13. tétel
Feladat: Helyi távbeszélő hálózatot kell kiépítenie a Kábelkötő Kft. szerelőinek. Ön, mint építésvezető adja ki a munkát a dolgozóknak. Ismertesse a föld alatti hálózatépítés technológiai folyamatát, és készítsen írásban róla vázlatot.
1. Nyomvonal-kijelölés, földmunkák Az építési helyszínen biztosítani kell a munka zavartalan, biztonságos végrehajtását. Az építési munka jelentős része a közterületen folyik. A munkát a gyalogos és járműforgalom legkisebb zavarása mellett kell végezni. Tulajdonjogi viszonyokra tekintettel kell lenni. Minél rövidebb legyen a nyomvonal.
Munkaárok, munkagödör helyének kitűzése: Első lépésben a tengelyvonalat tűzik ki; burkolaton festékkel, földön cövekkel. Másodjára a magassági méreteket határozzák meg. Eszközök: kitűzőrúd, cövek, mérőszalag, jelölőfesték, szintezőléc. A munkagödör méretét az határozza meg, hogy mennyi hely kell a benne dolgozóknak. A munkaterület balesetveszélyes, ezért megpróbálnak minél jobb védelmet kialakítani a munkaterület mellett közlekedőknek, pl.: korlát; figyelmeztető, veszélyt jelző táblák.
Munkavégzési eszközök: lapát, ásó, csákány, bontórúd, bontókalapács. Munkagödör oldalfalának megtámasztása, dúcolása: a földfalat közvetlen a pallóval támasztják meg, a pallók a hevederre közvetítik a földtől kapott nyomást, ezeket pedig a dúcok támasztják meg. Víztelenítés: gyűjtőaknába vezetik el a vizet vagy helyenként kutakat fúrnak, h kiszivattyúzzák a vizet. Földvisszatöltés: a lényege az, hogy a visszatöltésnél a minősége olyan legyen, mint a környező talajnak, különben később megsüllyed, tönkremegy. A visszatöltést végezhetik gépekkel vagy kézzel is.
2. Alépítmény-építés A járdák alá építik ki őket, itt vannak a csövek, a kábelek, a beton szekrények és a kábelaknák. Alépítmény hálózatok: betoncsöves alépítmény, műanyagcsöves alépítmény, ISDN alépítmény. Az alépítmény építés szakaszai: előkészítési, megvalósulási és befejező szakasz.
Az előkészítési szakasz: Műszaki tervek felülvizsgálata Építési szerződés előkészítése, megkötése Engedélyek beszerzése Gépek, eszközök biztosítása Anyag rendelésének kiadása Munkaprogram készítése
Megvalósulási szakasz: A beruházó átadja a kivitelezőnek a munkaterületet. Kábelépítéssel kapcsolatos burkolati és földmunkák. Kábelvédő csatornák elhelyezése Kiegészítő berendezések elhelyezése Fenntartási munkák Lebontási munkák
Befejező szakasz: Ebben a szakaszban kerül sor az elkészült hálózat műszaki átadás átvételére. Az átadásnál a beruházó által meghívott emberek ellenőrzik a munkát és jegyzőkönyvezik azt.
3. Megszakító létesítmények A kábelcsatornát a behúzhatóság, leágazások, vonali szerelvények elhelyezése miatt megszakítási pontokkal szakaszokra bontják. A megszakítási pontokon 1-18 cső esetén betonszekrényt, 18 cső fölött beton aknát építenek. A megszakító létesítményeket a járda alá építik, indokolt esetben lehet az úttest alá is.
Kötésjelző: a kötéshez közel helyezik el, a kötésre vonatkozó szám látható rajta. A törzskábelek és elosztókábelek csatlakozási helyén nagyelosztó szekrényeket telepítenek. A megszakító létesítményeket helyszíni betonozással vagy előre gyártott elemekből építik. A zsalutáblák acélból vagy fából készülnek. A kábelaknák szerkezeti magassága általában 2,5 m.
4. Kábelfektetés A kábeleket a kábeldobon megjelölik úgy, hogy a kezdő végére egy piros szigetelő szalagból gyűrűt készítenek. Kábelbehúzás menete: előkészítő munkák, behúzó kötél áthúzása, kábelvég előkészítése a behúzáshoz, kábel behúzás végrehajtása, befejező munkák. A kábelfektetés kézi vagy gépi erővel történhet. Kézi: a kábeldobról lefejtik a kábelt Gépi: csörlős módszer, vakondekés módszer
A fektetés folyamán a kábel egyik végétől fokozatosan lefektetik az árokba a kábelt. Ha akadályok lennének ( utak, vasutak ), akkor keresztezésben átfűzik a kábelt. Ha kevés a munkaerő, akkor görgős kábelfektetést alkalmaznak. A munkaárokba 1-4 méterenként kábelfektető görgőket helyeznek el. A görgőket az elmozdulás ellen acél tüskékkel a talajhoz rögzítik. A kábelt kézzel vagy csörlővel végighúzzák a görgőkön.
5. Különleges kábelek fektetése A fényvezető kábelt 32mm vagy 40 mm átmérőjű védőcsőbe, 1-2 km hosszan húzzák be. A behúzás történhet kézi erővel, csörlővel, sűrített levegős-dugattyús behúzással, légpárnás befújással illetve beúsztatással. A nagy szakaszhossz miatt a kábelbehúzók gyakran nem látják egymást, ezért rádiótelefonon tartják a kapcsolatot egymást közt a mellettük álló munkairányítók.
Lakott területen belül a fényvezető kábelt kézi erővel húzzák be, míg lakott területen kívül sűrített levegős behúzással, illetve víz vagy levegő áramoltatásával juttatják be. Kézi behúzásnál a 2000m-es szakasz közepére állítják a kábeldobot, majd miután lefejtették az egyik oldalra a kábelt, lefejtik a másik oldalra is. Sűrített levegős behúzásnál a levegőt kompresszorral állítják elő. A behúzás megkönnyítésének érdekében a csőbe folyékony síkosító anyagot töltenek. A sűrített levegő tolja előre a dugattyút, és az behúzza a rákapcsolt kábelt.
Vizes módszernél a védőcsőbe tartályból nagy sebességgel vizet nyomnak be. A csőbe néhány méterre betolt kábelt a víz felemeli, és magával ragadva beúsztatja a csőbe. A beúsztatás végén a csőből a vizet sűrített levegővel kifújják. Légpárnás befújásnál egy kompresszorból nagynyomású levegőt fújnak a csőbe, a gyorsan áramló levegő a kábelt felemeli, magával ragadva behúzza. Egymástól 800-1000m-re több felállított kompresszorral dolgoznak, így egy hosszban akár több ezer méter kábel is befújható.
Köszönöm a figyelmet!