Fertőtlenítés alapelvei Kalamár-Birinyi Edit Kórházhygiénés Osztály 2011. március 01.

Hivatkozások 1. "JOHAN BÉLA" ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT DEZINFEKCIÓS OSZTÁLYA „TAJEKOZTATO A FERTŐTLENÍTÉSRŐL, A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások” Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás Írta és szerkesztette: Dr. Pechó Zoltán Dr. Milassin Márta Budapest, 2007. 2. „Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről” című IV. számú, hivatalos lista. 3. 18/1998. (VI.3.) NM rendelet – a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői 1. Fertőző forrás 2. Terjedés lehetősége 3. Fogékony szervezet 1./ Fertőző forrás: - beteg ember - kórokozót hordozó ember - fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok - élettelen anyag - saját mikroflóra

Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői 2./ Terjedés lehetősége: Fertőzés közvetlen érintkezés útján (kézfogás, nemi érintkezés, szoptatás, állatharapás, intrauterin fertőzés..) Fertőzés közvetett terjedési módokkal: valamilyen közvetítő közeg útján Cseppfertőzés Víz által terjesztett fertőzések Élelmiszerek által terjesztett fertőzések (hús, tej, - tejjárvány, - parazitás fertőzés) Fertőzés tárgyak és talaj közvetítésével(pl faecal-oralis út, Transplacentaris fertőzés (Rubeola,CMV, Toxoplazmózis) Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzés (kiütéses tifusz, Malária, Sárga láz, Lyme kór….)

Járványfolyamat elsődleges mozgatóerői 3./Fogékonyság, immunitás: A járványfolyamat fenntartásához a fertőző forrásból a külvilágba került kórokozónak valamilyen terjedési mód révén fogékony emberi szervezetbe kell jutnia. A fogékony emberi szervezet a járványfolyamat harmadik elsődleges tényezője.

Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői 1./ Természeti tényezők: Földrajzi, Légköri, Klimatikus összetevőkből áll 2./ Társadalmi tényezők Élet,- és munkakörülmény Lakásviszony, Életszínvonal, Lakosság kulturális színvonala, Egészségügyi ellátás fejlettsége és hozzáférése, Szociális körülmények

Fertőtlenítés: Minden olyan eljárás, amely az élő szervezetből – ún. fertőző forrásból – a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésére irányul. A fertőtlenítés járványügyi végrehajtásának formái: A járványügyi fertőtlenítés végrehajtása - a járványügyi követelményektől függően, a hatályos Rendelet előírása szerint - különböző időszakokban és időtartamig történik. Ennek megfelelően: folyamatos- záró- és megelőző fertőtlenítésről beszélünk.

folyamatos fertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész ideje alatt folyamatosan végezni kell. zárófertőtlenítés: a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg gyógyulása (elszállítása, halála) után a környezetében visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál. (A fertőzés veszélye a környezetnek megszűntnek csak a zárófertőtlenítés megtörténte után tekinthető.) megelőző fertőtlenítés: a fertőzés terjesztése szempontjából különösen veszélyes- jogszabályokban meghatározott - helyeknek, járműveknek, valamint anyagoknak és tárgyaknak megelőző célzattal történő fertőtlenítése, függetlenül attól, hogy az adott helyen és időben van-e fertőző beteg, vagy nincs.

Fertőtlenítendő környezet Minden olyan helyiség, terület, anyag, tárgy, eszköz, amely a fertőző betegtől oly mértékben fertőződhetett, hogy a fertőzés terjesztésére alkalmas lehet. Úgyszintén a fertőző betegekkel együtt élő, vagy vele érintkezett olyan személyek kör, akik tőle fertőződhettek vagy fertőződhetnek. Fertőtlenítő eljárás: - fizikai (hőenergiával, pl. égetés, forralás, áramló gőz) - kémiai (antimikrobiális hatású kémiai anyagokkal) - kombinált (takarítás, mosogatás…) - speciális (bőrfertőtlenítés, fertőző hulladék…) - személyi (kézfertőtlenítés)

Eszközök, műszerek, burkolatok fertőtleníthetősége Mosható padlóburkolatok, falburkolatok, falfestékek, nyílászárók, lámpatestek Nem mosható padlóburkolatok, falfestékek Mosható felületű felszerelési, berendezési tárgyak, bútorok Váladékfelfogó-gyűjtő eszközök Gumi-és műanyag eszközök, tárgyak Személyi higiéne eszközei Betegélelmezés eszközei, tárgyai Beavatkozáshoz, műszeres vizsgálatokhoz, terápiához alkalmazott alapkészülékek és kiegészítői, valamint felszerelési tárgyak, eszközök Mosható textíliák, ruházat, ágybetétek Nem mosható textíliák ruházat, ágybetétek Lábbelik Szállítóeszközök, konténerek, járművek Takarítóeszközök, felszerelések, takarítógépek Gyermekjátékok, könyvek Ételmaradékok, hulladék, szemét Váladékok, egyéb fertőző anyagok, szennyvíz Helyiségek, aszeptikus fülkék légtere Egyéb anyagok Prionnal, fertőzött anyagok, felületek, eszközök

Fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők Az antimikrobiális hatás érvényesülésének alapvető feltétele a fertőtlenítő ágens és a mikroorganizmus között maghatározott időtartamig fennálló közvetlen kontaktus létrejötte. a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága (sima, tömör…) a fertőtlenítendő anyag szerves anyaggal való szennyezettségének mértéke (széklet, genny…) a mikroorganizmusok száma és ezek ellenálló képessége a fertőtlenítő ágens (hatás), valamint a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete a behatási időtartam hossza (legtöbbször elkövetett hiba) Az általános tényezőkön kívül a következő un. speciális tényezők is befolyásolhatják a fertőtlenítő eljárás hatásosságát: - Vegyhatás - Koncentráció - Szelektivitás - Kapilláraktív hatás - Mechanikus hatás

Kémiai fertőtlenítő eljárások Fertőtlenítés dezinficiens oldatokkal Fertőtlenítés lemosással Fertőtlenítés permetezéssel Fertőtlenítés beáztatással Fertőtlenítés letörléssel Fertőtlenítés átkeféléssel Fertőtlenítés elegyítéssel Fertőtlenítés dezinficiens habbal Fertőtlenítés mésztej oldattal Fertőtlenítés gázokkal

Fertőtlenítőszerek általános jellemzése A kórokozók mikroorganizmusok számának csökkentésére, szaporodásuk meggátlására, elpusztítására szolgáló vegyi anyagok alkalmazásuk területe szerint: kemoterápeotikumok, antibiotikumok Antiszeptikumiok (bőrfelület, nyálkahártya) Fertőtlenítőszerek (széles sprektum, rövid behatási idő, inaktiváló hatás, könnyen oldódó, ne károsítson, gazdaságos, jó bahatolóképességű) A gyógyító-megelőző intézményekben alkalmazott kémiai fertőtlenítő eljárások során a rendelkezésre álló, különböző típusú fertőtlenítő eljárások közül az adott körülmények között mindig a legelőnyösebb hatású és tulajdonságú szer és eljárás kiválasztása szükséges.

Fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő hatású tisztítószerek hatóanyagcsoportjai Aldehidek, - vagy aldehid hordozók (leghatásosabb) Alkilamin derivátumok Alkoholok (csak a vegetatív alakokat pusztítja el, propilalkohol keverék – műtéti bem.) Amfotenzidek Difenilalkánok Fenolderivátumok Glikol és glikolderivátumok Izotiazolinok Jód és jodofórok Kationaktív tenzidek és alifás aminok (fertőtlenítő hatás+tisztító) Kinolonok Klórvegyületek (hamar az aktív klórtartalom lecsökken, tisztító hatásként +detergenset adunk) Krezol Lúgok Peroxovegyületek Piridinderivátumok Savak Tiocian Trizinderivátumok

Fertőtlenítőszerek alkalmazási területei Kézfertőtlenítő szerek (higiénés,-műtéti kézfertőtlenítő szerek) Bőrfertőtlenítő szerek Nyálkahártya fertőtlenítő szerek Felületfertőtlenítő szerek Műszer- és eszköz fertőtlenítőszerek (teljesen ellepi az oldat, tető) Sporocid hatású fertőtlenítő szerek Fogászati műszer – és eszközfertőtlenítő szerek Endoszkóp-fertőtlenítő szerek Inkubátor fertőtlenítő szerek Dializáló-készülék fertőtlenítőszerek Váladék-fertőtlenítőszerek Speciális alkalmazási területű fertőtlenítőszerek Fertőtlenítő hatású textília-áztató és mosószerek

Fertőtlenítő oldatok elkészítési módjai A fertőtlenítőszerek kétféle halmazállapotban kerülnek kiskereskedelmi forgalomba: oldatok formájában, szilárd formában (tabletta, por). Az oldatok töménységének megjelölése: 1./ tf% - fertőtlenítőszer és az oldószer is folyékony halmazállapotú. Megadott térfogat egységnyi fertőtlenítőszert a megadott térfogatra oldószerrel kiegészítjük.(pl. 10 liter 2 tf%-os Na –hipoklorit-90 oldat készítése, - 200 ml Na- hipoklorit-90-et vízzel 10 literre kiegészítjük) 2./ v% - a fertőtlenítőszer szilárd halmazállapotú, az oldószer pedig folyékony halmazállapotú. Megadott súlyegységnyi fertőtlenítőszert a megadott térfogatra(az elkészítendő fertőtlenítő oldat mennyiségére) oldószerrel feltöltjük. (pl 10 liter 1 v%-os Neomagnol pulvis techn.oldatot készítése, - 100 g Neomagnol port vízzel 10 literre töltjük fel) Edényzet feliratozása: fertőtlenítőszer neve, koncentrációja, elkészítés dátuma!

Személyi fertőtlenítés 1./ Higiénés kézfertőtlenítés Az az eljárás, melynek során alkohol vivőanyagot és antimikrobiális hatóanyagot tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel a kezeket és az alkarokat bedörzsölve pusztítjuk el a bőr felületén lévő átmeneti bőrflórát.

Higiénés kézfertőtlenítők 2 csoportra oszthatók: egyfázisú kézfertőtlenítő szerek (HIGIÉNÉS KÉZMOSÁS) - fertőtlenítő és tisztító hatású (szennyoldó, szennylazító) - a kijuttatott mennyiséggel a bőrt alaposan bedörzsöljük - a behatási idő után meleg, folyó vízzel leöblítjük egy munkafázisban fertőtlenít és tisztít kétfázisú kézfertőtlenítő szerek (HIGIÉNÉS KÉZFERTŐTLENÍTÉS) hatóanyagon kívül alkohol vivőanyagot tartalmaz csak fertőtlenítő hatással rendelkeznek először fertőtlenítünk és csak utána mosunk szappannal kezet

Higiénés kézfertőtlenítést, higiénés kézmosást kell végezni: - a beteg fizikális vizsgálata előtt és után, - a mindennapos beteggondozás, ápolás előtt és után, - a beteg élelmezése előtt, - a gyógyszerelés előtt, - a mindennapos beavatkozások előtt, (próbareggeli, duodenális szondázás,gyomormosás, beöntés, kathéterezés stb.) - injekciózás előtt, - csapolások előtt, - műszeres vizsgálatok előtt és után, (EKG, EEG, endoszkópia, ultrahangos vizsgálatok stb.) - művese-kezelés előtt és után, - infúziós kezelés előtt és után, - sebkötözés, sebellátás előtt, ill. után,váladékokkal, váladékfelfogó eszközökkel való munka után, - WC - használat után, - fertőtlenítő munka befejezése után, - fertőző beteg vizsgálata, ellátása, ápolása után, - szennyes textíliával való munka után, valamint - minden olyan egyéb esetben, mikor a kéz szennyeződött, vagy szennyeződhetett

Higiénés kézfertőtlenítés gyakorlata Fali adagolóból juttassunk ki 3-5 ml fertőtlenítőszert a száraz kézre, majd ezt a kezeken illetve az alkarokon egyenletesen oszlassuk el Kulcsoljuk össze a jobb és a bal kéz ujjainak belső felszínét Alaposan dörzsöljük át ujjbegyeinket Dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és ismételjük meg a műveletet fordítva is. Ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét A fertőtlenítőszert hagyjuk a kezekre és az alkarokra rászáradni. (behatási idő: 30 mp-1 perc) Az előírt behatási idő letelte után a kezeket-alkarokat leöblítjük. A szennyeződött kezeket folyékony szappannal, folyó meleg vízzel megmossuk. Papítörölköző, vagy kézmosásonként váltott teytil kéztörlővel-

A KÉZFERTŐTLENÍTÉS LÉPÉSEI

Fertőtlenítő kézmosás Adagolóból juttassunk előírt mennyiségű fertőtlenítő hatású folyékony szappant a Használati útmutató szerint a száraz kezekre, egyenletesen oszlassuk szét. Nedvesítsük be a kezeket és képezzünk habot belőle és végezzük el az alábbi műveleteket. Kulcsoljuk össze a jobb és a bal kéz ujjainak belső felszínét. Alaposan mossuk át ujjbegyeinket. Dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és ismételjük meg a műveletet fordítva is. Ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét. A kezeket alaposan öblítsük le. Kézszárítás papírtörölköző, vagy kézmosásonként váltott textil kéztörlővel!

Kombinált fertőtlenítő eljárások - fizikai és kémiai ágensek együttes alkalmazásával pusztítjuk el a bacikat - a hőenergiát kombináljuk a fertőtlenítőszerek kémiai hatásával mechanikai hatás mellett - inaktiváló hatás csak mindhárom hatás egyidejű alkalmazása esetén jön létre a fertőtlenítést befolyásoló speciális tényezők: - fertőtlenítőszer tulajdonsága - a fertőtlenítendő anyag milyensége - az alkalmazható mechanikai hatás tulajdonsága

1./ Fertőtlenítő takarítás Fertőtlenítő takarításnak nevezzük azt az eljárást, amelynek alkalmazása során a betegellátásra szolgáló helyiségekben (rendelők, betegszobák, műtő, ambulancia, stb.) ezek padló- és falfelületein, - berendezési, felszerelési tárgyain lévő kórokozó mikroorganizmusokat - a szennyeződések egyidejű eltávolítása mellett - fertőtlenítő hatású tisztítószerek oldataival és mechanikus hatással kombinálva elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk.

Fertőtlenítő takarítás szabályai ● A tisztító-fertőtlenítő szerek tárolása csak felirattal ellátott edényzetben történhet ● Takarításhoz csak arra a célra kialakított jó minőségű eszközök használhatóak ● A takarító személyzet tiszta védőfelszerelést köteles viselni. Ruha mosatása/ mosása az előírásoknak megfelelő gyakorisággal szükséges ● A takarító-személyzettel szembeni speciális elvárások oktatásáról, a munkavállaló vezetője köteles gondoskodni ● A személyzet HBV oltással rendelkezik ● A takarítást úgy kell végezni, hogy a rendelést, betegek ellátását ne zavarja ● A takarításhoz csak az Országos Epidemiológiai Központ által engedélyezett fertőtlenítőszerek alkalmazhatók, engedélyezett koncentrációban.

A kézi erővel végzett fertőtlenítő takarítás lényege, hogy a szennyezett felületeket erre megfelelő eszközzel, tisztító, illetve fertőtlenítő hatású szerek oldataival kezeljük. Kétedényes módszert akkor lehet alkalmaznunk ha fertőtlenítő hatású tisztítószer áll rendelkezésre. Ennek lényege, hogy az egyik edény a tisztító hatású fertőtlenítőszer oldatát tartalmazza, a másik edény üres. A felülettisztítás úgy történik, hogy az oldatba bemártott takarító eszközzel kb. 4-5 m2 -nyi felületet megtisztítunk, majd a takarító eszközből a szennyezett oldatot a másik (üres) edénybe csavarjuk ki. Így a felületeket mindig tiszta oldattal kezelhetjük A szennyezettségtől függően egy eszközzel (moppal, textíliával) és 10 liter oldattal kb. 50-60 m2 felület takarítását lehet elvégezni. Háromedényes módszert abban az esetben alkalmazunk, ha fertőtlenítő hatású tisztítószer nem áll rendelkezésünkre. Ebben az esetben az egyik edény a tisztítószer oldatot, a másik edény a fertőtlenítőszereket tartalmazza, a harmadik edény üres. A felület tisztítása úgy történik, hogy a tisztítószer oldattal az egyik takarítóeszköz segítségével a felületeket megtisztítjuk, ezt követően egy másik takarítóeszközzel a fertőtlenítő oldatot visszük fel a padlózatra. A takarítóeszközökből a szennyes tisztítószer, illetve fertőtlenítőszer oldatot az üres vödörbe kell kicsavarni. Egy mop – méretétől és anyagától függően – kb 10-15 m2 felmosására elegendő.

Védőeszközök Megfelelő magatartás Személyi higiéne

Köszönöm a figyelmet!