A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Született: április 11.április 11 KÖLTÉSZET NAPJA Budapest Budapest Meghalt: december 3. (32 évesen) Balatonszárszódecember 3 Balatonszárszó

József Attila április 11-én született Budapesten,1905április 11Budapesten Ferencvárosban, Gát utca 3 szám alatt.Ferencvárosban

Gyermekkora Apja József Áron, bánáti szappanfőző munkás volt, anyja Pőcze Borbála mosónő. József Attila a családban hatodik gyermekként született, de három testvére még az ő születése előtt meghalt. A gyermek csupán három éves volt, mikor az apa elindult szerencsét próbálni Amerikába s elhagyta a háromgyermekes családot. Végül Romániáig jutott, de családját végleg magára hagyta.József ÁronPőcze BorbálaAmerikábaRomániáig

Az édesanyának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartani, végül két kisebb gyermekét Öcsödre adta (három évre) nevelőszülőkhöz.Öcsödre

Etus és Attila Makón, 1923 Jolán és Attila 

Makai feleségül vette Jolánt Mama meghalt. Az árván maradt testvérek a Makai házaspárhoz költöztek. Makai a rokonok megtévesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és idegenek elõtt sógorukat „doktorurazniuk” kellett, Jolánt pedig Lucie-nek szólítaniuk júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja. A három József testvér és Makai Ödön álarcosbálban februárban 

Öcsödről visszatérve Pesten továbbra is a Ferencvárosban éltek, gyakran költözködtek egyik bérletből a másikba. József Attila már gyermekkéntkemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön:Ferencvárosban „Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a moziban. Fát és szenet loptam a pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban.”mozibanpályaudvarról (József Attila: Curriculum vitae, részlet)

A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. (Curriculum vitae, részlet) Etussal 1916-ban

első felében egy Jolán nővérével történt vita után Attila először próbált öngyilkos lenni.Édesanyjuk súlyosan megbetegedett – méhrákos volt nyarán József Attila néhány hetet tölthetett Abbáziában (ma Opatija). Ekkoriban már írogatott. AbbáziábanOpatija ben Jolán nővére feleségül ment Makai Ödönhöz. Enyhíteni kívánva a család nyomorá.Makai Ödönhöz Decemberben anyja elhunyt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott. Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett. József Attilát polgári iskolába járatták, majd később a makói gimnáziumba került.makói

Juhász GyulaJuhász Gyula bíztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, melyet Szegeden adtak ki Juhász előszavával. (17 éves) Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”. – írta önéletrajzában. SzegedenNyugat Közben az ifjú költő ismét öngyilkossági kísérletet követett el, így az iskolát el kellett hagynia. Végül magántanulóként érettségizett Budapesten. Budapesten

A bíróság istenkáromlás vádjával perbe fogta Lázadó Krisztus című költeménye miatt ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). Horger Antal professzor eltanácsolta őt az egyetemről a Tiszta szívvel című verse miatt. A nyelvész kijelentette, hogy lázongó hangja miatt minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy valahol József Attilából tanár lehessen...

Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, TISZTA SZÍVVEL se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen március

elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám című kötetét ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz cíművel, melyet a rendőrség elkobzott. Következő kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot.1931 Megismerte élettársát, Szántó Juditot. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta.Szántó Juditot nyarán részt vett egy lillafüredi rendezvényén, ahol megismerte Marton Márta művészettörténészt, kibe beleszeretett. Ő az ihletője az Óda című költeménynek. Szántó Judit a féltékenység miatt öngyilkosságot kísérelt meg.Marton Márta

Vágó Márta Szántó Judit Gyömrői EditKozmutza Flóra Szerelmi költészete, Múzsái: 1927-ben ismeri meg Vágó Mártát, egy jómódú család lányát. Tervezték a házasságot,de Márta hiányolta a biztos egzisztenciát ban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki 1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kísérel meg. Gyömrői Editbe a pszichoanalitikus kezelések alatt szeret bele. Kozmutza Flórát, a francia szakon végzett, esztétikából doktorált gyógypedagógust (Illyés Gyula későbbi feleségét) 1937-ben betegen ismeri meg.

A Szép Szó című folyóirat szerkesztője lett, ez volt első igazi álláshelye.Szép Szó ban megjelent utolsó kötete, a Nagyon fáj, melyből azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. A Baumgarten-díj helyett csak segélyben (1936), illetve jutalomban (1937) részesült.Baumgarten-díj elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt, ismét viszonzatlanul.Kozmutza Flóra Törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, s már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta. Nővéreihez került Balatonszárszóra.

A Születésnapomra kézirata

1937. december 3-án vesztette életét, amikor egy tehervonat elé esett. Vélhetően öngyilkos lett, bár néhány elemző véletlenről ír. Csak halála után kezdődött igazi ismertsége, általános közönségsikere. Utolsó verse szinte a búcsúzás hangján szólal meg: „Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet...” „Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot, már végképp másoknak remél.”

A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőbe került örök nyugalomra.

„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik” – írta róla László Zoltán.

„A sínen egy vonat jön, én állok ablakaiban, ‘s én fekszem az útjába, egy ember, ki többfele van, ki mindenhol tanítható már, óvodától egyetemig.”

József Attila: TÉL (gondolati vers) Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni És rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek! november 12.

Cím: elsődleges jelentés: évszak, hidegség, fagy, hó másodlagos jelentés: magány, ridegség, hidegség, elidegenedés Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni a És rakni, adjon sok-sok meleget. b Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, a Hogy fölengednének az emberek! b fokozás megszemélyesítés ellentét szinesztézia sorismétlés ellentét alliteráció figura- etimologika tőismétlés keresztrím főnévi igenév Igemód-feltételes