Világörökség, Pécs Ókeresztény Emlékei, és a Biblia… 7.b osztály

UNESCO 1960. március 8-án felhívást tett közzé - az asszuáni gát megépítése miatt - az egyiptomi Nílus menti emlékművek megmentésére. Tizenkét évvel később a szervezet elhatározta a világ természeti és kulturális kincseinek tudatos megmentését.

UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete A programjának célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A világörökségi helyszínnek tekintik: kulturális vagy természeti vagy vegyes szempontból egyedinek számító értékeket. Az Egyezmény aláírásával valamennyi tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

Emblémája: Kettőséget fejez ki… Természet alkotta Ember alkotta Az,hogy egy vonallal van rajzolva arra utal, hogy a kettő nem létezik egymás nélkül…

Magyarország 1948. szeptember 14.-e óta tagja az UNESCO-nak. Magyarország kulturális és természeti értékei szintén megtalálhatóak a UNESCO listáján. 1987-ben a budapesti Duna-part, a budai vár és Hollókő kerültek fel elsőként. Később lett listás az Aggteleki-karszt, a pannonhalmi bencés apátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi korakeresztény temető a Fertő-tó …és 2002-ben a Tokaji-borvidék.

Pécs főterén és környékén ókori emlékek találhatók… Pécs vidéke körülbelül hatezer éve lakott - illírek, kelták, majd a II. században rómaiak telepedtek le a területen, akik az akkorra már nagyra nőtt Pannonia provinciában megalapították Sopianae-t.

Virágzó ókort idéznek az alábbi képkockák… Colosseum Ókori pénz Parthenon romjai A rómaiak elfoglalták a Dunántúlt és Pannónia néven, Provinciát alakítottak ki. Az ókori Pécs neve Sopianae volt, sok út találkozott itt. A várost ókeresztények lakták.

Orseolo Péter, magyar király építtette a pécsi székesegyházat, mely végül temetkezési helye is lett. Székesegyház környékén volt az ókeresztény temető, sírkamrák, freskók, Kápolnák alapjai őrzik a múltunkat. IV. században épültek…

Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák – hiszen nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Cella trihora makettje

Péter-Pál sírkamra 2 szintből áll Sírkamra és kápolna Kápolna elpusztult Sírkamra dongaboltozata megmaradt Gazdagon díszített Nevét Péter és Pál apostol festményéről kapta

A boltozaton a mennyei paradicsom A boltozaton a mennyei paradicsom. Keleten Ádám és Éva, Dániel az oroszlánok között és Jónás a cethallal. Nyugaton Noé a bárkában, Mária alakja, Ifjak a tüzes kemencében. Az északi falon Péter és Pál.

Gazdagon díszített mennyezet…

Péter-Pál sírkamra A sírkamra északi falán Péter és Pál apostolok majdnem életnagyságú alakjai láthatók, amint rámutatnak a Jézust szimbolizáló Krisztus monogramra. Péter: (Kőszikla) Jézus kedvenc tanítványa. Rá hagyta az egyházat. Ő volt Róma első püspöke. Pál: (Saul) Üldözte a keresztényeket, látomás. Kereszténnyé lesz.

Krisztogram Görög ABC betűit tartalmazza: X= khi P (ς)= ró, és néhány krisztogramon az alfa és az Omega, amely a kezdetet és a véget jelképezi. ‘A= alfa Ώ (ω)= Omega Kör a napot szimbolizálja. A jelkép története csaknem 1700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor 312-ben, a Constantinus (306-337) és Maxentius császárok közti, milvius- hídi csata előestéjén Constantinus álmában megjelent a jelkép, azzal a görög nyelvű szöveggel, hogy „E jelben győzz!”. A csata napján aztán a császár parancsára a seregei ez alatt a jel alatt indultak a küzdelembe, és győztek.

Ókeresztény Mauzóleum A kétszintes építmény föld alatti sírkamrájában három kő sírláda (szarkofág) és keresztény témájú falfestmények láthatók. A Szent István tér alsó részén (alsó-sétatér) a szökőkút mellett található. 1978 és 1984 között feltárták és rekonstruálták. Felszíni építményének maradványai egy nagyobb temetői templom alakját adják. A sírkamra teteje beomlott. Megmaradt falrészein a legjobb állapotú pécsi ókeresztény freskók láthatók: Bűnbeesés-jelenet, Dániel-jelenet, Ülő alak.

Bűnbeesés… A viszonylag jó állapotban megmaradt falfestmények gyakori ókeresztény témákat ábrázolnak, az élet és halál kapcsolatának keresztény példáival. Az ószövetségi Ádám és Éva jelenet hívja fel a figyelmet a Bűnbeesésre.

Dániel jelenet… A Dániel az oroszlánok vermében jelenet, már a hit győzelmét mutatja a halandóság felett.

Kő sírláda, szarkofág… A szarkofág háztető alakú fedelének sarkain maszkos emberarcok láthatók, melyek készítési hagyománya még a klasszikus görög világban gyökerezik.

Cella Septichora, hétkaréjos kápolna Közvetlenül a Káptalani Levéltár és Plébánia épületének keleti oldalánál található, a földalatt. Használatának jellege még nem tisztázott. Nevét hétkaréjos alaprajzáról kapta. 1938-ban tárták fel, majd visszatemették.

Korsós sírkamra A székesegyháztól délre, a Dóm téren(Szent István tér felső része) található. 1939-ben tárták fel. Felszíni kápolnájának falcsonkja megmaradt. A mennyezet beomlott, a falakon megmaradt festményeken növényi minták és térszegélyező ornamentika mellett a sírládák jelképes fedele is ábrázolva van. Legfontosabb kép a kis fülke hátsó falára festett korsó és pohár.

Fogalmak Dongaboltozat: félkör keresztmetszetű hengeres boltozat. Freskó: nedves vakolatra, vízzel kevert festékkel készített falikép. Mauzóleum: nagy síremlék (Mauzolosz király) Mártír: olyan ember akit a hitéért öltek meg (vértanú) Ornamentika: díszítőelem ( növény nagy geometriai) Ókeresztény: első keresztények birodalomban, üldözték őket. Konstantin császár megtiltja üldözésüket. Pannónia: Dunántúl amit a rómaiak elfoglaltak. Provincia: Római tartomány. Sírkamra: építményben, sziklafalban a halott elhelyezésére készített üreg vagy helyiség. Sopianae: Pécs római kori neve. Szarkofág: kőből vagy márványból készített koporsó Nekropolisz: nagyméretű temető.

Szimbólumok Galamb: 1. a Szent lélek szimbóluma 2. Isteni béke, örömhírhozó Kerítés, rács: paradicsom határa (csak halott léphet be) Pálmafa: feltámadás szimbóluma (ókeresztény mauzóleum szarkofágja) Páva: feltámadást jelképezi ( Péter- Pál sírkamra) Kancsó, pohár: 1. halotti tor 2. Szent áldozás, oltári szentség megjelenítése Szőlőinda: 1. Az egyházat jelképezi. 2. Szőlőfürt az új hívőket. Bárány: húsvétot szimbolizálja

A mai Pécs látképével, köszönjük a figyelmet!