Perzsiában Nabukodonozor a rózsát palotájában díszként használta. Illatos olaját kinyerték, s rózsaszirommal volt töltve a szultán matraca. Kasmírban a Mogul császároknak gyönyörű gondozott rózsakertje volt. A folyó üdvözlésként rózsával volt beborítva ha a császár hazaérkezett. A görög mitológia szerint, Aphrodité, a szerelem istennője saját könnyéből és szerelmének Adonisznak véréből teremtett rózsát. A római mitológiában Aphrodité Vénusz istennővé alakult, de a rózsa, mint a szépség és szerelem jelképe maradt. A keresztény, a konfucius vagy a buddhista vallásokban a rózsa szintén jelkép. A rózsa mint fontos címer jelképként is ismert. A „Rózsák háborújában” a York Házat fehér, a Lancaster Házat vörös rózsa jelképezte. Franciaországnak császárnője Josephin Malmaisonban 1804-ben kezdte el rózsagyűjteménye kialakítását és tíz év elteltével összegyűjtött minden ismert fajtát ben kertjében 2562 különböző rózsa volt. A rózsák kedveltsége Franciaországból elterjedt a Brit- Szigetekre, Nyugat-Európába, és végül Ameriká- ba és Ausztráliába. Magyarországon a rózsa szintén népszerű virág. A rózsa az emberiség legrégebbi virágainak egyike. A kormeghatározásra a DNS molekulát használó molekuláris biológusok szerint a rózsa faj kialakulása úgy 200 millió éve történhetett. A rózsa, mint a megkövesedett maradványok mutatják, millió éve már elterjedt volt Európa mediterrán régiójában, illetve Közép- Ázsiában. Ismeretes, hogy több rózsafaj, mint a Rosa rugosa (lásd a képeket) vagy a Rosa wichuraiana Japánból származik.

A magyarországi rózsakultusz megteremté- sében alapvető szerepet játszott a Kertészeti Kutató Intézetben Márk Gergely vezetésével Budatétényben kialakított Rózsakert. A kert a jelentős szakmai munka mellett 1959-tól 30 évig évente népszerű, és tömegek érdeklő- dését kiváltó rózsakiállítást, vágott rózsa bemutatókat szervezett. A kezdetekben 1100 fajtát bemutató gyűjtemény a hetvenes évek végére 3000 fajra bővült, melyet rózsatő képviselt. A kiállításnak a fénykorában több mint látogatója volt, köztük a magyar politikai élet vezetői, magasrangú külföldi vendégek. A képeken az 1986-ban megrendezett bemutatóról készült felvételek láthatók.

1971-től a rózsák közé a Nemzeti Galéria válogatásában szobrokat állítanak ki. A rózsa kiállításokhoz képzőművészeti bemutatók és zenei programok csatlakoznak. Témaként szerepel a rózsa szerepe a festészetben, népművészetben, rózsa a porcelánon, a bélyegeken. Az oldal képein ilyen különböző rózsa ábrázolásokat mutatunk be. A 80-as évek végére egyre kevesebb pénz jut a kert fenntartására. Az Intézet adóságokat halmoz fel. A terület kétharmadának eladásával tudják ezeket az adóságokat rendezni. A meglevő terület elhanyagolt, a tövek száma jelentősen csökkent. Ugyanakkor egy létező társadalmi igény kielégítésére a jogutód, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Fejlesztő Kht, ún. nyitott napokat szervez rózsanyílás idejére s a rózsákat bemutató táblákkal látják el.

Jelenleg rózsák az eredeti terület egyharmadán vannak. (Vörös vonallal bekeretezett terület). A tövek elöregededtek, s a fajszám 1260-ra csökkent. Problémát okoz a rózsák gondozása, a kipusztult egyedek pótlása. Az utak befüvesedtek, a rózsák gyomosak, a kertben levő támfalak omladoznak. Ugyanakkor ez a “csökkent fajszám” még mindig Közép-Európa legnagyobb rózsa gyűjteményét jelenti, sok sehol máshol nem található, magyar és értékes külföldi fajtákkal. A génállomány tudományos értéke felbecsülhetetlen. A helyi civil szervezetek, mint a Budatétényi Polgári Kör vagy a Zöld Jövő Egyesület megfogalmazva a lakossági igényt, lobbiznak külső támogatásért ban és 2009-ben a Kert kisebb Önkormányzati támogatásban részesült, illetve rendezési munkákhoz 2009 őszén minisztériumi támogatást kapott elején bombaként robbant a hír, a rózsakert kényszerfelszámolás alá kerül, mert a kötelező szervezeti átalakulásának kezdeményezésekor nem tartott be egy határidőt. Nagyon úgy néz ki, hogy végveszélyben a rózsakert, végveszélyben a génbank és valakik 70 ezer értékes zöld területet szereznek meg bagóért.

Összeállította Dr. Somosy Zoltán