III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT A kapcsolatok természetrajza Előadás: Az igaz barátság és szerelem esélyei Előadó:Daubner Béla pszichiáter

Szerelem Nem vizsgálható Nem lehet pontosan meghatározni Szeretet – szerelem – szexuális gerjedelem

„Sajátos érzelmi állapot, amit az jellemez, hogy a tudat egy másik ember képével, emlékeivel van tele, és a személyiség motivációs rendszere leginkább arra irányul, hogy ennek a másik embernek a közelében lehessen, mégpedig szexuális kapcsolat formájában. A másik ember képe különlegesen pozitív értékminősítést kap. Szexuálisan birtokolni akarja a másikat és kiemelt fontossága van a kölcsönösségnek”.

Szenvedély – függőség Örömelv – Freud Beteljesületlen szerelem Plátói szerelem – szexualitás – lemondás Homoszexuális szerelem

Féltés – féltékenység Kétely a partnerrel szemben – bizalomhiány

Férfi-központú társadalmak Társadalmi normák és szerepviszonyok alakulnak ki és intézményesülnek

Romantikus szerelmi séma A szenvedélyes szerelem megkönnyíti az alkalmazkodást Homogámia törvénye – Komplementaritás – A szex a legfontosabb komplementaritás

A szerelem mindent megoldó hatalma – csalódás – illúzió Szerepkényszer - környezeti elvárás Krízis A szerelem mindent megoldó hatalma – csalódás – illúzió

Mai pszichológiai ismereteink szerint a szerelem él, fontos a modern ember számára is, és kell a jó párkapcsolathoz. Előnyös, ha nem romantikus lángolás, hanem fokozatosan fejlődő, egyenletes, teherpróbákat kiállt szerelem az együttélés alapja.

A csecsemőkutatás kísérleti eredményei

Szelf – állandó felismerés mintázat Felbukkanó szelf-érzet Szubjektív szelf-érzet Verbális szelf-érzet A szelf-érzetek végig az élet során megmaradnak

Felettes én két összetevője: lelkiismeret - énideál

A korán elkezdett nemi élet: válságtünet Ifjúkor – intimitás – egybeolvadásra való képesség a szerelemben, a barátságban és a közösséghez tartozásban

4. Egymás kölcsönös megértése A párkapcsolat az intimitás képességére épül: 1. Szeretet és szerelem 2. Összetartozás 3. Őszinteség, bizalom 4. Egymás kölcsönös megértése 5. A feszültségek megoldására irányuló készség 6. Kielégítő nemi kapcsolat 7. Önállóság 8. A „mi-tudat” kialakulása

Bowlby-féle kötődéselmélet: A korai kötődési minták határozzák meg a későbbi intim kapcsolati választásokat és viselkedést

A szelfpszichológiai interszubjektivitás-elméletben a „fontos másik személlyel” való szándék-, figyelem- és érzelemmegosztás (összehangolódás) nyomán kialakuló „interszubjektív” mezőt tartják a szelfszerveződés legfontosabb terepének. Ebben a helyzetben a kommunikáló felek egymás tudatában „benne foglalva” ismerhetik meg és élhetik át önmagukat.

Az önhatékonyság, az érzelemszabályozás, az impulzuskontroll, valamint az empátia és az erkölcsös viselkedés kialakulásában központi szerepe van az „értelemfeltevés vagy reflektív funkció vagy mentalizációs képesség” fejlődésének.

Magunk és mások viselkedése mögött automatikusan „mentális állapotokat” (szándékokat, vágyakat, vélekedéseket, érzelmeket) feltételezünk.

Köszönöm a figyelmüket!