A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A társadalmi együttműködés útjai Önkormányzat - - Civil - Vállalkozói szektor

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Bemutatkozás Tóth Ferenc Civil szektor – • Civil Regionális Társulás • Rotary Club Szolnok … Vállalkozó 1992 (TOTTICO Kft.) innováció menedzsment Szolnok önkormányzati képviselő (civil) 2006-

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Mi a partnerség alapú társadalom? – szabadság – képviselet, választhatóság, számonkérhetőség – közösség, civil társadalom – vitakultúra, játékszabályok – értékrend, morál – másság, türelem, tolerancia – kötelesség, jog – önfegyelem, kontroll, morál – nyíltság, nyilvánosság – cselekvés – hol születik a döntés? – egyenjogúság – többségi akarat – kultúra ( tudás, információ......)

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Mi az a társadalmi tőke? Kapcsolatok Normák Bizalom Együttműködés Közös érdek Társadalmi kohézió szintje Saját szerkesztés

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Haszonáramlás Önkormányzat - civil

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Haszonáramlás Önkormányzat - vállalkozás

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Civil érdekképviselet modelljei Angol modell – a döntéshozatalt a politikára hagyják – (nagyvárosi-fővárosi) Német modell – igyekeztek megválasztott képviselőként bekerülni – (vidéki/kisvárosi)

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Szoboszlai Zs szept.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Mit tehet a magyar társadalom? n A politikai osztályt a tárgyalóasztalhoz kell tessékelnie n Szorgalmazni kell a széleskörű társadalmi párbeszédet n Küzdenie kell egy társadalmi szerződésért n Építenie kell saját hálózatait n Építenie kell minden lehetséges ponton egy polgári Magyarországot Hankiss Elemér – Új Reformkor

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Civil szektor- Önkormányzat n 1. Civilek Önkormányzati stratégiája n 2. Érdekképviselet - Civil önkormányzati képviselők n 3. Önkormányzat civil támogatási politikája - civil keret n 4. Társadalmi párbeszéd intézményesített kapcsolata (civil kerekasztal) n 5. Civil - Önkormányzat együttes pályázatok n 6. Civil természetbeni támogatások "forintosítása" n 8. Szolgáltató Civil szektor - Kiszerződések rendszere

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ? Tóth Ferenc +36/ Köszönöm a figyelmet

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Sikeres lehet-e egy kooperáción alapuló stratégia egy versenyzô világban? a jelenlegi egoista kapitalizmust felváltja egy olyan társadalmi-gazdasági formáció, amelyben a helyi kisközösségek adják az alapját úgy a politikai berendezkedésnek (helyi demokrácia, erôs önkormányzatiság), mint a gazdasági szerkezetnek (a közösségi gazdasági formák elterjedésével és megerôsödésével).

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Egészséges társadalom: Visszatérés a helyi, közösségi gazdasághoz? n környezeti fönntarthatóság n a gazdasági igazságosság elve n a biológiai és kulturális változatosság (diverzitás) elve n az emberek szuverenitásának elve n a belsô felelôsség elve n a közös örökség elve Korten [1996]

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Versenygazdaság Együttműködő gazdaság Ft, €, $ Helyi fizetőeszköz Piaci műveletek Közösségi műveletek

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése A helyi pénz n A jelenlegi gazdaságot, melynek működési módja a meghatározója a válságoknak, a pénz dominálja. n A helyi pénzek (amint azt a történelem is bizonyítja) az egyik leghatékonyabb és azonnal alkalmazható megoldást kínálják a magas munkanélküliség által sújtott területeken. n A helyi pénzek - melyek a múlt stabil gazdasági gyakorlatán nyugszanak - lehetővé teszik, hogy az emberek javaikat és szolgáltatásaikat helyben cseréljék, függetlenül attól, hogy van-e hivatalos pénzük vagy nem. Ez a gyakorlat ősrégi elveken alapszik. n A helyi, vidéki, vagy regionális városi pénzek használata gyakorlatilag mindenütt elterjedt volt egészen a múlt századig, a bank és pénz-rendszer általános központosításáig.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Pénzhiány, avagy a krónikus tétlenség! n Soha nem értettem meg azt, hogy a mai felvilágosult világban egyébként tanult, intelligensnek és értelmesnek tartott emberek, férfiak és nők miért üldögélnek otthonukban magukba roskadva és azon dilemmázva, hogy nincs pénzük a mások munkájának megfizetésére, illetve másoknak nincs pénzük az Ő munkájuk megfizetésére.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése Mire használható a helyi pénz vagy Zöld Forint? Zöld Forint n Beszerezhetjük mindazon dolgokat, amelyek megvásárlására nincs elegendő készpénzünk - bármi, amire szükséged van, s amit a közösséged felajánl a tied lehet, vagy kérheted n Kihasználatlan szakértelmedet a közösség szolgálatába állíthatod - mindenki ért valamihez és valakinek pont arra szüksége is van, csak legtöbbször nem tudja megfizetni. A KÖRtagoknak azonban mindig éppen annyi PONT-ja van, amivel megvásárolhatja azt. n Meglévő és új készségek, képességek fejleszthetőek ki, megteremthető a bizalom - nem elég az, hogy szeretünk valamit csinálni, a KÖRben megszerezhető a tapasztalat, kiépíthető a bizalmi tőke és kapcsolatrendszer, új vállakozássá is kinőhetjük magunkat