A Nyugat irodalma ”Szabad-e Dévénynél betörnöm Új időknek Új dalaival?” Készítette: Beck Dániel Molnár Ferenc Tuba Máté

A Nyugat (Folyóirat) A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten .Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes- emlékére látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is. Nyugat szerkesztői Osvát Ernő (1908-1929) főszerkesztő Ignotus (1908-1919) főszerkesztő Fenyő Miksa (1908-1917) szerkesztő Ady Endre (1908-1919) szerkesztő Babits Mihály szerkesztő(1917-1939), főszerkesztő(1939-1941) Móricz Zsigmond szerkesztő(1929-1933) Schöpflin Aladár főmunkatárs(1933-1937), szerkesztő(1937-1941) Gellért Oszkár szerkesztő(1922-1939) Illyés Gyula szerkesztő(1937-1941)

Osvát Ernő (1908-1929) főszerkesztő Született: Roth Ezékiel; Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28. Szerkesztő, kritikus, író. 1908-1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője. Osvát Kálmán író testvére. „A pazarlónak nem hiszik el, hogy tisztában van annak az értékével, amit elpazarol.”(Osvát Ernő)

Ignotus(1908-1919) főszerkesztő Született: Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. –Budapest, 1949. augusztus 3. Magyar publicista, műkritikus, költő, író. Német nyelvű zsidó családból származik.

Fenyő Miksa (1908-1917) szerkesztő Született: Fleischmann Miksa, Mélykút, 1877.december 8. – Bécs, 1972. április 4. Író, a Nyugat alapító főszerkesztője.

Ady Endre(1908-1919) szerkesztő Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban.

Babits Mihály szerkesztő (1917-1939), főszerkesztő (1939-1941) Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4. Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Móricz Zsigmond szerkesztő (1929-1933) Tiszacsécse, 1829.június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5. Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.

Schöpflin Aladár főmunkatárs(1933-1937), szerkesztő(1937-1941) Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) Magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.

Gellért Oszkár(1922-1939)szerkesztő 1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16. Költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre apja.

Illyés Gyula (1937-1941) szerkesztő Eredetileg, 1933-ig Illés Gyula Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta,2. – Budapest, 1983. április 15. Háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.

Hatása: Nagyhatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban (eleinte pár száz, később pár ezer) jelent meg. Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Nem volt egységes világnézeti arculata, inkább a „közös ellenség” fogta egybe a lapot. Óriási ellenállásba ütközött konzervatív részről (nemzeti veszedelmet láttak benne), de neves képviselői meg tudták védeni, még az első világháború is túlélte. Megalapítása: A Nyugatról sokan azt gondolják, hogy előzmények nélkül jött létre és emelte újra a magyar irodalmat világirodalmi szintre. Pedig a századforduló igen gazdag kulturális élettel büszkélkedhetett. A népnemzeti iskola törekvései nem voltak egyed uralkodóak, Vajda János és Reviczky Gyula költészete Ady szimbolizmusa felé mutat. Ady 1906-os kötete, az Új versek nagy visszhangot váltott ki, s hamarosan (1908) kiadták Nagyváradon „A Holnap”című antológiát is. Ezek közvetlen előzményei voltak a Nyugatnak.

Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől; februárban Juhász Gyula; márciusban Kosztolányi Dezső; Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben; Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel. A folyóirat történetében négy nagyobb korszakot lehet megkülönböztetni. Az első az I. világháború kezdetéig tartott, a második a Tanácsköztársaság bukásáig, a harmadik a 20-as éveket foglalja magába, a negyediket Babits főszerkesztőségéhez lehet kötni. A háború előtt: Juhász Gyula depresszív versei domináltak amelyek magánéleti gondjai miatt íródtak. A háború alatt: A Nyugat alkotói az I. világháború alatt a kezdetektől a humánum védelmébe álltak. 1915-re már az egész ország előtt feltárult a valóság, s a külső elvárás is az volt, hogy a Nyugat egységbe kovácsolódjék. Csak ekkor vált igazán táborrá a folyóirat. Háborúellenes esszék és versek jelentek meg elsősorban, mint Babits: Húsvét előtt című költeménye és 1918 őszén Kant-tanulmánya a világbéke jegyében. Ezután tört ki az őszirózsás forradalom is. 1919 januárjában meghalt Ady, megrendítve ezzel a közönséget és a szerkesztőséget is. Móricz Zsigmond búcsúztatta el. A Tanácsköztársaság idején a megszűnés veszélye fenyegette a Nyugatot a kommunisták szemében demokratizmusa miatt. A Tanácsköztársaság bukása utáni első számon a román katonai diktatúra cenzúrája látható. A Nyugat 1919 novemberében indult újra.

1920-tól 1933-ig Az 1920-as években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek mondható. Osvát 1919-ben lemondott a szerkesztőségről, helyébe Babits lépett. Ignotus még a Károlyi Mihály kormány idején Svájcba utazott, de továbbra is nevét adta a laphoz (egészen Osvát haláláig). A legfőbb hagyománynak Adyé bizonyult. Ady költészete a ’20-as évek végére egyszerre „közérthetővé” vált, így érthető, hogy mikor Kosztolányi a régi sérelmekért egy röpirattal „bosszút állt”, a Nyugat egységesen lépett fel ellene. Az 1920-as években indult a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre. Különös figyelmet fordítottak az Erdélyben rekedt költők, írók felfedezésére, a prózában pedig olyan kísérleteknek adtak teret, mint Gelléri Tündéri realizmusa. 1929-ben azonban bekövetkezett a gazdasági világválság. Ugyanebben az évben Osvát öngyilkos lett. A lapot Móricz mentette meg a megszűnéstől: vállalta, hogy az 1931-ig terjedő adósságokat kifizeti, ha szerkesztői rangot kap. Babits 1929-ben a Baumgarten-díj kurátorságát kapta meg, ő is ezzel az igénnyel kívánt élni. Ketten lettek tehát szerkesztők, de nem mindenben értettek egyet. Kettejük között rengeteg huzavona támadt, a november 16-i szám emiatt nem jelent meg. Abban állapodtak meg, hogy Babits fennhatósága alá a vers és a kritika tartozik, Móricz alá a próza. Az 1930-as években elején a példányszám ismét jelentősen visszaesett, 1933-ban a csőd már Móricz családját is fenyegette. Móricz elhagyta a lapot, s Babitsnak olyan irodalomszervezői szerep jutott, mint egykor Kazinczynak, vagy Vörösmartynak. A folyóirat gazdasági ügyeit hosszú ideig Gellért Hugó intézte. Az energiáit jelentősen felemésztő feladat mellett, kiemelkedőt alkotott orosz műfordítóként is.

A harmincas években: Babits lett tehát a magyar irodalom meghatározó személyisége. Szerkesztőként Gellért Oszkár neve is feltűnt, az ő szerepe azonban nem volt ilyen jelentős. Babits neve egybeforrt a Nyugattal. A széppróza ebben az évtizedben mindinkább háttérbe szorult: Babits és Kosztolányi is felhagyott a regényekkel való kísérletezéssel, 1933-ban pedig meghalt Krúdy. Rengeteg polémia, ankét és vers jelent meg. A fellépő harmadik nemzedék is javarészt költőkből áll: Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István. 1935-ben a kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirat lett. 1941-ben Magyarország belépett a háborúba, Babits meghalt. Mivel a megjelenési engedély kizárólag az ő nevére szólt, a Nyugat megszűnt. A Nyugat utódja a Magyar Csillag (1941október 1.-1944. április 1.) című folyóirat, amelyet Illyés Gyula Schöpflin Aladárral szerkesztett.

A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma; a Nyugat jelentősége Nyugat- Irodalom A 20. század első évtizedeinek magyar irodalma; a Nyugat jelentősége A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg. 1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a „modern” fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is. A Nyugat című folyóirat első száma 1908. január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven át –Babits Mihály haláláig (1941)- a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt. Főszerkesztőként Ignotus (Veigelsberg Hugó; 1869-1949), a jelentős kritikus, hírlapíró jegyezte, szerkesztői Fenyő Miksa (1877-1972) és Osvát Ernő (1876-1929) lettek. Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás, vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával. (Az aforizma rendkívül tömör, csattanós vagy paradox formában megfogalmazott általános érdekű gondolat, erkölcsi igazság, életbölcsesség) A Nyugatot egyedül Osvát Ernő szerkesztette. Elolvasott minden beküldött kéziratot, és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte, nem a politikai pártállást. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését.

A Nyugat ellenzői a Nagyváradon 1908-ban megjelent Holnap című antológiával léptek először. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka János, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka új látásmódot képviseltek, és a Nyugatban valódi nemzeti veszedelmet láttak. Mindezek ellenére a folyóirat tekintélye fokozatosan emelkedett. A Nyugat kritikusai közé tartozott: Ignotus, Hatvany Lajos, Schöpflin Aladár, Lukács György. A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, és túl is élte azt. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét, irányvonalát. 1929-től 1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár (1882-1967) volt segítségére. Babits halála a Nyugat halálát jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag (1941-1944) külsőleg változatlan formában, a Mikes emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető. A húszas években a második-, a harmincas években a harmadik nemzedék; és a folyóirat összetartó erejének csökkenése jelentős. Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő. Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs. Szabó László.

Első nemzedék: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Szabó Dezső, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő. Második nemzedék: Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Fodor József, Hunyady Sándor, Illés Endre, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Cs. Szabó László. Harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Bálint György, Halász Gábor, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal. A Nyugatot később már a szimbolizmus, impresszionizmus és a naturalizmus jellemezte. Kassák Lajos (1887-1967) két folyóirata, A Tett (1915-1916) és a Ma (1916-1925). A körülötte felsorakozó írók szembefordultak a művészeti, irodalmi hagyományokkal és a kortárs irodalommal, támadták a Nyugat szimbolizmusát.

Ady Endre Költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. 1877-ben született Érmindszenten, anyja Pásztor Mária (polgár), apja Ady Lőrinc (nemes). A család egészen a bocskoros nemesi rangig süllyedt. Iskolái: Érmindszent, nagykárolyi piarista gimnázium, Zilah (1892): Wesselényi Miklós Református Kollégium. Itt írta a Vén diák üdvözlete című versét. Első költeményét Kossuth emlékére írta; a Szilágy című lapban jelent meg. Zilahon kevés tanulással jó eredményeket ért el, mivel sokat olvasott. Megismerte Jókait, Jósikát, Eötvöst, és Kemény Jánost is. Szerette Petőfit és Vörösmartyt is. 1896-ban leérettségizett, majd a debreceni jogi akadémiára iratkozik be, ahol különböző lapokkal foglalkozik. (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap) Erősen hatott rá Friedrich Nietsche, a német filozófus. Adyban sokan a lázadót látták, Később már tudását folyóiratokból, nem könyvekből szerezte. 1899-ben Nagyváradra kerül, és a Szabadság című lap munkatársa lesz. Itt ismerkedett meg Nagy Endrével, és Bíró Lajossal. Jól érezte magát, azonban politikai nézeteltérései miatt kilépett a laptól. A Napló kötelékébe lépett. Ekkor ismerkedett meg egy szifiliszes táncosnővel, akitől el is kapta a betegséget. Erről szól egy novellája: Mihályi Rozália csókja. Megismerte azonban az igazi szerelmet is: Diósy Ödönné Brüll Adél személyében, akit Léda asszonyként emlegetett. Ez az asszony emelte ki a nagyváradi kisvilágból, és mutatta meg neki Párizst. 1904 Hosszas készülődés után Párizsba megy, ahol Léda átsegítette a kezdeti nehézségeken. 1905 Budapestre megy, és a Budapesti Naplóhoz kerül, melynek főszerkesztője Vészi József volt.

1906-Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek 1906-Megjelent az első igazán fontos kötete: Új Versek. Nagy ellenállással fogadták. Sokan erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal vádolták, szimbolizmusa miatt. A támadások elől Párizsba menekül, s innen küldözgeti verseit a Budapesti Naplónak. 1907-Hazatérve anyagi gondjai támadnak, ezért nem mehet vissza a Budapesti Naplóhoz, mert az idegen kezekbe kerül. Új kötete: Vér és arany. Révész Béla, a Népszava irodalmi rovatvezetője a barátja volt. A költő első forradalmi versei: Dózsa György unokája, Csák Máté földjén. 1908-Haláláig a Nyugat főmunkatársa lesz, és a Holnap társaság megalapításában is részt vesz. 1909-Kiadják második kötetét, amely tartalma miatt barátai közül sokan ellene fordulnak. A duk – duk affér című művét az Új Idők című lapban jelenteti meg. Csizmadia Sándor támadásaira a Küldöm a frigyládát című versében válaszolt. Bohém életet élt, de sokszor hazament édesanyjához. Sokat utazott, s kezdett enyhülni a Léda-szerelem. Könyvei: Az illés szekerén (1908), Szeretném, ha szeretnének (1909), A Minden – Titok versei (1910), A menekülő Élet (1912), A maguk szerelme (1913), Ki látott engem (1914). Lédával kapcsolata megszakadt. (Valaki útra vált közülünk, Elbocsátó szép üzenet) Ady egy 16 éves távoli rokona, Boncza Berta, sokat levelezett vele. 1915-ben összeházasodtak, és a lány Csucsai kastélyában éltek. Bár nem volt felhőtlen a kapcsolatuk, az örökségből még a háború alatt is jól éltek. Ady magyarsággal kapcsolatos verseit még a Nyugat is félt közreadni. 1918-Halottak élén (új kötet) 1923-Utolsó hajók (a kimaradt verseket tartalmazza) Üdvözlet Győzőnek (utolsó verse, a Nyugatban jelent meg, halála után) A Vörösmarty Akadémia ülésén elnök lett, de beszédét nem tudta elmondani, és 1919-ben meghalt.  A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában fekszik. Forrás: irodalom érettségi tételek | Érettségi

Forrás irodalom érettségi tételek Érettségi Wikipedia