A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN London Halle

Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése, a hasznos ismeretek átadása Pietisták: Spener Thomasius Francke A nevelő feladata Az oktatás tartalma Módszerek Intézményei: elemi iskola gimnázium pedagógium könyvtár nyomda Spener Halle a 17. században Thomasius Francke

A magyar pietisták Pozsony Győr Eperjes

BÁRÁNY GYÖRGY (1682-1757) Francke fordítása – Halle, 1711. Tanári működése Győrben

FÁBRI GERGELY (1718-1779) Eperjes 1773 – Bécs: (Considerationes rei scholasticae ad publicum juventutis patriae emolumentum in melius vertendae) a hazai tanügyirányítás és köznevelési rendszer bírálata, újjászervezésére vonatkozó javaslatai

BÉL MÁTYÁS A pozsonyi evangélikus líceum szervezet tanterv módszerek tankönyvek az iskolai újságolvasás

Korai felvilágosodás- Anglia John Locke 1632-1705 Élete: * 1632 Tanul: London, Oxford --> orvos Shaftesbury, a presbiteriánusok vezére 1683- Hollandia 1690- visszatér Angliába +1705

Filozófiai nézetei Értekezés az emberi értelemről (1690) velünk született eszmék nincsenek, minden ismeretünk a tapasztalásból ered a lélek születésekor fehér lap (tabula rasa), melyre a környezet és a nevelés hatása nyomja rá bélyegét

Pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről (1693) A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása Magánnevelés vagy iskolai nevelés? A nevelő A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés

A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIAI ESZMÉI EURÓPÁBAN

A francia felvilágosodás nevelésügyi törekvései Helvetius Diderot Voltaire Rousseau

JAN JAQUES ROUSSEAU (1712-1778) Élete * Genf 1712 Rézmetszést tanul zenetanár, kottamásoló, nevelő autodidakta tanulmányok Párizs--> az Enciklopédia szerkesztése 1749-->dijoni akadémia pályázata 1761 --> Uj Heloise 1762 --> Társadalmi szerződés 1762 --> Emil, vagy a nevelésről + 1778

PEDAGÓGIAI RENDSZERE ELVEI: A természetes nevelés elve A negatív nevelés elve Iskolai vagy családi nevelés

A GYERMEKI FEJLŐDÉS SZAKASZAI 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év (az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: 12-15 év (az értelem kibontakozásának korszaka) 4. 15-20 év (az érzelmek kibontakozásának korszaka) Rousseau a nőnevelésről

GYERMEKEK A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN

A német felvilágosodás nevelésügyi törekvései Nagy Frigyes Kant

Göttingen - a korszak legmodernebb egyeteme (1734)

Az egyetem könyvtára

A könyvtár napjainkban

GEORG AUGUSTA Alapítás: 1734 Hannover állam területe – brit-alsószász perszonálunió Hatalmas anyagi ráfordítás Oktatási privilégiumok, állami támogatással (ösztöndíjak) Tantárgyak Kutatás (Göttingeni Királyi Tudós Testület) Folyóiratok Könyvtár

Az egyetem tudós tanárai

Christian Gottlob Heyne Ludwig Schlözer 1735-1809 Friedrich Gauss 1777-1855 Christian Gottlob Heyne 1729-1812

A göttingeni egyetem magyar diákjai

Budai Ézsaiás Teleki József Berzeviczy Gergely Bolyai Farkas Kőrösi Csoma Sándor

A FILANTROPIZMUS Campe 1746-1818 Salzmann 1744-1811

A filantropisták pedagógiai nézetei A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban

A NEOHUMANIZMUS Humboldt Wolff (1767-1835) (1759-1824) Herder (1744-1803)

Cél: A humanitásra nevelés A tananyag tartalma: az antik irodalom alkotásainak megismertetése, de matematika és reáltárgyak is

PESTALOZZI 1746-1827

Pedagógus, akinek életművében az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

Élete, pályájának állomásai

A korabeli Zürich

TANULÓÉVEI Az elemi iskola és a színvonalas latin középiskola elvégzése után Collegium Carolinum Jakob Bodmer hatása Tagja lesz a Bodmer által alapított Helvét Társaságnak. Összejöveteleket, felolvasásokat, vitákat rendeztek, „Emlékező” (Der Erinnerer) címen folyóiratot adtak ki. (betiltják) Megszakítja tanulmányait, gazdálkodni kezd Collegium Carolinum

Johann Jakob Bodmer és Johann Heinrich Füssli

NEUHOF (1774-1779) Mintagazdaság, Gyapotfonás - csőd Negyven gyermek Len- termesztés, gyapotfonás, szövés A háziipari munkát összekapcsolja a mezőgazdasági munkával Elemi ismeretek + fiúk: korszerű növénytermesztés, lányok: háztartás vezetése, varrás, kertművelés 1780 - csőd

Egy remete esti órája (1780) Összefüggő aforizmák sorozata. A művelődéshez minden embernek joga van, és a társadalom köteles arról gondoskodni, hogy ezt a jogát mindenki gyakorolhassa. A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. Ez az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg. A nevelő munkája a kertészéhez hasonlítható: képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit kifejlesztheti egy bizonyos fokig.

Lénárd és Gertrúd (1781) Gertrúd = erős akaratú édesanya. Nevelési regény, „népkönyv” Gertrúd = erős akaratú édesanya. Iskola: az írás, olvasás, számolás elsajátítása mellett munkaoktatás is folyik. Kézműipar: gyapotfonás, szövés, földművelés és a gazdaság vezetése.

STANS (1798-1799) A francia forradalom és Svájc A kormány megbízása: árvaház. (pénz, épület) Nyolcvan testileg leromlott, lelkileg-erkölcsileg elzüllött 5-10 éves gyermek

BURGDORF (1799-1805) Az elemi oktatásra vonatkozó nézeteinek összegzése: Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1803) Anyák könyve Szemlélet ABC-je

DIDAKTIKAI ELVEI Ahhoz, hogy a gyermeknek határozott szemlélete, világos képzete, tiszta fogalma legyen a dolgokról – 3 dolog kell Az oktatás elemi pontjai: - szám - alak - szó Az értelmi nevelés alapja: a gyermek természete A tanítás alapja: a szemlélet A fogalmak kialakításakor érzékszervi tapasztalatszerzésre, szemléltetésre alapoz.

YVERDON (1805-1825) Az intézet európai hírnévre tesz szert Látogatók: Fichte, Fröbel, Owen. Brunszwik Teréz, Esterházy Pál, Várady Szabó János Pedagógusmesterségre való előkészítés.

ÉRTÉKELÉS Pestalozzi pedagógiája egyedülálló volt a maga nemében. Elsősorban gyakorló nevelőként dolgozott, de a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiból táplálkozó gondolatai, elvei, eszméi is méltán váltottak ki világméretű visszhangot. Hatása nemcsak térben, hanem időben is rendkívüli: a XIX. század végének és a XX. század elejének számos reformmozgalma vezethető vissza az ő szellemi örökségére.

„A nép szószólója a »Lénárd és Gertrúd«-ban, a szegények megmentője Neuhofban. árvák atyja Stansban. Népiskola alapítója Burgdorfban és Münchenbuchseeban. Az emberiség nevelője Yverdonban. Ember, keresztény, polgár, Mások számára minden, semmi önmagának.” A zürichi Pestalozzi-emlékmű

A „tudományos pedagógia” HERBART (1776 –1841) A „tudományos pedagógia” megalapítója”

ÉLETE Előkelő család Magánoktatás Jena – jog Magántanító Doktorátus 1802-Göttingen Doktorátus 1806-„Általános Pedagógia” 1809- Königsberg - egyetem - a filozófia és pedagógia professzora Tanárképzés – gyakorlóiskola 1833 – ismét Göttingen 1835- „Pedagógiai előadások vázlata”

Königsberg - egyetem Jena - egyetem

Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai „A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … az erkölcsi karakter erejében keresendő.” Az erkölcsösség akkor jön létre, ha akaratunk és cselekvésünk összhangban van az erkölcsi eszmékkel. 1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal, akkor a belső szabadság eszméje valósul meg; 2. Ha akaratunk olyan erős, hogy következetesen tudunk cselekedni, akkor a tökéletesség eszméje realizálódik; 3. Ha – kilépve önmagunkból – mások érdekeit is figyelembe vesszük, akkor a jóakarat eszméje jön létre; 4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között jön létre megegyezés, akkor a jog eszméje valósul meg; 5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a méltányosság eszméje érvényesül.

A nevelés célja A nevelés célja: az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása. Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.

A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

KORMÁNYZÁS A jelenre irányul Legfőbb feladat: a gyermek akaratának megtörése, az engedelmesség kialakítása A nevelő eszközei: állandó foglalkoztatás állandó felügyelet parancsok és tilalmak szabadságmegvonás és testi fenyítés (legvégső esetben) „A szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral párosul”.

OKTATÁS A jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul A gyermek akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti „Nevelő oktatás” Az oktatás központi problémája a gyermek érdeklődése

VEZETÉS Az oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amellyel a nevelés teljessé válik Erkölcsi belátás, etikai meggyőződés kialakítása Nevelési eszközök: tapintat gyengédség jó kedély Türelem „A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a türelemben nyilvánul.meg”

Az érdeklődés körei „A megismerés köre”: érdeklődés az ismeretek iránt Empirikus érdeklődés → konkrét tárgyra Spekulatív érdeklődés → elméleti kérdésekre Esztétikai érdeklődés → esztétikai jelenségekre 2. „A részvét köre”: érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt Szimpatikus érdeklődés → egyes emberekre Szociális érdeklődés → közösségi kapcsolatokra Vallási érdeklődés → túlvilági kapcsolatokra

ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK -TANTÁRGYAK Empirikus: természetrajz, földrajz, kémia, fizika Spekulatív: matematika, nyelvtan, logika Esztétikai: irodalom, művészetek Szimpatikus: anyanyelv, idegen nyelvek Szociális: történelem, társadalmi ismeretek Vallási: hittan

Az oktatás folyamata „A formális fokozatok elmélete” 1. nyugvó (statikus) elmélyedés - a világosság foka 2. haladó (dinamikus) elmélyedés - az asszociáció foka 3. nyugvó (statikus) eszmélkedés - a rendszer foka 4. haladó (dinamikus) eszmélkedés - a módszer foka

HATÁSA A hatás, amelyet a pedagógia fejlődésére gyakorolt, elementáris erejű volt, de csak alkotója halála után, a század második felében kezdett kibontakozni. Gondolatai rendkívül mélyen ivódtak be a klasszikus középiskolák pedagógiai gyakorlatába.

GYERMEKEK A 19. SZÁZAD ELEJÉN