II. Art.Pagony túra (Dera-szurdok, Dobogókő, Két bükkfanyereg, Shaolin falu, Rezső-körút, Zsivány sziklák, Pilisszentkereszt, Ciszterci monostor-rom, Thirring-körút) 2012. 07. 16-18. http://www.youtube.com/watch?v=9TzfDjpHp8M

A Pilis-hegység a Dunántúli-középhegység északkeleti tagjának, a Dunazug-hegységnek a része. Nem túl magas hegység, de területén található a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa, a Pilis-tető. A Pilis üledékes eredetű, ez teszi rokonná a Budai-hegységgel. Geológiai szempontból a Dunakanyarban található Visegrádi-hegység már az Északi-középhegységhez tartozik, de földrajzilag a Dunántúli-középhegységhez soroljuk. A Visegrádi-hegység a Börzsöny ikertestvére, melytől a Duna választotta le a harmadkor végén. A miocén vulkánosság andezitlávája és törmelékszórása (tufák) építette fel a hegységet, melyet a viszonylag bő vízhálózat tagolt fel. A "V" keresztmetszetű völgyek, az erősen lepusztult, romvulkáni felszín újkori kiemelkedésről tanúskodik. A jól összecementálódott andezit-agglomerátumok helyenként bizarr tornyokat (Vadállókövek, Thirring-sziklák) építettek. A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Vörösvári-árok és a Dorogi-medence (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–Pilisszentlélek–Esztergom műút

A Dunazug-hegység részei az üledékes eredetű Gerecse, Pilis és Budai-hegység, valamint a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység. A Pilis hegység szláv eredetű nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, erede-tileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóval. Csúcsai: Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa) Nagy-Bodzás-hegy (717 m) Nagy-Szoplák (710 m) Kis-Szoplák (686 m)Vaskapu-hegy (651) A Visegrádi-hegység andezit tömbjeit pedig patakok, vizek barázdálták, és sok-sok völgyet hagytak hátra maguk után. Csúcsai: a 700 méteres Dobogókõ , 639 m magas Prédikálószék, várhegy Visegrád 328m

Dobogókő, az andezittufából felépülő Dobogó-kő tömbje a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, tengerszint feletti magassága 699 méter. Neve az egykori Árpád-kori szakrális központra utal, kultikus eredetű. A dél felé lankásan ereszkedő, északon pedig meredek sziklafallal leszakadó tömb csúcsán épült kilátóhelyről nagyszerű panoráma nyílik északi irányba. Tiszta időben a Tribecs, a Gömör-Szepsi-érchegység, sőt az Alacsony-Tátra vonulata is látható. A csúcs körül alakult ki a ma Pilisszentkereszthez tartozó településrész, Dobogókő. Első menedékháza (ma Turista Múzeum) 1897-ben készült el, amely csakhamar kicsinek bizonyult. Mellette másik épült 1906-ban, amelyet szintén Báró Eötvös Lórántról neveztek el. E házak körül jött létre az az üdülőtelep, amely az ország egyik legmagasabban fekvő magaslati települése lett.

Shaolin falu Dobogókő

Dr. Gerevich László

Pilisszentkereszt, ciszterci kolostor     >>> A pilisi apátságot 1184-ben alapította III. Béla, anyakolostora a franciaországi Acey ciszter apátsága volt. A ciszter alapítás előtt már valószínűsíthető egy korábbi bencés apátság megléte ugyanitt. Templomát, a XIII. századi háromhajós, négyszögszentélyű épületet a rend szokásainak megfelelően Szűz Mária tiszteletére szentelték. 1526-ban leégett, az apátság a török hódoltság után már nem éledt fel. Romjait építőanyagként felhasználták a XVIII. században megtelepült falu lakóépületihez A hely nevezetessége, hogy itt következett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán című drámájában megörökített. Az apátság területén már a XIX. században is volt régészeti kutatás, de legnagyobb részét Gerevich László tárta fel az 1970-es évektől kezdődően. Innen került elő Gertrúd királyné összetört, finoman faragott szobrokkal díszített síremléke, amely a francia gótika magyarországi emléke, csakúgy, mint maga a templom. Az ásatások szerint az egykor fallal körülvett területen a kolostorépületeken kívül fémfeldolgozó műhelyház, halastó, vízvezetékrendszer is volt. A kolostor környezete számos részletet megőrzött a ciszter kolostortáj elemeiből (forrás, halastó, teraszok stb.).

Pilis (Pilisszentkereszt), ciszterci apátság feltárási alaprajz (Gerevich L.)

a kerengõ rekonstrukciós rajza

Gertrudis királyné síremlékének rekonstrukciós rajza (Takács I., Szepsy L., Szikszay B.)

.

IV. Béla 1250-ben egyéb juttatásokkal együtt e kolostort is a pálosoknak, azaz a fehér barátoknak, a szent kereszt remetéinek engedte át. A pálosok bölcsője a pilisi hegyek között ringott. Az egyedüli magyar rend alapítója, Özséb (Eusebius) Pőrzse esztergomi kanonok a patacsi (Pécs mellett) és a pilisi hegyek között élő remetékkel egyesülve Remete Szent Pál rendje elnevezéssel itt alapította meg az úgynevezett Pilisszentkereszti Rendházat, a pálosok első rendházát

Pilisszentlélek eredetileg királyi vadászterület volt. IV. Béla király a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyben birtokolt vadászlakot. 1263-ban a Szentkereszten letelepedett pálosoknak adományozta, kik ide a Szentlélekről nevezett kolostort építették, melyet IV. László király 1287-ben fejezett be. A kolostort később Károly Róbert és Nagy Lajos király több ingatlannal javadalmazta. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. A török világában, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A pálos kolostor romjait az 1928–33 évi ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. lt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. Pálosok 19-21