Nagyszalonta

Kisebb információk Közigazgatás Ország: Románia Történelmi régió: Partium Megye: Bihar Rang: megyei jogú város Polgármester: Török László Népesség Népesség: 18 074 fő (2002) +/- Magyar lakosság: 10 335 Földrajzi adatok Terület 166,44 km² Időzóna EET, UTC+2 Nagyszalonta címere:

Elhelyezkedése Nagyváradtól 38 km-re a Kölesér partján fekszik, országhatártól 14 km távolságra a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.

Méhkerék Kölesér

Története: Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Csörsz-árok/Ördögárok Szarmaták

Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen volt, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1433-ban a Toldyakon kivül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1598-ban a visszavonuló török hadak pusztították el. 8 évig lakosok nélkül állt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített hajdúk megalapítják Szalonta városát.

Bocskai István

A főtéren álló Csonka-torony Szalonta egykori várának őrtornya A főtéren álló Csonka-torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdu lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket.

I.Rákóczi György Bethlen István Csonka- torony

1658-ban a törökök közeledtének hírére, II 1658-ban a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára mindent leromboltak, nehogy török kézbe kerüljön, és elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn. 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza.

Mária Terézia I. Lipót császár

Kiemelkedő szülöttei, személyiségei 1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes 1817. március 2-án Arany János költő 1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható. 1844-ben Arany László költő, író, műfordító; 1877-ben Székely László építész 1891-ben Zilahy Lajos író; 1897-ben Sinka István költő; 1905-ben Kulin György csillagász 1910-ben Kocsis Elemér magyar származású román válogatott labdarúgó, csatár. 1911-ben Kovács Kálmán matematikus; 1954. július 5-én Kósa-Kiss Attila meteorológus és csillagász.

Székely László Arany János Arany László Sinka István Zilahy Lajos Kulin György

Turista képek, Látnivalók Sinka István szülőháza A szökőkút a parkban

Ortodox templom - bejárat Csonka torony - Arany múzeum bejárat

"Vas Mariska" Bocskai István fejedelem - a város alapító

Arany János mellszobra "Arany porta" kívül ...és belül Kölesérpart

Arany ház Az "Arany porta" Líceum Város alapító emlékmű

Utca részlet (Replicii) Kossuth Lajos Szobor park Kiss István alkotása - Arany János ülő szobra