai műhely (2)  Konferencia (1)  Személyiségfejlesztés (1) – pl. csapatépítő-, rekreációs-, önismereti- és asszertivitás tréning negyedévente.

Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A 256 válaszadó szociális szakemberek közül 10%-uk általános ismereteket, 18%-uk speciális célcsoportokkal kapcsolatos ismereteket, 6,25% egészségügyi ismereteket, kompetenciafejlesztés témakörébe tartozó fejlesztéseket 14,1%-uk, 2,7%- uk szakmai személyiségfejlesztés és készségfejlesztés témakörébe tartozó technikákat, mint fejlesztendő területet jelölt meg. A szociális tevékenységet segítő egyéni készségek és kompetenciák fejlesztése kérdésblokkra a szakemberek nagy arányban - a 304 főből fő - válaszoltak.

Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A szakemberek munkájának hatékonyságát fejlesztő technikák közül elsőként a kríziskezelési módszereket, a konfliktuskezelési technikákat, a kommunikációs készségek fejlesztését, ill. a tapasztalatcseréket jelölték meg. Erre a kérdéskörre arányában kevesebb válasz érkezett a készségek, kompetenciákhoz képest. Jól látszik, hogy a válaszadók (304 fő) közül a felsőfokú végzettségű szakdolgozók – 91 fő – magasabb arányban válaszoltak erre a kérdéskörre.

Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A régióban évben érvényes minősítéssel rendelkező képzésekre vonatkozó elemzés legfontosabb megállapításai az elérhető akkreditált szakmai képzésekről/továbbképzési programokról:  nagy területi aránytalanságok (Tolna a legellátatlanabb),  a szociális és gyermekjólét-, védelem területén dolgozók számára elérhető képzések aránytalanságai javítandóak,  képzéstípusonként: hazai vagy külföldi tanulmányút nem érhető el ebben a formában a szociális szakemberek számára, ilyen típusú képzés minimális számban van jelen,  a gyermekjólét-, védelem területén dolgozók szakemberek számára szakmai személyiségfejlesztés és szakmai műhely minimális számban érhető el.

Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján Az összes válaszadók közel 80 %-a gondolta úgy, hogy vannak olyan elméleti, vagy gyakorlati hiányosságok, melyek napi munkájukat nehezítik, gátolják. A megyék szerinti elemzést tekintve sok hasonlóságot mutatnak az igények. Mindhárom megyében nagy arányban igényként jelentek meg - szervezeti és egyéni szolgáltatói tevékenység szintjén - az alábbiak:  Szervezeten belüli kommunikáció,  Szakmai együttműködések fejlesztése és hálózatépítés,  Kríziskezelés és pszichoszociális gondoskodás,  Szakemberek kiégését megelőző belső tréningek, foglalkozások (pl. szupervízió),  Szakmai team-támogató rendszerek (pl. esetmegbeszélés),  Konfliktus-kezelési módszerek.

Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján A válaszadók a kliensek számára nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele céljából bevezetendő, fejlesztendő szolgáltatások között említették:  Kríziskezelés,  Pszicho-szociális gondoskodás,  Jogi tanácsadás,  Munkaerő-közvetítés,  Internet alapú információs szolgáltatás.

Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján A képzési igényfelmérés során megfogalmazott, hiányzó elméleti ismeretek:  Szociális munka speciális csoportokkal, interprofesszionális szociális munka,  Jogi ismeretek,  Munkaerő-piaci és foglalkoztatási ismeretek,  Számítástechnikai ismeretek.

Összegzés A fentiekben elhangzottakra alapoztuk TÁMOP-5.4.4/B projektünk előzetes szakmai támogató szolgáltatási stratégiáját (módszerek, eszköztár) és ezek mentén kívánjuk (szakmai partnerségben) véglegesíteni azt; majd biztosítani a tényleges szükségleteken alapuló, regionális szakmai támogatásokat és diszpécser központot. Céljaink teljesítéséhez hozzájárulhat természetesen a TÁMOP-5.4.4/C (Reflektív szociális képzési rendszer…) projekt is.

A tervezett projekt sikeres megvalósításában bízva, köszönöm figyelmüket! Elérhetőségek: SzocioNet DDRMHSZK: Tel.: 82/ Fax: 82/ Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft.: Tel.: 72/ ; Fax: 72/