területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság 2. HUNAGI Konferencia Budapest, 2011. március 3. A térségi- és településtervezés és a térinformatika a Belügyminisztérium szemszögéből Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár

Alkalmazások a terület- és településrendezésben BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Alkalmazások a terület- és településrendezésben OTrT BATrT

A területrendezési tervek jellemzői a térinformatikai alkalmazások szemszögéből A területrendezési tervek felülről építkező hierarchikus rendszert alkotnak. A területrendezési tervek fontos részét képezik a térképi munkarészek – a tervezési területtől függően eltérő méretarányban: OTrT: M=1:500.000 kiemelt térségek és megyék területrendezési tervei: M=1:50.000 és M=1:100.000 között A területrendezési tervek felépítése: szerkezeti terv (térképi) – a területfelhasználás meghatározása övezeti tervlapok (térképi) – védelmi célú övezeti lehatárolások szabályozás (szöveges) – szabályok meghatározása Ahhoz, hogy megértsük, miért van szüksége a területrendezésnek a térinformatikára, a területrendezési tervek alapvető tulajdonságait kell megvizsgálnunk. A hierarchikus rendszer összetevői: országos, kiemelt térségi, megyei, valamint a megye egy részére készülő területrendezési terv. A területrendezési tervek három jól elkülöníthető részből állnak. Ebből kettő térképi munkarész (a szerkezeti terv és az övezeti tervlapok), a harmadik szöveges (szabályozás). A szabályozás súlyponti részét képezik a térképesen lehatárolt övezetekre vonatkozó korlátozó előírások. A hierarchia biztosításának lényege, hogy a különböző szintű tervek az OTrT-t alapnak tekintve egymással összhangban készülnek, az alacsonyabb szintű tervek a magasabb szintű tervekhez igazodnak. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény és az OTrT meghatározza, hogy az alacsonyabb szintű tervek milyen mértékben térhetnek el az OTrT-ben meghatározott tervi elemek ábrázolásakor. Például az OTrT-ben ábrázolt erdőgazdálkodási térséget a megyei területrendezési tervben legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a megyei területrendezési tervben ábrázolt erdőgazdálkodási térséget a településrendezési tervben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Vagy egy másik példaként említem a Tftv. szabályát, miszerint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak (pl. közutaknak) a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/ - 10%-kal térhet el az OTrT szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól. Az OTrT-től való eltéréseket a tervezőknek ki kell számítaniuk és igazolniuk kell, hogy az adott tervi elem a megengedett maximális eltérést nem lépi túl. A megengedett legnagyobb eltérésre vonatkozó szabályok betartását a tervek elkészültét követően az arra feladatkörrel rendelkező szerveknek ellenőrizniük kell. Az ágazatok által a területrendezési tervek készítéséhez gyakran csak numerikusan vagy szövegszerűen, táblázatos formában szolgáltatott adatokat a területrendezési terveknek térképes formában kell megjeleníteni. Fontos, hogy az egyes adatszolgáltatásokból nyert adatok közösen megjeleníthetők, összehasonlíthatók legyenek, és a szolgáltatott háttéradatok a térképi elemzést lehetővé tegyék. A területrendezési tervek megfelelő alkalmazhatóságához fontos, hogy a térképek a különböző szinteken, valamint a rendszeres felülvizsgálatok miatt időben is összehasonlíthatóak és elemezhetőek legyenek, ezért a térképi mellékleteknek az adatbázis szempontjából egységesnek kell lennie. BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

A területrendezési tervek jellemzői a térinformatikai alkalmazások szemszögéből A területrendezési tervek tartalmi elemei a térségi területfelhasználás: kategóriák, műszaki infrastruktúra-hálózatok, egyedi építmények, valamint az övezetek. A területrendezési tervek adatainak forrásai az egyes ágazatok adatbázisai, koncepciói, elképzelései. A területrendezési terveket egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell kidolgozni [218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet]. A területrendezési terveket az ISO 19136:2007 szabványnak megfelelő GML (Geography Markup Language) formátumban kell elkészíteni [tervezett szabályozás]. A területrendezési tervek tartalmi elemei egyrészt a területfelhasználási kategóriák, ezen belül a térségek (erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, települési, vegyes), a műszaki infrastruktúra-hálózatok (közlekedési hálózatok, villamosenergia-hálózat, szénhidrogén-szállító vezetékek, öntözőcsatornák, árvízvédelmi fővonalak) és az egyedi építmények (repülőterek, kikötők, határátkelők, erőművek, árvízi tározók, térségi hulladéklerakók stb.), másrészt az övezetek, amelyek általában valamely természeti erőforrás, természeti vagy kulturális érték védelmét célozza (ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántó- és erdőterületek, tájképvédelmi területek, felszíni és felszín alatti vízminőségvédelmi terület, világörökség és világörökség várományos terület, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület stb., továbbá manapság aktualitása van a nagyvízi meder, a földtani veszélyforrás területe és rendszeresen belvízjárta terület övezeteinek). A területrendezési tervek készítői az alapadatokat az egyes ágazati adatszolgáltatásokból (ágazati adatbázisok, koncepciók, tanulmányok) nyerik, majd a tervezési tevékenység során ezek az adatok a területrendezés céljának megfelelően alakulnak és rendeződnek át az egyes ágazatok közötti kompromisszumok megkötésével. A jogszabályok jelenleg is előírják a térinformatikai rendszer használatát a területrendezési tervek készítése során, azonban ez önmagában még nem biztosítja a területrendezési tervek megfelelő alkalmazását. Ezért a térinformatikai megalapozás továbbfejlesztése szükséges. BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Miért van szüksége a területrendezésnek a térinformatikára? A területrendezési tervnek megfelelő településrendezési eszközök készítése, a megfelelés ellenőrizhetősége megyei területrendezési terv szerkezeti terve településrész szerkezeti terve A területrendezési tervek által meghatározott szabályok és előírások végső soron a településrendezés kereteit szabják meg. Míg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint az OTÉK az egész ország területére egységes „minimum-szabályozást” ad, addig a területrendezési tervek az építési tevékenység kereteit területspecifikusan határozzák meg. Fontos, hogy a településrendezési eszközök készítése során a területrendezési tervekben lehatárolt tervi elemek átvehetők, az átvétel megfelelősége pedig ellenőrizhető legyen. A területrendezési tervek megfelelő alkalmazhatóságához fontos, hogy a térképek a különböző szinteken, valamint a rendszeres felülvizsgálatok miatt időben is összehasonlíthatóak és elemezhetőek legyenek, ezért a térképi mellékleteknek az adatbázis szempontjából egységesnek kell lennie. A területrendezési tervek hatásainak vizsgálata, nyomon követése, visszacsatolása a későbbi tervezésbe BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

A területrendezéssel kapcsolatos térinformatikai rendszer alapjai BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság A területrendezéssel kapcsolatos térinformatikai rendszer alapjai ágazati adatok (térképes, numerikus, szöveges) területrendezési tervek TeIR KSH adatgyűjtés A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírja, hogy az adatgyűjtő és –feldolgozó szervezetek területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltassanak az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) számára. A TeIR-ben térinformatikai módszerekkel megtörténik az ágazatok által szolgáltatott nyers adatok átalakítása, így azok alkalmassá válnak a területrendezési tervekbe való beillesztésre. [31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól]

ADATBANK DOKUMENTUMAINAK FELDOLGOZÁSA Település- rendezési tervek megyei TRT OTRT kiemelt térség TRT Adatbank Tartalmi és formai ellenőrzés Országos, Kiemelt térségi, megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek térinformatikai feldolgozási módszere Georeferálás Tervlapok hiánytalansága Megfelelő jelkészlet Rétegrend

Tervezés Alkalmazások A 2003-ban elfogadott OTrT 2008. évi felülvizsgálata során többek között megváltozott a nagysebességű vasút tervezett nyomvonala. A tervezés során a kiinduló állapot nyomvonalát a különböző értékvédelmi szempontok, köztük a lehatárolandó övezetek alapján korrigálta a tervező. NSV kiinduló nyomvonal NSV korrigált nyomvonal NSV javasolt nyomvonal BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Tervezés és ellenőrzés Web Map Service segítségével Alkalmazások Tervezés és ellenőrzés Web Map Service segítségével Kilométerben számítva megkapjuk, hogy az M8 gyorsforgalmi út mekkora szakasza megy át a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében ettől az értéktől +/-10 %-kal lehet eltérni. A területrendezési tervek hierarchiájának biztosítása érdekében – amint már említettem – egyrészt a tervezőknek igazolniuk kell, hogy az általuk ábrázolt tervi elemek a magasabb szintű tervek elemeitől legfeljebb a törvények által megengedett mértékben térnek el, másrészt az eltérést az állami főépítészeknek mind a településrendezési tervek véleményezése, mind a hatósági munka során ellenőrizniük kell. A tervezők és az állami főépítészek munkáját a VÁTI Nonprofit Kft. által létrehozott Web Map szolgáltatás segíti. A felület bárki számára elérhető. Az ország szerkezeti tervén a kívánt tervi elemre kattintva információkat nyerhetünk az adott megye területéről, közigazgatási határának hosszáról, az országhatár adott megyére eső hosszáról, továbbá – ami területrendezési szempontból ezeknél fontosabb – a tervi elem megyére eső területéről, illetve hosszáról. Az itt bemutatott példák egyikén a Csongrád megyére eső erdőgazdálkodási térség területének hektárban kifejezett mennyisége, a másikon az M8 autópálya nyomvonalának a Balaton kiemelt üdülőkörzetre eső kilométerben kifejezett hossza látható. A tervek hierarchiájának érvényesülése akkor lesz teljes, ha az elkészült megyei területrendezési tervekben meghatározott elemek a települések közigazgatási területére kivetíthetők lesznek, tehát a településrendezési eszközök készítése során is használható lesz a rendszer. De ez már a következő lépés. Az Ország Szerkezeti Tervén az erdőgazdálkodási térségre kattintva kitűnik, hogy a térségből hány hektár esik Csongrád megye közigazgatási területére. Csongrád megye területrendezési tervében legalább az itt kiadott érték legalább 85%-ának megfelelő erdőgazdálkodási térséget kell kijelölni. A következő lépés: az elkészült kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek adatainak a települések közigazgatási területére való kivetítése, WMS felületen való megjelenítése BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Alkalmazások A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve BATrT felülvizsgálata Feldolgozás Google Earth alapon Eredmények: A települések szerkezeti tervei egységes ábrázolásmóddal, áttekinthető, elemezhető módon való megjelenítése. Vizsgálhatóvá vált a 2005. évi LXIV. törvény érvényesülése. Kirajzolódtak a települési önkormányzatok területfelhasználást érintő elképzelései és azok viszonya az ágazati törekvésekhez. Kirajzolódtak a településrendezési eszközökben kijelölhető beépítésre szánt területeknek megfelelő tartalékterületek. Digitális interpretáció Településrendezési eszközök térképi munkarészei- papíralapon A területrendezési tervezés térinformatikai alkalmazása tekintetében néhány szóban megemlítem a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének felülvizsgálatát. Az ún. agglomerációs törvény módosításának az OTrT-vel való összhang megteremtése volt a fő célja. A felülvizsgálat első fázisában a tervezők feltérképezték a budapesti agglomeráció településein az utóbbi öt évben történt településrendezési változásokat. Az önkormányzatok a településrendezési eszközeikben – vélhetően a 2005. óta hatályban lévő törvény betartásával – több helyen jelöltek ki új beépítésre szánt területeket. A tervezők ezeket a településrendezési eszközöket összegyűjtötték, georeferálták, ahol szükséges volt, digitalizálták, a tervek jelkulcsait egységesítették, majd Google Earth alapon megjelenítették. A feldolgozás után lehetővé vált, hogy az egyes településeken az OTÉK szerinti területfelhasználási egységek összehasonlíthatók lettek a hatályos agglomerációs törvény térségi területfelhasználási kategóriáival és a területfelhasználást korlátozó térségi övezetekkel. Az összehasonlítás megmutatta, hogy milyen mértékben valósultak meg az agglomerációs törvényben foglalt tervezett elemek, továbbá kirajzolta azokat a területeket, amelyeken a törvény módosítása során további lehetőségek adódnak a települési térségek kijelölésére, azaz a településrendezési tervekben további beépítésre szánt területek kijelölésére. Településrendezési eszközök térképi munkarészei- digitálisan A BATrT törvény módosításának javaslata BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

Alkalmazások az építésügyben BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Alkalmazások az építésügyben építésügyi monitoring e-közmű

Az építésügyi monitoring rendszer működési elve Az építésügyi monitoringrendszer célja Az építésügyi államigazgatási eljárásokban keletkező adatok térbeli összefüggésekkel együtt történő kezelése, A döntéseket támogató tematikus információk előállítása, összehasonlító elemzések megtétele A változásvizsgálatok és a folyamatok nyomon követése mind a településrendezési, mind pedig az építésügyi hatósági feladatellátás tekintetében Az építésügyi monitoringrendszer működési elve A monitoringrendszer a szükséges igazodási keretet adó alapadat rendszer (koordinátahelyes nagyfelbontású műholdas felvételek) illesztése mellett, nagy részben a már meglévő, illetve kifejlesztendő szakterületi rendszerek (földügy, környezetvédelem, vízügy, rendezési tervek katasztere, építésügyi hatósági rendszer, egységes elektronikus közműnyilvántartás stb.) szolgáltatásainak az összekapcsolásával és kisebb mértékben azok továbbfejlesztésével jön létre. A monitoringrendszer számára az adatgazdák (digitális földhivatali rendszer, távérzékelési adatszolgáltató központ, dokumentációs központ) web alapú térképi szolgáltatások segítségével szolgáltatják a szükséges adatokat. A monitoringrendszer technikai alapjául a TeIR szolgál. Az alkalmazás az adatok kiértékelését automatizáltan elvégzi. Természetesen emellett mód van még a jóváhagyott tervektől való eltérés vizuális módon (humán interface) való elemzésére is. Az alkalmazást a felhasználó hatóságok vékonykliens technológiával (böngésző) érik el. Az építésügyi monitoringrendszer felhasználói köre Minisztériumi szakemberek és döntéshozók Települési-, megyei- és állami főépítészek Építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok Település- és területrendező tervezők

OBJEKTUM MONITORNIG 2009. évi ortofotó Szegmentálás Ingatlan-nyilvántartás Elemzés 1999. évi ortofotó

Az e-közmű szabályozási rendszere BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Az e-közmű szabályozási rendszere Kormányrendelet (közmű – nyomvonalas létesítmények), Ágazati szabályozások/Szabványok Kormányrendelet: az egységes elektronikus nyilvántartás létrehozásáról és működtetéséről, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom rendjéről, az adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz való hozzáférés jogosultságáról, az adatok védelméről, a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről. Szakminiszterek: meghatározzák az egyes szakági nyilvántartásokra vonatkozó műszaki előírásokat, szabályokat, szabványokat. a) Az összes adatgazda saját rendszerében, elkülönült adatbázisokban vezeti saját nyilvántartását EOV rendszerben, b) A felhasználók az interneten keresztül férnek hozzá a nyilvántartások egyes elemeihez, c) A lekérdezések eredményeként közös koordináta rendszerbe (EOV) helyezve virtuálisan jön létre az e-közmű nyilvántartás, d) Szolgáltatási típusú rendszer létrehozása a cél, az adatok előállításáért, birtoklásáért nem, csak a szolgáltatásért kellene fizetni. A szabályozási rendszer felépítése A szabályozó rendszer tartalma Az e-közmű működési alapelve Az Étv. 2010. évi módosítása során az 58. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:  „(9) Az e-közmű rendszere közérdekből nyilvános adatként szolgáltatja a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók alapvető szükségleteit kiszolgáló közmű- és nyomvonal jellegű építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekből nyilvános adat a nyomvonal jellegű építmények közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli meghatározó adatai, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adatok.  (10) Az e-közmű rendszer részére – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – adatot szolgáltat a) a közműszolgáltató, b) a nyomvonal jellegű építmények kezelője, c) a települési önkormányzat, valamint d) a kormány által kijelölt államigazgatási szerv.” 62/A.§ Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy b) a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásáról, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom rendjéről, az adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz való hozzáférési jogosultságokról, az adatok védelméről, a nyilvántartási rendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat rendelettel állapítsa meg.” A szabályozási rendszer kormányrendeletből és szakági szabályozásokból, szabványokból állna. Az e-közmű működési alapelvei a) A nyilvántartási folyamatban résztvevő összes adatgazda saját rendszerében, elkülönült adatbázisokban vezeti saját nyilvántartását az Egységes Országos Vetület (a továbbiakban: EOV) rendszerében. b) A felhasználók az interneten keresztül férnek hozzá a nyilvántartások egyes elemeihez, és egy jól definiált struktúrájú interfész felületen valósítják meg a lekérdezést. c) A lekérdezések eredményeként közös koordináta rendszerbe (EOV) helyezve virtuálisan jön létre az e-közmű nyilvántartás, amelyből a felhasználó információkat kap egy adott terület közművekkel való ellátottságáról, illetve arról, hogy mely közmű üzemeltetőktől, illetve hatóságoktól kell engedélyeket beszereznie a közmű egyeztetések során. d) Szolgáltatási típusú rendszer létrehozása a cél, az adatok előállításáért, birtoklásáért nem, csak a szolgáltatásért kellene fizetni.

Az e-közmű rendszer működési elve Szabványok SZAKÁGI SZABÁLYOZÁS SZABVÁNYOK INFORMATIKAI SZABVÁNYOK HOZZÁFÉRÉSI SZABÁLYOK Egységes közműnyilvántartás Térinformatikai disztribúciós rendszer Digitális Földhivatal Önkormányzati Rendszer Statisztikai adatok Energia közmű Vízi közmű adatok Közlekedési infrastruktúra adatok Távközlési infrastruktúra adatok Internet Főhatóságok Lakosság Önkormányzatok Szolgáltatók Az e-közmű egy osztott relációs adatbázisokon megvalósuló internetes lekérdezési rendszer, ahol a nyilvántartási folyamatban résztvevő összes adatgazda saját nyilvántartást vezet és egy jól definiált struktúrájú interfész felületen biztosít ebből – meghatározott jogosultságok szerinti – hozzáférést a felhasználók számára. Nincs központi adatbank és nyilvántartás!

Az e-közmű lekérdező rendszere Hatóságok Lakosság Önkormányzatok Szolgáltatók Lekérdező rendszer Szolgáltató rendszer Alapadatok Internet Az ábra a lekérdezés folyamatát mutatja be.

Alkalmazások operatív feladatokban BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Alkalmazások operatív feladatokban Sajó völgye árvíz Kolontár Devecser

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság

BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Devecser város településrendezési eszközeinek módosítását megalapozó szakvélemény térképlapja A károsodott épületekről készült épület-anyagtani, statikai (és környezetvédelmi) felmérés alapján bontandónak ítélt épületek kimutatásáról készült térinformatikai rendszert kiegészíti a településrendezés szempontjaival. Választ ad a következő kérdésekre  -          hol vannak azok az épületek, amelyek bontásra kerülnek, -          helyükön milyen új funkciók kerülnek kijelölésre, -          összesen mennyi épületet jelent ez, -          a helyben maradási kedv figyelembe vételével elég-e az új épületek elhelyezésére kijelölt és szabályozási tervvel ellátott (déli) terület.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Szaló Péter szalo.peter@bm.gov.hu BM Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Köszönöm a figyelmet! Dr. Szaló Péter szalo.peter@bm.gov.hu