e-Government stratégiák Tel./fax: , Budai Balázs Benjámin BKÁE – Államigazgatási Kar - E-government Kutatócsoport Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék PANNON GSM KATEDRA

Mai tematika  Infokommunikáció infrastruktúra: Magyarország az EU-s csatlakozás tükrében (eEurope, eEurope+ program)  Infokommunikációs szokások, tendenciák világszerte  Stratégiák a fentiek fényében napjainkig

-Közép-Kelet Európa a felzárkózók térsége -Eséllyel érhetik utol az EU tagországok színvonalát -A térségi helyzetet megvilágító híradások túlzottan szubjektívek -„A középértékeket a szélsőértékek átlagolásával kapjuk” -Az egységes és szerves felzárkózásért és a politikai irányvonalak kijelölésének segítésére jött létre az eEurope júniusában. (azóta eEurope 2005 is..) -13 eEurope+ ország a 15 tagú EU-val szemben, ennek jelentősége (Verseny az USA-val Észak és Dél szituációja Nyugat és Kelet vonulatában). eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

-A program megalkotásakor (Albánián, Macedónián, Magyarországon és Szlovénián kívül) minden érintett ország rendelkezett Nemzeti Információs Stratégiával -Fő cél az eEurope (az EU hivatalos információs programja) összhangba hozása a felzárkozók immár egységes stratégiájával az EU bővítése érdekében, a digitális megosztottság csökkentése -Ne legyenek illúzióink a mindenkori kormánypolitikával kapcsolatban, többnyire adaptálásról van szó, ritka a saját ötlet, mert hiányzik a kutatási háttér. (Ezt pótolja több kutatócsoport, egyre jobban. Pl.: BME, E-dem, ÁF) eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet a. Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b. Gyors internet a kutatóknak és diákoknak c. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe a. Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba b. Munka a tudásalapú gazdaságban c. Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban 3. Az internet használatának ösztönzése a. Az e-kereskedelem elősegítése b. Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c. Távegészségügy d. Digitális tartalom a globális hálózatoknak e. Intelligens közlekedési rendszerek Az e-Europe Akcióterv tevékenységi területei (három célcsoportban 11 témakör) eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

-Elsődleges célok összefoglalása: -Megfizethető áru telekommunikációs szolgáltatások hozzáférhetővé tétele mindenki számára, a Közösségi Joganyag (Acquis) információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele -Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internethasználat és hozzáférés, mind a diákoknak, mind a kutatóknak -Intelligens és biztonságos hálózati felhasználások és kártyák -Befektetés az emberekbe és a(z információs) jártasság megszerzésébe) az európai fiatalság beléptetése a digitális korszakba, - munka a tudásalapú gazdaságban -, mindenki részvétele-bevonása a tudásalapú gazdaságba. eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

-Elsődleges célok összefoglalása (folyt.): -Az internethasználat elősegítése: - az e-kereskedelem terjedésének felgyorsítása, elektronikus kormányzat: online hozzáférés a közösségi szolgáltatásokhoz, - online egészségügy -Európai digitális tartalom a globális hálózatok számára -Intelligens közlekedési rendszerek -Online környezet(védelem) -Végrehajtás tól -Jól körülhatárolt nemzeti feladatok következnek -Tágabb gazdaság modernizálása -Piaci folyamatok átalakítása -Kormányzatok átlátható funkcionálása és a polgárok kapcsolatrendszerének átalakítása -A gazdaságfejlesztés eszköze lesz az oktatás, kutatás, eü, demokrácia fejlesztése, szociális és regionális egyenlőtlenségek csökkentése (radikális fordulat!) eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

Információs társadalompolitika – információs gazdaságpolitika Infrastruktúra szintjeTerületekTársadalmi elvárások 1.1. Információ továbbító rendszer Fizikai közvetítő médiumok Megbízható szolgáltatás, korrekt felhasználás, megfizethető árak 2.2. Információ-terjesztő rendszer Információ feldolgozó és közvetítő berendezések A funkciók variálása és kihangsúlyozása 3.3. Oktatás, egészségügy, és közigazgatás informatizálása Adatbázisok, alkalmazások Kreatív technológiák kifejlesztése, a közszolgáltatások hatékonnyá tétele 4.4. Értékek, jogi keretek Életstílusok, munkastílusok Egyéni értékrendszer és társadalmi-gazdasági rendszer megreformálása A folyamat az információs társadalom létrehozását először elkezdő japán szakértők leírásai szerinti lépésekben alakult:

-Harmadik vagy negyedik szinten állnak, heterogén kép -EU-n belül is differenciált a PC-használat, az Internet-használat, illetve ezek növekedése -Az százalékok gyakran éveket jelentenek(!) -EU-n belüli pólus (Skandináv és Görög, Portugál, Spanyol leszakadás) eEurope országok, Japán és USA 100 lakosra jutó internet-felhasználók száma (a 15 évesnél idõsebb népesség körében) Növekedés % 1999/98* EU-155,29,714,954,5 Belgium4,97,813,775,0 Dánia11,418,928,850,0 Görögország1,93,37,1114,3 Németország6,112,819,451,4 Spanyolország2,84,47,263,3 Franciaország1,76,09,661,7 Írország4,18,111,948,0 Olaszország2,35,28,766,7 Luxemburg7,211,817,550,0 Hollandia6,410,219,087,5 Ausztria8,17,410,541,7 Portugália5,06,07,016,7 Finnország19,525,532,327,2 Svédország22,633,541,423,8 Egyesült Királyság 7,313,521,156,3 USA15,022,340,583,3 Japán9,313,314,59,3 * a növekedési ráta az internet felhasználók abszolút számában bekövetkezett változást mutatja Forrás: ITU, 2000

A politikai stratégiaalkotás hatása Ssz.Ország2001.tavasz2000. nyárNövekedési szorzó 1. Svédország62,7%50,7%1,24 2. Hollandia59,9%42,8%1,4 3. Dánia58,9%43,1%1,37 4. Finnország58,7%43,9%1,34 5. Ausztria52,3%31,9%1,64 6. Írország45,2%24,8%1,82 7. Egyesült Királyság44,0%32,7%1,35 8. Luxemburg42,6%19,7%2,16 9. Németország34,5%21,7%1, Belgium33,8%26,4%1, Franciaország29,6%15,3%1, Olaszország29,3%20,1%1, Spanyolország27,0%11,5%2, Portugália25,9%7,0%3,7 15. Görögország12,9%12,4%1,04

-Az elit (fekete): Hollandia, Dánia és Finnország: magas penetráció, telítődés jelei 65-70%-on mutatkoznak, extenzív növekedés helyett intenzív növekedés eEurope országok

-A szemfülesek (sötétszürke): Ausztria, UK, Írország és Luxemburg; időben kapcsoltak magasabb fokozatra, rövid időn belül felzárkózhatnak a legfejletebbekhez. eEurope országok

-Búza és ocsú (sötétkék): Németország, Olaszország és Belgium; nem lehet eldönteni, hogy leszakadó, vagy felzárkózó csoportba tartoznak-e. Ez a csoport rövid időn belül feloldódik. eEurope országok

-Rakétagyújtók (világoskék): Franciaország, Spanyolország, Portugália; Olyan magas fokozatra kapcsoltak, hogy ezt az ütemet tartva az információspolitika-csinálás diktálóivá léphetnek elő. eEurope országok

-A szegény rokon (Szürke) Görögország: nem történt meg a szemléletváltás, további változatlanság esetén kiszorulhat az EU-ból... Ábra: Pintér Róbert (ITTK) eEurope országok

Megállapítások: -BENELUX államok: teljesen hasonló helyzetből is lehet másképp startolni. -A telítődés jelei mutatkoznak, rapid átrendeződés folyik -Minőségi jellemzők alapján tudunk majd különbséget tenni (ki internetezik, hogyan, mennyi ideig, milyen oldalakat látogat, vásárol-e, ha igen mennyit költ, milyen sávszélességen, stb.) eEurope országok

Magyarázatok -Miért alakulnak így a számok? -Gazdaság: a magasan fejlett GDP/fő-t teljesítő országok a lista elején találhatók (nyers gazdasági erő) -Kultúra-társadalom: eltérő hagyományok, a társadalmi kommunikáció szerepe, társadalmi nyitottság, multikulturalizmus, oktatás és képzés hagyományai attitüd; -Politikai felelősség: politikai prioritások, beruházáspolitika (pl.: UMTS licence), társadalmi tudatosság-növelés, (DE! Maga az EU nem magyarázat a felzárkózó országoknak, az érdekeltséget közvetlenül kell látni!) Eltérő gazdasági helyzetekre és kulturális értékekre más-más politika szükséges, a politikamásolás nem elég!) Az EU is felzárkózik (Ázsia-Oceánia, USA térségéhez: ott már minőségi változások történnek), eEurope országok

Intenziv használati mutatók A nagy sávszélességet használó háztartások aránya (az össze háztartáshoz viszonyítva százalékban) KábelMûholdADSLT1Összes Dél-Korea18,80,138,6057,3 USA7,60,52,80,211,1 Hong Kong6,00,91,208,1 Szingapúr6,6-0,507,1 Tajvan3,50,12,606,2 Franciaország4,00,31,706,0 Dánia3,402,405,8 Németország2,70,12,205,0 Spanyolország1,80,21,103,1 Egyesült Királyság2,30,30,503,1 Kína0,2- 00,4 Forrás: www.netvalue.com eEurope országok

-USA kisebb szintű recesszión megy át (.com válság, WTC) a XXI. század elkezdődött... -Ázsia-Oceánia több internet-előfizetőt tudhat magáénak 2003-ra, mint az USA (bevétele azonban az USA alatt marad) -Kína feltörekvő szerepe -India az „internet-hatalom” (erőltetett felzárkózás, oktatás szórakoztatáson keresztül – etnikumtól függetlenül -Elmaradott térségek „e-Ország” felzárkózási programjai -Infrastrukturális fejlesztés -Oktatás és kulturális ismeretterjesztés -Központi települések fejlődésének kompenzálása helyi fejlesztési tervekkel -Elsőként szórakoztató tartalmak, információs tartalmak, adatbázisok felé fokozatos fordulás Nemzetközi tendenciák

- Legpesszimistább elképzelések szerint is 10 éven belül teljes penetráció - Ennek jelentősége az internet-elérésre is kihat (mobil-internet) - Az elektronikus kormányzati eszközök mobiltelefonra átültetését vizsgálva egészen más megvilágítást nyer az infrastruktúra kiépítésének feladata. (m-government már nem fikció!) - 3G telefonokkal már a hálózati szolgáltatások széles skálája elérhető, nagyobb adatátviteli sebesség, jobb hang- és képátvitel M-GOV?

- Napjaink és a jövő társadalma egészen más arculatot mutat, mint korábban, ezeket a jeleket szokásainkon keresztül mérhetjük le. Jellegzetességek: -Interperszonális kapcsolatok átalakulása (mobiltelefon, felületes, de rendszeresebb kommunikáció) - Médiakannibalizáció: nyomtatott sajtó háttérbe szorul, internetizálódik (de szerepe még van!) Bizonyos korosztályoknál egyértelmű preferencia*! -Az „átszokás” első jele a „kiegészítő információk gyűjtése” -Az újságolvasásra szánt időből vesz el az Internet *Contente Intelligence, 2001 Infokommunikációs szokások

- Internetes Kapuk szerepe kerül előtérbe (gyűjteményes oldalak, kivonatok (De! A kulcsszavas keresés beszűkíti a látókört, míg egy újság nagyjából mindent a szemünk elé tár!) -Egyre tömörebb hír kell, egyre nagyobb mennyiségben - Ugyanakkor a fórumok látogatottsága növekszik (kiváncsiak vagyunk a másik véleményére) - ez a szabadság a tájékozottság „gyilkosa” – globális műveltség szugorodása - elbutulás(!)) - A „klasszikus műveltségű” emberek száma csökken, de egy „gyakorlati értelmiségi” réteg van kialakulóban. (Lehet, hogy nem tudja, ki volt Odüsszeusz, de attól még jó információ-bróker!) Infokommunikációs szokások

- Az Internet globálisságát ellensúlyozzák a nacionalista megnyilvánulások (pl.: Tushar Gandhi –.in, Oroszország -.su) -Az átlag internetező és az átlag fogyasztó kategóriái konvergálnak (populációk és nemek IT-penetráció-nivellálódása) -Az interneten lévő szolgáltatások is hétköznapivá válnak -Szóhasználatba kerülnek technológiai kifejezések, (SMS, MP3, CC, Forward), és rövidítések (RUOK, OIC,)ezek már értelmező szótárakban is helyet kapnak. -A hagyományos kommunikáció formáinak változása (kevesebb vezetékes hívás, több mail;) Infokommunikációs szokások

- Életünk egyre nagyobb része válik számítógéphez kötötté (iskolai, munkahelyi feladatok kötöttsége) -Idős felhasználók (65 év felett) felhasználási területei szűk területen mozognak ( , hírek, egészségügy), de a többi szegmens is nagyjából behatárolható (cső- alakzatban) – ennek a kormányportálok kialakításánál látjuk jelentőségét. -Az élet szinte minden szakaszára találhatunk változásra utaló jeleket, nézzünk meg néhányat a fiatalabb évekre: Infokommunikációs szokások

A 7-16 év közötti britt gyerekek 75 százaléka van fenn a Neten. (Az Internet 90%-uk szerint segít a tanulásban, de közel tizedük már vásárolt is!) Baba és matchbox helyet... Texas államban hogy ne cipeljenek a diákok túl sok könyvet, növelték az elektronikus tankönyvek használatát (Ez főként a gyorsan változó anyagok esetén praktikus). Hátránya a látásromlás és a magas ár... Elektronikus ellenőrző ( en vagy sms-en) nálunk már Szegeden. Infokommunikációs szokások

Szakmai körökben is vitatott, hogy mit és milyen formában lehessen használni az infokommunikációs eszközök közül. (Néhány helyről kitiltották a notebook-okat, mobilokat és személyhívokat). Ugyanakkor az oktatásfejlesztés abba az irányba megy, hogy egyre több ilyen eszköz legyen elérhető, ismerjék kezelésüket. Az amerikai tinédzserek nagy része a házi feladatot szó szerint értelmezi, otthon végeznek kutatómunkát az Internet segítségével (70% felett int-penetráció!). A könyvtárak használatát egyre kevesebben ismerik... (Hátrány: az „ollózás” (plagizálás) és az egyéni gondolatok elsikkadása) Infokommunikációs szokások

Minden tizedik egyetemi hallgató internetfüggőnek vallja magát. -ITTK – ISM kutatás függők „robotképe”: 20 év alatti (46%), férfi (81%), az internet nem feltétlenül szükséges a munkájához / tanulásához, naponta 6 óránál többet tölt a hálón, többnyire chattelnek és játszanak. (serdülőkre irányítja a figyelmet!) A használók négy szignifikáns csoportja: -Internet-addikciós kritériumnak megfelelők 6% -Impulzuskontroll-zavarral jellemezhetők (pszichés szükségleteket elégítenek ki) 12% -„szekunder” internetezők (Kapcsolati hálójuk elégtelensége miatt, másodlagos örömforrásként használják) 11% -„egészségesek” 71% A csoportok nem homogének! A fiatal-felnőttekre egyébként is jellemzőbbek a függőségi tünetek... Infokommunikációs szokások

Fiatal-felnőtt férfiak hajlamai az impulzivitás oldalán helyezkednek el: drofüggőség, alkoholfüggőség, szexuális addikciók, kórós játékszenvedély. Ezekre a kórformákra az impulzivitás, kockázatvállalás, élménykeresés, pozitív megerősítés, az ún. „húzás mechanizmus” (kellemes állapot elérése) jellemző. Fiatal-felnőtt nőknél a spektrum másik oldala érvényesül: anorexia nervosa, bulimia nervosa, kleptomania, kényszeres vásárlás. Ezekre a kórformákra a kockázatkerülés, a kompulzivitás (kényszeresség), a negatív megerősítés és az ún. „lökés mechanizmus” (kellemetlen állapot megszüntetése) jellemző. A veszélyeztetettek a férfiak, azonban az első kutatás tapasztalatait és érteklését további kutatásoknak kell követnie! (A nemzetközi függőségi értékek 8-11% körül vannak!) Az emberben fellépő hirtelen információ-éhség csillapításának első eszköze az Internet. Két szomorú példa: - kursk141.org (Kurszk) - WTC katasztrófa ( Infokommunikációs szokások

- NUA becslés a világ egyes tájainak internethasználatáról. - Az eEurope program köré szerveződött magyar site - A terrorista cselekeményekről tájékoztató magyar site Infokommunikációs szokások

A kihívásból logikusan származtatható cél egy olyan modern, európai, magyar köztársaság megteremtése, amely az életminőség és versenyképesség dimenziói mellett valósítható meg legbiztosabban -A kihívásra adandó válasz az eMagyarország gondolatával fogalmazható meg -Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve ugyanis a stratégia és a gazdaság modernizálása a folyamatok korszerűsítésének és a szolgáltatások modernizálásának pillérein épülhet fel. Folyamatok korszerűsítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikáció technológia = elektronikus szolgáltatások. eMagyarország = folyamatok informatizálása + elektronikus szolgáltatások Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

Az eMagyarország összhangban az Európai Unió „eEurope2005: Információs társadalom mindenki számára” elnevezésű programjával az elektronikus szolgáltatások megvalósítása és mindenki számára elérhetővé tételét állítja a stratégia középpontjába. A MITS a jéghegy csúcsa: - számos stratégia előzte meg (hét jelentős mérföldkő) - ezek tapasztalatai és módszertanai felhasználásra kerültek 1.) NIS – 1995 (Nemzeti Informatikai Stratégia) - 22 célt és az ehhez szükséges akciókat jelöli meg - a korai kezdéssel Európa vezető országa lehetünk 2.) Az Informatikai Társadalom kialakításának kormányzati teendői - a magyar társadalom kihívásait vizsgálja, nem az informatikai szakma igényeit Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

3.) Magyar válasz ban készült új koncepcióval, de a korábbi ismeretek hasznosítva, rendszerezve, majd 1999 decemberében készült el a Magyar Válasz az információs társadalom kihívásaira. (MEH megrendelésre) 4.) Tézisek az Információs Társadalomról - az információs forradalom társadalmi hatásairól - MEH-STRATEK 5.) Informatikai Charta Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) - az informatika jelentőségéről - az eleddigi próbálkozások sikertelenségéről, és a politikai - stratégiai hatástalanságról. 6.) Technológiai Előretekintési Program (TEP) - OMFB indította 1998-ban, 2001-ben jelentkeztek eredménnyel - informatika, média, távközlés területén az állami szerepvállalás erősítését tűzi ki célul (befektetésösztönzés) Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

7.) NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia) - előnye: jelentős erőforrás és szervezet áll mögötte - hátránya: kész, tőle független költségvetési keretek MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) - a célok prioritásának meghatározása elsődleges fontosságú; elsősorban a gazdaságélénkítő és a tudatformáló céloknak kell elsőbbséget adni - a központi koordináció elengedhetetlen meghatározott feladatok esetében (pl. információs rendszerek) - társadalmi és politikai konszenzust kell elérni a stratégiával kapcsolatban - a stratégia implementálásához megfelelő intézményrendszerre van szükség a versenyképesség és az esélyegyenlőség optimális egyensúlyának meghatározása támogató és befektető jellegű ráfordítások arányának optimalizálása Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

A MITS eEurope 2005-ből származtatott céljai: - a modern online közszolgáltatás, - e-kormányzat és e-közigazgatás, - e-tanulást támogató szolgáltatás, - e-egészség szolgáltatás, - dinamikus e-kereskedelmi környezet, - széleskörű és versenyképes áron való hálózati hozzáférés, - biztonságos információs infrastruktúra. A stratégia szerkezete háromszintű, beavatkozási területekre, főirányokra és programokra tagolódik. -A hat beavatkozási terület a legátfogóbb szerkezeti egység, a 13 főirány pedig ebbe illeszkedik bele, néhol egymást átfedő módon -(negyedik szint): 18 programfüzet: konkrétan végrehajtható, gyakorlatba átültethető tételes feladatsor jelenik meg, határidőkkel, mérhető, monitorozható (benchmark) indikátorokkal, forrástérképpel, működési modellel. Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

Beavatkozási terület A beavatkozás rendeltetése TartalomJól működő „belső” folyamatok, és széles körben megjelenő „külső” szolgáltatások InfrastruktúraMegfelelő eszközök és hozzáférés mindenki számára Tudás és ismeretAz információs és kommunikációs technológia használatának általános képessége, belsővé válása Jogi és társadalmi környezet Bizalom és igény az információs és kommunikációs technológia iránt Kutatás és fejlesztés Az információs társadalom technikai és társadalmi kutatása, az eredmények gyors hasznosítása EsélyegyenlőségTársadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása, társadalmi kohézió erősítése Beavatkozási területek és rendeltetésük Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

Kapcsolódó főirányok Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon Beavatkozási területKapcsolódó főirány TartalomGazdaság Közigazgatás[1][1] Kultúra Oktatás Egészségügy Környezetvédelem InfrastruktúraSzélessáv Közösségi elérés Közadat Tudás és ismeret Jogi és társadalmi környezet Kutatás és fejlesztés Esélyegyenlőség [1][1] Az e-önkormányzatokkal kapcsolatos fejezetek a Közigazgatás főirányhoz tartoznak.

Az optimális jövőbeli állapot megteremtése irányába mutató célok: -- az elektronikus szolgáltatások területén az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen -- országos önkormányzati portál(rendszer) megvalósítása 2004 folyamán -- önkormányzati információs infrastruktúra menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig - helyi szintű (vezetői, képviselői és hivatalnoki) tudatosságnövelés folyamatosan Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

A kijelölt célok megvalósítása érdekében főbb programcsoportok, feladategyüttesek a következők: -személyes dokumentumok (útlevél, jogosítvány), -építési engedélyek, -különféle bizonyítványok (születési, házassági), -lakcímváltozás igénylésének 100%-os lefedettségű megteremtése; -komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek fejlesztésének és implementálásának (lehetőleg üzleti alapú) elősegítése; -költségkímélő (outsourcing, ASP) megoldások (lehetőleg üzleti alapú) támogatása; -képzési programok (stratégiai tervezés, felhasználói, ügyfélszolgálati ismeretek); Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

Köszönöm figyelmüket! Viszontlátásra november 4-én!