Szempontok a szerződéskötések ellenőrzéséhez Dr. Balog Katalin: Szempontok a szerződéskötések ellenőrzéséhez ETI 2009. június 9.

1. Jogszabályi háttér bemutatása Előadás vázlata: 1. Jogszabályi háttér bemutatása 2. Szerződéskötéssel kapcsolatos ismeretek 3. Az EüM Ellenőrzési Főosztálya által 2008-ban lefolytatott szerződéskötési vizsgálat tapasztalatai

A szerződéskötésekre vonatkozó általános szabályok Jogszabályi háttér 1) A szerződéskötésekre vonatkozó általános szabályok A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. A költségvetési szervekre vonatkozó speciális szabályok Az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet Kötelezettségvállalással, illetve a teljesítésigazolással, fizetési kötelezettségek kiegyenlítésével kapcsolatos szabályok (Áht., Ámr.) Gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményének érvényre juttatása.

Szerződés fogalma Két, vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata. Ptk. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Ptk. 200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg.

Szerződési feltételek Ptk. 205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. (2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. (3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. (4) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.

Szerződés alakja (Ptk. 216-218. §) Lehet szóban és írásban DE! költségvetési szerveknél kötelező az írásbeli szerződéskötés. Ámr. 134. §

Szerződések elemei Alanyok: kik a szerződő felek Szerződés tárgya: mire kötnek szerződést pl.: tulajdonjog átruházása, szakértői munka elvégzése Szerződés tartalma (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A szerződő felek egymás irányában fennálló teljesítési kényszere, mely fő- és mellékkötelezettségekből áll. Pl.: az eladó fő kötelezettsége a dolog tulajdonjogának átruházása és a dolog megfelelő minőségben való átadása a vevő számára bizonyos határidőn belül. Az eladó mellék kötelezettsége a jog és kellékszavatosság (a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáért az eladót feltétlen helytállási kötelezettség terheli), a tájékoztatás, az okirat szolgáltatás, és az átadással kapcsolatos költségek viselése. A vevő fő kötelezettsége a dolog átvétele és a vételár megfizetése bizonyos határidőn belül. A vevő mellék kötelezettsége az átvétel és a szerződéskötéssel kapcsolatos költségek megfizetése.

Szerződés részleteinek meghatározása Feladatok ütemezése Szerződés tartalma (2) Szerződés részleteinek meghatározása Feladatok ütemezése Részteljesítések és ellenőrzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, Határidők az egyes részteljesítésekhez

Szerződések típusai (1) Vállalkozási szerződés Alanyok: vállalkozó és megrendelő Tárgya: 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Fő kötelezettség: Vállalkozó: eredmény létrehozása. megrendelő: az eredményért való díjfizetés. 391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. (2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. (3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

Szerződések típusai (2) Megbízási szerződés (Ptk. 474. §) Alanyai: megbízó és megbízott Tárgya: a megbízó a megbízottat megbízza, hogy a rábízott ügyet lássa el. Hogyan: a megbízó utasításának szerint és a megbízó érdekének megfelelően. Gondos munkavégzést vállal és nem eredményt. Megbízott kötelezettsége: folyamatos értesítés és elszámolás a végzett munkáról. Megbízó kötelezettsége: a felmerült költségeket, megbízási díjat ki kell fizetni.

Szerződések típusai (3) Adás-vételi szerződés Bérleti szerződés, lízing 423. § Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

Szerződéskötés és szerződés teljesítés lépései Szerződés előkészítés Kbt. alapján vizsgálni kell a megrendelni kívánt áru, szolgáltatás, stb. becsült értékét Ajánlati felhívás Ajánlatok benyújtása, kiértékelése, győztes kiválasztása, kihirdetése

Szerződés létrejöttétől a teljesítési határidőig tartó szakasz Előkészítés, előzetes felmérés, egyeztetések a két szerződő fél között. Itt lehet módosítani a szerződést, illetve megszüntetni, vagy felbontani. (Ptk. 319-323. §) A szerződés módosítása: 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A szerződés megszüntetése: a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A már teljesített szolgáltatásokat illetően elszámolni tartoznak (Ptk. 319. § (2) bek.). A szerződésben rögzíteni kell: melyik szerződő fél, milyen feltételek mellett mondhatja fel a szerződést, rendes és rendkívüli. A szerződés felbontása: a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. (Ptk. 319. § (3) bek.) A szerződésben rögzíteni kell: melyik szerződő fél, milyen feltételek mellett állhat el a szerződéstől. (Ptk. 300. §, 320. §)

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 1. Teljesítési szakasz Lehet egyetlen lépés, pl.: eszköz vásárlás, de egyes jogviszonyok esetében hosszú, vagy bizonytalan időtartamú is lehet. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 1. a) A foglaló Ptk. 243-245. §) b) A kötbér (Ptk. 246-247.§) Ptk. 246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. Késedelmi kötbér: késedelmes teljesítés esetén. 301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. Meghiúsulási kötbér: ha egyáltalán nem teljesítik a szerződéses kötelezettséget. Minőségi kötbér: ha nem szerződésnek megfelelő minőségben teljesítik a szerződést.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 2. c) Garancia a megfelelő minőségű termék átadásáért jótállás Hibás teljesítés – Szavatosság d) A bankgarancia Ptk. 249. § A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 3. e) A jogvesztés kikötése Ptk. 250. § (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. f) Az óvadék Ptk. 270. § (1) Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható.

A teljesítést követő helytállási szakasz Hibátlan teljesítés esetén ez a szakasz láthatatlan marad, csak feltételesen él. Hibás teljesítés esetén kerülnek előtérbe a hibás teljesítési jogkövetkezmények (szavatosság, jótállás Ptk. 248. §) A két szerződő fél közötti szerződéses viszony csak a helytállási idő leteltével szűnik meg a felek között.

A jótállás Ptk 248. § (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás: a kereskedő, gyártó garantálja, bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő rendeltetésellenesen használta a terméket. Jótállás csak bizonyos, jogszabályban meghatározott áruk és szolgáltatások körére vonatkozik. (Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet) A jótállás azért kedvezőbb a vásárlónak, mint a szavatosság, mert reklamáció esetén nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. Hibás teljesítés - Szavatosság: az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni.

A hibás teljesítés Ptk. 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A vevőnek kell bizonyítania, hogy ő vétlen a meghibásodásban, az már eladáskor benne volt az áruban, de az átadáskor, a szerződés teljesítésekor még nem lehetett észlelni azt. Akkor válik jelentőssé a szavatosság, ha a jótállási idő már letelt, hiszen a rejtett hiba későbbi jelentkezésekor a szavatosság még él.

I. Gazdálkodás megszervezése II. Főbb gazdasági és létszám adatok III. Humánerőforrás menedzselés kockázata IV. Szabályozás (informatika kiemelten) V. Ellenőrzési tevékenység VI. Szervezeti felépítés VII. Egyebek kockázatai

Köszönöm figyelmüket!