Mi lenne a feltétel nélküli alapjövedelem reális hazai alternatívája ? Scharle Ágota Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet FNA: Előjáték vagy Utópia? március 6.

„…leszámolunk azzal az illúzióval, hogy az ismert munkaerőpiaci technikákkal lényeges eredményre jutnánk…” ( , 10.o) – mi nem.  Mekkora a feladat?  Miért nem sikerült eddig megoldani?  Szerintünk hogy kéne?  Mit is mikorra reális elérni? További részletek a HH kutatás zárótanulmányában és a Budapest Intézet háttértanulmányában Miről lesz szó:

Ha megszüntetni nem is, csökkenteni lehet  Skandinávok-nál sem 0  Többi KK EU jobban áll  Mércétől is függ >>

Mércétől is függ…  anyagi és halmozott depriváció aránya nagy  jövedelmi szegénység kevésbé

1.Politikai kontextus 2.Szekértábor diagnózisok Miért nem sikerült eddig megoldani?

Politikai kontextus: elszúrt kezdetek

Politikai kontextus: kormányzás-minőség

„Office-seeking” politikusok két lehetősége: közjószágok vs. magánjószágok nyújtása az újraválasztás reményében? •Közjószágok: jobb, produktív szakpolitikai megoldások •Magánjószágok: újraelosztás •Klientúra-építés •Szavazatok vásárlása •Korrupció Politikai kontextus: PG-stratégiák

•Helyi szintre tolni a problémát •(Hiányzó) tartós eredmények helyett az elköltött pénzt hangoztatni •Rájátszani a romákkal/szegényekkel szembeni előítéletekre, vagy kitérni előlük Élősködés/lustaság: érdemes vs. érdemtelen szegények „Ha nem dolgozik, ne is egyék!” d_hetkoznapjai_kepregeny Politikai kontextus: bűnbakképzés

Mit csináltak a kormányzatok, ?

Szekértábor diagnózisok Jobboldali/ konzervatív Sokat költünk segélyre Nem akarnak dolgozni (és elisszák)  közmunka szociális kártya aki megérdemli Baloldali / emberi jogi liberális Nem költünk eleget segélyre Kirekesztjük, diszkrimináljuk a szegényeket (romákat)  több pénz esélyegyenlőség Jogvédelem  Hagyjuk a farigcsálást: FNA

A diagnózis mögött Jobboldali/konzervatív  jóléti kiadás / GDP magas  deviancia és szegénység korrelál + érdem szerinti elosztás kisebb állam Baloldali / emberi jogi liberális  segély / létminimum alacsony  hozzáférés egyenlőtlen  diszkrimináció + rászorultság szerinti elosztás jóléti állam / egyenlő esély

Elszegényedés három csatornája:  közoktatás: készségek hiánya  krízishelyzetek  öröklődés: egészség, iskola minősége, hozzáférés Szegénységből kikerülés három akadálya:  rehabilitációs szolgáltatások hiánya/minősége >>  képzetlen munkaerőre nincs kereslet / minimálbér  ösztönzők: biztos segély vs bizonytalan munka Mindkét diagnózisból és az FNA-ból is kimarad I.

Mindkét Diagnózisból és az FNA-ból is kimaradt II: szolgáltatások

Szerteágazó a probléma: nincs silver bullet, átfogó stratégiát igényel Három javaslat a szegénységet enyhítő eszközökre Tartós munkanélküliek ellátásának átalakítása -részletes szabályok -kiegészítő intézkedések -költségek -fokozatos bevezetés További részletek a kutatás zárótanulmányában és a Budapest Intézet háttértanulmányában Szerintünk hogyan kéne megoldani?

 rászorulókat elérje, összege a szükségletekkel arányos - jelentős az alulfizetés (Firle és Szabó 2006) - hozzáférés nem egységes (Szalai 2007)  több és hatékonyabb segítség a munkába álláshoz - tartós munkanélküliek termelékenysége alacsony - kevés/gyenge szolgáltatást kapnak (Nagy 2008) - elégtelen munkaerőkereslet (Köllő 2009)  nagyobb ösztönzés a munkába állásra - kínálat nem pénzbeli ösztönzőkkel is növelhető Micklewright–Nagy (2004), (OECD 2007) TM ellátás átalakítása: kiindulópont és cél

 rászorulókat elérje és összege arányos legyen - fix összeg helyett rászorultság szerint - jogosultság határa ~ alsó jövedelmi decilis - szigorúbb fogyasztási egység skála - kistérségi munkaügyi kirendeltség adja  több és hatékonyabb segítség a munkába álláshoz - esetgazda, személyre szabott programok - távoli falvakban: mobil iroda, kihelyezett fogadóóra - munkaügyi kirendeltség ösztönzése  nagyobb legyen az ösztönzés a munkába állásra TM ellátás átalakítása: a javaslat részletei I.

 elérje a rászorulókat és összege arányos legyen  több és hatékonyabb segítség a munkába álláshoz  nagyobb az ösztönzés a munkába állásra - háztartás minden munkaképes aktív korú tagja együttműködik a kirendeltséggel/családsegítővel - képzés, állás felajánlása - szankció: segély fele, egy hónapig - munka mellett is lehet igényelni - munkába állás esetén: 20% disregard és 2 hónap továbbfolyósítás - fél évig igénylés nélkül megújítható a jogosultság TM ellátás átalakítása: a javaslat részletei II.

 munkanélküli járadék idejét hat hónapra visszaemelni  személyre szabott aktív programok bővítése  tömeges aktív programok érdemi csökkentése  lhh kistérségekben: komplex térségi fejlesztés  tb járulék csökkentése 2%ponttal  START (bértámogatás) célzott bővítése  minimálbér differenciált csökkentése (!) TM ellátás átalakítása: kiegészítő eszközök

 célzás: munkaügyi kirendeltségeken profilingot javítani  kirendeltség/családsegítő: kapacitás bővítése, képzés  családsegítő kistérségi (járási) szintre emelése  második esély iskola hálózat, megyei szinten  felnőttképzés minőségbiztosítása: kimenetek mérése, közzététele TM ellátás átalakítása: intézményi fejlesztések

 Hazai példák  Mi lett volna, ha tíz éve elkezdjük?  Merseyside Mit és mikorra reális elérni?

Berettyóújfalu Besence Bódvalenke Hejőkeresztúr Katymár Sajókaza Szendrőlád Táska Tarnabod Biztos Kezdet Dobbantó Korai fejlesztő központok Hazai példák

Ha tíz éve …

Merseyside

Néhány ötlet  Myth-busting, előítélet-oldás kicsiben és nagyban  Komparatív előnyök: olyat csináljatok, amit más nem tud (olyan jól)  Mi is a cél? Hogy jól érezzétek magatokat vagy hogy változtassatok valamit?  Pl. hiteles monitoring, transzparencia: ew&cpid=33 ew&cpid=33 Mit tehettek ti?

Csodaszer: nincs (az FNA sem az! – de ezt elmondják mások) Értelmes, működő szakpolitikai megoldások rendszere: van  nem egyszerű  nem azonnal hat  de biztosan közelebb visz a megoldáshoz Összegzés

Mit várhatunk egy jó rendszertől és mit nem?

Köszönöm a figyelmet Budapest, március 29. Az alapul szolgáló tanulmányok elérhetőek a Budapest Intézet honlapjáról:

Néhány irodalom Budapest, február 11. Addison, John T. & Blackburn, McKinley L., The effects of unemployment insurance on postunemployment earnings, Labour Economics, 7(1), pp The effects of unemployment insurance on postunemployment earnings Centeno, M. 2004: The match quality gains from unemployment insurance, J of Human Resources, 39(3) Summer, (3) Summer, 2004 Duman, A.–Scharle, Á. (2011): Hungary: fiscal pressures and a rising resentment against the (idle) poor. megjelent: Clasen, J.–Clegg, D. (szerk.): regulating the risk of unemployment. oxford university press. Firle R. - Szabó P.A. (2007): A rendszeres szociális segély célzottsága és munkakínálati hatása. Közpénzügyi Füzetek, 18.sz. Galasi P (1996): A munkanélküliek álláskeresési magatartása. Közgazdasági Szemle, 43. évf. 9.sz. 805–815.o. Görg, Holger & Molana, Hassan & Montagna, Catia, Foreign direct investment, tax competition and social expenditure, International Review of Economics & Finance, Elsevier, vol. 18(1), pages 31-37, January.Foreign direct investment, tax competition and social expenditure Kátay G..-Scharle Á. (2012). A munkínálat extenzív határa, Munkaerőpiaci Tükör 2012 Landais, C.–Michaillat, P.–Saez, E. (2011) : optimal unemployment insurance over the business cycle. national bureau of Economic research, Working paper, Meyer, B. D. –D. T. Rosenbaum (2001): Welfare, The Earned Income Tax Credit, And The Labor Supply Of Single Mothers. The Quarterly Journal of Economics, 116(3) pp. 1063–1114. Nelson, Kenneth (2011): Improving the efficiency of social protection, peer review discussion paperImproving the efficiency of social protection, peer review discussion paper Scharle Ágota, Dósa Mariann, Földessy Árpád, Varga Márton, Váradi Balázs (2012): Javaslatok a tartós mélyszegénység és tartós munkanélküliség csökkentésére Világbank (2006): Social safety nets in OECD countries. World bank, social safety nets primer note no. 25.

Javaslat többletköltségei négy év alatt, Md ft

A bevezetés első lépése: pilot és mérés AB Pilot (2 kistérség) AC Pilot (2 kistérség) ABC Pilot (2 kistérség) Kontroll (3 kistérség) A Gyakoribb jelentkeztetés, családtagoknak is Nincs beavatkozás B Segélyt a kistérségi munkaügyi kirendeltség bírálja el, összege a szükséglettől függ C Személyre szabott segítség a munkába álláshoz B Segélyt a kistérségi munkaügyi kirendeltség bírálja el, összege a szükséglettől függ C Személyre szabott segítség a munkába álláshoz

Aktiválást más foglalkoztatási formákra érdemes építeni:  közmunka szerű + képzés, mentorálás - önkéntes munka non profit szervezetekben - munkakipróbálás, tranzit program közintézményben  nyílt munkapiaci állások (munkaerő kereslet ösztönzése) Képzetlen népesség alacsony foglalkoztatását alacsony termelékenység, magas minimálbér, gazdaság-szerkezet, jóléti ellátások magyarázzák  közmunka ezek egyikét sem tudja befolyásolni  csak a kereslet időleges növelésére, motiválásra jó  résztvevők elhelyezkedési esélyei nem javulnak  más munkaerő-piaci eszközökhöz képest drága  Kitérő a közmunkáról

Bőkezű, motiváló, egyszerű - mi az? A lehetetlen, a lehetséges és a jó segélyrendszerekről Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Eltecon 2013/2014-es tanév tavaszi félév, Tanévnyitó Előadás, február 11.

 A célcsoportról: ki szegény?  Lehet-e egyszerű egy bőkezű és motiváló segélyrendszer?  Az akadályokról  Milyen egy jó segélyrendszer?  Miért nem sikerül ilyet bevezetni Magyarországon?  Egy javaslatról - röviden  Mit várhatunk egy jó rendszertől és mit nem? Miről lesz szó? Budapest, február 11.

Ki szegény? Nettó havi jövedelmek 2011-ben Budapest, február 11.

Mikor jó egy segélyrendszer? Budapest, február 11. egyszerű motiválóbőkezű E+BE+M B+M E+B+M

Legyen bőkezű: legyen hatásos Budapest, február 11. bőkezű  szolidaritás (értékválasztás)  kohézió / politikai fenntarthatóság (Alesina et al 1996)  automatikus stabilizátor (Auerbach–Feenberg 2000, Landais et al 2011)  álláskereső-munkahely párosítás minősége (Mortensen-Pissarides 1999, Addison-Blackburn 2000, Centeno 2004)  (humán)beruházás ne csökkenjen (Chetty–Looney 2005, 2006)  mekkora az összege?  kinek jár elvileg?  ki jut hozzá ténylegesen?  meddig jár?  mik a magatartási feltételek?

Legyen motiváló: legyen hatékony Budapest, február 11. motiváló  munkakínálat, aktivitás fenntartása (Meyer-Rosenbaum 2001)  válság után: hiszterézis (Layard et al 1991)  kormányzati kiadások / jövedelem-centralizáció (Görg et al 2009)  mekkora az összege?  kinek jár?  ki jut hozzá ténylegesen?  meddig jár?  mik a magatartási feltételek?  mennyire érvényesítik ezeket, hogyan szankcionálnak?  mennyi jár, ha a segélyezett munkába áll?

Legyen egyszerű: legyen hatékony és hatásos egyszerű  adminisztráció(s költség) legyen kicsi  könnyen átlátható (vö csalás)  könnyen érthető/igényelhető  hogyan lehet hozzáférni?  hogyan számítják ki az összegét?  hogyan ellenőrzik a feltételeit?

A könnyen teljesíthető elvárások Budapest, február 11. egyszerű motiválóbőkezű E+BE+M B+M ?

Tényleg nincs egyszerű és B+M megoldás? Budapest, február 11. segély összegemagatartási feltételek munkakínálatkicsiszigorú jöv.pótlásnagyenyhe/nincs

Munkakínálat vs jövedelempótlás: a csapda Budapest, február 11. T

Munkakínálat vs jövedelempótlás: kgv korlát Budapest, február 11.

 munkakínálati válasz életciklus ( Blundell 2012, Mincer 1984) nem (Antecol 2000, Blau-Kahn 2011) kultúra ( Blau-Kahn 2011) szerint eltérő nagyságú  béremelés csökkenti a munkakeresletet (Borjas 2000, Köllő 2009)  egyéni vs háztartási jövedelem  eltérő politikai értékrendek, választói elvárások Budapest, február 11. Munkakínálat vs jövedelempótlás

 Transzferek (összeg és hozzáférés) általában csökkentik az aktivitási rátát, különösen a képzetlenek, idősebbek, nők csoportjában (Benczúr et al 2012)  Munkanélküli járadék / segély összegének v időtartamának csökkenése nem növeli szignifikánsan az elhelyezkedés valószínűségét, csak a szegénységet UI: Micklewright-Nagy 1995, Köllő-Nagy 1996, Köllő 2001, Wolff 2001, Galasi-Nagy 2002a UA: Micklewright-Nagy 1998, Galasi-Nagy 2002b, Firle-Szabó 2006  Magatartási feltételek enyhe szigorításának egyes csoportokban jelentős hatása van (Micklewright-Nagy 2010) Munkakínálat vs jövedelempótlás – Magyaro. Budapest, február 11.

Egy jó megoldás: GMJ Budapest, február 11. Jó megoldásMagyar gyakorlat IdőtartamNincs időkorlát, rendszeres ellenőrzés Jogosultsági küszöb Háztartás ekvivalens jövedelme szerint ÖsszegJelentős és háztartás ekvivalens jövedelme szerint változik (GMJ) Alacsony és fix Disregard, lecsen- getés (taper) VanNincs AktiválásÁlláskeresés bizonyítása, rendszeres jelentkezés a munkaügyi kirendeltségen Kötelező közmunka, önkormányzat szervezi Segítség a munkába álláshoz Képzés, tanácsadás, mentorálás Nincs

Munkakínálat vs jövedelempótlás: időlekötés Budapest, február 11.

Hogyan alakult ki a magyar rendszer?

 Reformok főként a segély (vs minimálbér) összegére irányultak  Öröklött intézményrendszer: munkakényszer vs szolgáltatások  Önkormányzati rendszer  Rendszerváltás vs kormányzás gyenge minősége  Választói preferenciák Húsz év alatt miért nem javult? Budapest, február 11.

Centralizált – de nem jobb minőségű – döntések „…az elmúlt két évtizedben egy politikai célok alá rendelt, inkább felülről lefelé szerveződő kormányzati struktúra van kialakulóban (…) a centralizáció azonban nem feltétlenül javította a hatékonyságot, mivel nem járt együtt a döntések minőségének javulásával.” (Váradi 2012) Tervező-kapacitás hiánya „…sem a munkaügyi szervezet, sem pedig a mindenkori szak- minisztérium nem hozott létre korszerű tudású elemzői kapacitást, a számításokat jellemzően házon belül, csak néhány munkatárs közreműködésével végezték. (…) döntések előkészítésében a szakpolitikai döntéshozók rendszeresen nem támaszkodtak külső elemzői kapacitásokra …” (Cseres-Gergely és Galasi 2012) Kormányzás minősége Budapest, február 11.

Választói preferenciák Budapest, február 11. „az állam nem elég erélyes, csak osztja a segélyt, „ezek” meg nem akarnak dolgozni” vs „az állam nem áldoz eleget a szegénység enyhítésére, a többség pedig kirekeszti a szegényeket”

Munkaetika /reciprocitás Felnőtt népesség nagy többsége szerint elvárható, hogy a segélyezett járassa iskolába a gyereket (89%), keressen munkát, tartsa tisztán az udvarát, és végezzen közmunkát (78%). (Medián 2011) Pszichés válasz a lecsúszás veszélyére Választói preferenciák Budapest, február 11.

Javaslat a magyar segélyrendszer átalakítására Aktív korúak segélye:  rászorulókat elérje és összege arányos legyen  nagyobb ösztönzés a munkába állásra  több/hatékonyabb segítség a munkába álláshoz Kiegészítő lépések:  Munkakereslet ösztönzése, lhh térségek fejlesztése  Munkaügyi kirendeltségek: több és jobb szakember  Közoktatás, felnőttképzés, ALMP minőségének javítása

 rászorulókat elérje és összege arányos legyen - fix összeg helyett rászorultság szerint - jogosultság határa ~ alsó jövedelmi decilis - szigorúbb fogyasztási egység skála - kistérségi munkaügyi kirendeltség adja  több és hatékonyabb segítség a munkába álláshoz - esetgazda, személyre szabott programok - távoli falvakban: mobil iroda, kihelyezett fogadóóra - munkaügyi kirendeltség ösztönzése  nagyobb legyen az ösztönzés a munkába állásra Segély átalakítása: a javaslat részletei I.

 elérje a rászorulókat és összege arányos legyen  több és hatékonyabb segítség a munkába álláshoz  nagyobb az ösztönzés a munkába állásra - háztartás minden munkaképes aktív korú tagja együttműködik a kirendeltséggel/családsegítővel - képzés, állás felajánlása - szankció: fokozatos, 3. után segély fele, egy hónapig - munka mellett is lehet igényelni - munkába állás esetén: 20% disregard és 2 hónap továbbfolyósítás - fél évig igénylés nélkül megújítható a jogosultság Segély átalakítása: a javaslat részletei II.

Mit várhatunk egy jó rendszertől és mit nem?

Köszönöm a figyelmet Budapest, február 11. Addison, John T. & Blackburn, McKinley L., The effects of unemployment insurance on postunemployment earnings, Labour Economics, 7(1), pp The effects of unemployment insurance on postunemployment earnings Centeno, M. 2004: The match quality gains from unemployment insurance, J of Human Resources, 39(3) Summer, (3) Summer, 2004 Duman, A.–Scharle, Á. (2011): Hungary: fiscal pressures and a rising resentment against the (idle) poor. megjelent: Clasen, J.–Clegg, D. (szerk.): regulating the risk of unemployment. oxford university press. Firle R. - Szabó P.A. (2007): A rendszeres szociális segély célzottsága és munkakínálati hatása. Közpénzügyi Füzetek, 18.sz. Galasi P (1996): A munkanélküliek álláskeresési magatartása. Közgazdasági Szemle, 43. évf. 9.sz. 805–815.o. Görg, Holger & Molana, Hassan & Montagna, Catia, Foreign direct investment, tax competition and social expenditure, International Review of Economics & Finance, Elsevier, vol. 18(1), pages 31-37, January.Foreign direct investment, tax competition and social expenditure Kátay G..-Scharle Á. (2012). A munkínálat extenzív határa, Munkaerőpiaci Tükör 2012 Landais, C.–Michaillat, P.–Saez, E. (2011) : optimal unemployment insurance over the business cycle. national bureau of Economic research, Working paper, Meyer, B. D. –D. T. Rosenbaum (2001): Welfare, The Earned Income Tax Credit, And The Labor Supply Of Single Mothers. The Quarterly Journal of Economics, 116(3) pp. 1063–1114. Nelson, Kenneth (2011): Improving the efficiency of social protection, peer review discussion paperImproving the efficiency of social protection, peer review discussion paper Scharle Ágota, Dósa Mariann, Földessy Árpád, Varga Márton, Váradi Balázs (2012): Javaslatok a tartós mélyszegénység és tartós munkanélküliség csökkentésére Világbank (2006): Social safety nets in OECD countries. World bank, social safety nets primer note no. 25.

Javaslat többletköltségei négy év alatt, Md ft

 Kitérő a kirendeltségek kapacitásáról

 Kitérő a jóléti ellátásokról

Aktiválást más foglalkoztatási formákra érdemes építeni:  közmunka szerű + képzés, mentorálás - önkéntes munka non profit szervezetekben - munkakipróbálás, tranzit program közintézményben  nyílt munkapiaci állások (munkaerő kereslet ösztönzése) Képzetlen népesség alacsony foglalkoztatását alacsony termelékenység, magas minimálbér, gazdaság-szerkezet, jóléti ellátások magyarázzák  közmunka ezek egyikét sem tudja befolyásolni  csak a kereslet időleges növelésére, motiválásra jó  résztvevők elhelyezkedési esélyei nem javulnak  más munkaerő-piaci eszközökhöz képest drága  Kitérő a közmunkáról

Mit tudunk az eddigi ösztönzők hatásáról? | SZMI Budapest, november 17.  : minimálbér nőtt, járadék/segély csökkent  szegénység nőtt, munkakínálat nem (Galasi-Nagy 2001)  képzetlenek munkába állási esélye, foglalkoztatása csökkent (-3,5% 5-20fős, Kertesi-Köllő 2004) (ábra: szezonálisan igazított havi szintek, millió fő, mezőgazd. és közszféra nélkül, KSH MEF, MNB)‏

Mit tudunk az eddigi ösztönzők hatásáról? | SZMI Budapest, november 17.  jogosulatlan igénybevétel aránya nem nagy: % vs nzetközi 20-55%  alulfizetés jelentős: jogosultak %-a jut hozzá vs nzetközi 40-80% (Firle és Szabó 2006) (ábra: évi KSH HKF)‏  szegénységi ráta 1,6 %-ponttal javul (Havasi 2005)‏