Hortobágyi nemzeti park 1971 január 1-jén nyilvánították nemzeti parkká. 1999-ben vált a világörökség részévé.

A Nemzeti Park rövid története A hortogyi nemzeti park hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Az eredeti, 1972-ben alapított nemzeti park 52.000 hektár területű volt, amely a folyamatos bővítések révén ma már több mint 82 ezer hektár védett területet foglal magába.

A hortobágyi nemzeti park célja A Világörökség részeként is számon tartott Hortobá gyinemzeti park célja, hogy megőrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, az ősi magyar állatfajtákat, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. A természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét próbálja megvalósítani.

címere Címerállata a daru Hazánkban a század elején Daru (Grus Grus) címere Címerállata a daru Hazánkban a század elején még költött, azóta csak átvonul. A Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak. Daru:Nagyméretű gázlómadár, hosszú lábakkal s közepes hosszúságú csőrrel. Nagyobb, mint egy gólya: magassága a 120 cm-t, szárny-fesztávolsága a 240 cm-t is elérheti.

Földrajzi elhelyezkedése Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg egy részét foglalja magába, illetve Heves megyéből a Tisza-tó egy részét.

Talaja A Tisza és mellékfolyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága 87–110 m . A nemzeti park nagy része szikesekkel teli , rövid fűvel borított legelő. Négy élőhely típust különböztetünk meg: Szikes puszták Löszpuszták Mocsarak Árterek A talaj a folyószabályozás miatt elszikesedett és már csak nyomokban található megmunkálható földterület

Védett növényei Löszpusztagyepek: Ebben a fajgazdag társulásban tömegesen fordul elő: pusztai csenkesz, deres tarackbúza, kunkorgó árvalányhaj Kölünféle zsálya fajok Ritka és értékes növenye: Macskafarok Magyar szegfű Az elszikesedő talajon só- és szárazságtűrő növények élnek, jellemzően szolonyec talajon. Ilyen. Szikes rétek jellegzetes növényei a sziki őszirózsa a sziki kocsord, A szikes puszták fennmaradásának egyik biztosítéka a legelő állatok rendszeres rágása, tiprása.

Kopár szikesek A kopár szikeseken (azok vízborítottságától függően) két fontosabb növénytársulás váltakozik: A vízállásos szikes láposok növényei: sziki mézpázsit mocsári csetkáka sziki szittyó sziki útifű kígyófark pozsgás zsázsa egérfarkfű sziki kerep vékony útifű orvosi székfű (kamilla) Szikes mocsár és környéke A pusztarész legmélyebb részén terül el a Fecske-rét szikes mocsara. Növénytársulatai: nádas gyékényes

Állatvilága A száraz füves pusztákon él magyarország legnagyobb madara a túzok rajta kívül még a fogoly él ürge, fürj, menyét, hermelin. A nyílt vízterületen él a kárókatona, réce, bölömbika,nagykócsag,szárcsa. haszonállatai: A rideg állattartás jelentősége napjainkban csökkent ezért már a szörkemarhát, rackjuht éa egyéb „ősi” állatokatcsupán túrizmus és gén-megörzés céljából tartják.

Látnivaló Kilenc lyukú híd: A híd1697-ben épült meg fából.Ahídjó állapotának megtartásához sok pénzre volt szükég ezért 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Épült meg a ma is látható klasszikus stílusúkőhíd. Hortobágyon láthatóak délibábok is.