Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

Miről lesz szó? Miért szükséges az „újjáélesztés”? A szakszervezet válság tünetei Újjáéleszési („revitalisation”) modellek (USA, EU) országok Magyarországi tünetek Magyarországi kísérletek Tapasztalatok feldolgozása

Miért szükséges az „újjáélesztés”? Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami beavatkozás Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) Társadalmi támogatottság, „public image” Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szolgáltatások Belső szervezet

Többváltozós regressziós analízis Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

A szakszervezeti tagság válsága Folytonos csökkenés Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya Magas szervezettség a közszférában és közszolgáltatásokban Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző A taglétszám csökkenésének okai: Gazdasági okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munka Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése Ideológiai „ellenszél”, HRM ellenszerek Szerény érdekvédelemi eredmények

USA, EU: „Union revitalisation” Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) Szervezkedő, aktivista (USA, UK) Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k Új struktúra Centralizáció, szeparatizmus Összeolvadás (Ver.di, stb.)

Szolgáltató szakszervezeti modell Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások Internetes hozzáférés, marketing Svédország: „interface unionism” Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) Aktivisták bevonása vállalati szinten Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között De: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzumer” szakszervezeti modellt

Szervezkedő, aktivista modell Csúcsszintű szakszervezet-politika USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás UK: TUC Organising Academy Országonkénr eltérő célok és stratégiák: Belső (ahol már van szakszervezet Külső (szakszervezet nélküli özemek, ágazatok) Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) Üzemi tanács terjesztése Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

Új célcsoportok szevezése Diákok, diákmunka Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) Önfoglalkoztatók Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) Az önfoglalkoztatóvá váló tagok megtartása Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztra Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

Mozgalmi, politikai aktivitás Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése A szakszervezetek változó politikai orientációja Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) Új törekvések, politikai akciók: A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovvénia, stb. Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezet, stb.) Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

Strukturális változások Szakszervezeti egyesülések Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB Globális szervezetek: ICFTU+ Centralizáció, források központosítása (DGB) Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetk terjeszkedése új, szervezetlen területekre Szétválás-kiválás-specializáció (pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) Új független szakszervezetek alakítása

Országok közötti különbségek Szervezkedő szakszervezeti modell Erős az angolszász országokban: ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése

És Magyarországon?

Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

Magyar szakszervezeti válságtünetek Tagság és tagdíjbevétel források fogyása, apparátus leépítése Országos és ágazati központok gyengesége Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre A helyi alku segítése? Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) Helyi-regionális struktúra gyengesége Kismunkáltatók szervezése?

Szolgáltató szakszervezeti modell Nincs igazi hagyomány Még az államszocializmusban sem igazán volt Kivéve egy-egy ágazat eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) Elvetélt kezdeményezések: 1990: Szakszervezeti bank Létező szolgáltatások Biztosítás, bankkártya Mobiltelefon Internet A bővülés forrásigényes?

Szervezkedő, aktivista modell? „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése Kampányok főként a 1990-es évek elején Suzuki, ÜT választások Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) Zöldmezős beruházások ? Új szerveződések segítése, ŰT, EÜT felhasználása? Nincs hatékony tagszervezési kampány („források hiányában”)

Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? Eddig: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, a politikai szerep rovására

Mozgalmi, politikai aktivitás? Konföderációk változó pártkötődése Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ Deklarált semlegesség: Autonómok Látens kapcsolat (ÉSZT, SZEF), LIGA: jobbra-tolódás? Politikai szakszervezet – nem népszerű ? De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz

Strukturális változások? Vagyonfelélés és költségcsökkentés Újfajta bevételek felértékelődése (pályázatok, állami támogatás) Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) Ágazati egyesülési kísérletek kudarca Beolvadások sikere LIGA terjeszkedés: FRDSZ, MOSZ

Ki tud más megújulási kísérletekről?