MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.

2.3.Pénzpiac Tananyag: Makroökonómia (Oktatási segédlet) 2. kötet: 50-59.old.

2.3.Pénzpiac Téma felépítése: 1. Pénz lényege, gazdasági szerepe 2. Bankrendszer jellemzői 3. Pénzkínálat- pénzteremtés 4. Pénzkereslet 5. Pénzpiaci egyensúly (LM görbe)

I. Pénz lényege, gazdasági szerepe Ismétlés (Mikroökonómiában tanultak) Pénz fogalma: általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, bármely áru értékét képes kifejezni. Pénz lényege: árutermelői viszony Pénz funkciói: forgalmi eszköz (csereeszköz) (mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető) fizetési eszköz (egyoldalú jövedelemátengedést biztosít adófizetés hiteltörlesztés) elszámolási egység (értékmérő, alkalmas az árak kifejezésére) vagyontartás eszköze (értékőrző, felhalmozási eszköz) világpénz

Milyen tulajdonságok tesznek alkalmassá egy I. Pénz lényege, gazdasági szerepe Ismétlés (Mikroökonómiában tanultak) Milyen tulajdonságok tesznek alkalmassá egy jószágot, hogy pénzként funkcionáljon? keresett értékálló homogén osztható szállítható tartós könnyen felismerhető

Pénz kialakulása, fejlődése Ismétlés: Mikroökonómia Kezdetben árupénz: saját belső értéke van (só, vas, ezüst, arany), maga is áru, van termelési költsége és ennek szerepe van az érték megállapításában Később: nem árupénz: nincs belső értéke, értéke független az előállítási költségétől Belső érték nélküli pénz: önmagában nincs értéke - törvény garantálja az elfogadását (törvényes fizetőeszköz) - társadalmi közmegegyezés elfogadja Pénzhelyettesítők: bankok  bankjegy: képviseli a fémpénzt (van fedezete) állam  államjegy : bizalmi pénz Ma: a törvényes fizetőeszköz sem jelenik meg mindig a forgalomban (helyettesítik: csekk, bankkártya, banki átutalás)

Modern pénzrendszer A mai pénz hitelpénz kibocsátását törvények szabályozzák hitelnyújtással keletkezik, visszafizetéssel szűnik meg nincs belső értéke Megjelenési formája: készpénz (bankjegy + érme) számlapénz (bankszámlapénz): a bankok által teremtett pénz, amely a bankban bármikor átváltható törvényes fizetőeszközre

2. Bankrendszer jellemzői Bankrendszer fogalma Bankrendszer formái: egyszintű kétszintű Kétszintű bankrendszer: Jegybank: a bankok bankja Kereskedelmi bankok

2. Bankrendszer jellemzői Jegybank feladatai: készpénz kibocsátás monopóliuma szabályozza az egész pénzforgalmat,a hazai valuta értékének őrzése monetáris politikájával hatást gyakorol: piaci kamatlábra árszínvonalra valutaárfolyamra gazdaság reálfolyamataira kezeli a ker.bankok, egyéb pénzintézetek számláit kormány pénzügyeit intézi állam nemzetközi pénzügyeit intézi tartalékokat kezeli

2. Bankrendszer jellemzői Kereskedelmi bankok feladatai: Betétek gyűjtése Hitel nyújtása Számlavezetés Értékpapír kibocsátás, forgalmazás Devizaszámla kezelés Egyéb pénzügyi szolgáltatások

3. Pénzkínálat- pénzteremtés Pénzaggregátumok: M0,M1, M2, M3, M4 M0 = jegybankpénz= Forgalomban lévő készpénz+ ker. bankok jegybankpénz tartaléka M1 = szűken vett pénz= Forgalomban lévő készpénz+ ker.banknál lévő látra szóló betét M2= tágabb értelemben vett pénz= M1+ kvázi pénz (lekötött betét) M3 = M2 + banki értékpapírok

3. Pénzkínálat- pénzteremtés Pénzpiaci modell feltételei Pénz fogalma = M2 Értékpapíron a végtelen lejáratú, fix kamatozású papírt értjük Reálkategóriákat vizsgálunk Gazdaság pénzkínálata adott Pénzpiac: az M2 keresletének és kínálatának az összessége Pénzkínálat = M2 Pénzkereslet= M2-ből a gazdaság szereplőinek a pénztartási igénye

3. Pénzteremtés folyamata 1. Mikor van szükség jegybankpénzre? Ha az egymással fizetési kapcsolatban álló ügyfelek különböző kereskedelmi banknál vezetnek folyószámlát. Jegybank X bank betéte Y bank betéte X bank Y bank jegybanki A ügyfél jegybanki B ügyfél tartalék tartalék betéte „A” fizet „B”-nek: A megbízás  X bank  jegybank Y bank B ügyfél

A jegybank korlátozza a kereskedelmi bankok pénzteremtését Kötelező jegybanki tartalék: az üzleti bankok a betéteik meghatározott %-ában kötelesek jegybanki tartalékot elhelyezni Jegybanki tartalék  = tartalékráta (t) betétek Pénzteremtés: nincs szükség a teljes betétállománynak megfelelő tartalékra a likviditáshoz

III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank? X úr 1000 E Ft betétet helyez el a bankban. 1. Bank 1 000Kp 1000 X betét Pl.: a kötelező tartalékráta 10 %, (t= 0,1) A bank tartalékot képez, szabad pénzeszköze 900 E Ft

III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank? 1 00 JB tartalék 1000 X betét 900 Készpénz A bank 900 E Ft hitelt tud nyújtani Y úrnak, aki elhelyezi azt a 2. bankban betétként:

III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank? 1. bank 2. bank 100 JB tart. 1000 „X” betét 90 JB tart. 900 „Y” betét 900 hitel 810 Kp „Y” úr bankszámlapénze: (1-t)  1000=900 E Ft A következő lépésben a 2. bank újabb hitelt tud nyújtani szabad pénzeszközeiből: Végül az n. lépés után: 1000 + (1-t)  1000 + (1-t)2  1000 + (1-t)3  1000 + … + (1-t)n  1000 =1000 1/t

III.3. Hogyan tud pénzt teremteni egy kereskedelmi bank? Pénzmultiplikáció: 1000 E Ft induló jegybankpénz 1/t = 1/0,1 = 10 szeres pénzmennyiséget eredményezett. De: a bank nem merítheti ki teljes pénzteremtési lehetőségét, mert számítani kell a betétek kereskedelmi bankon kívüli felhasználására, szabad tartalékok szükségesek!

Pénzkínálat befolyásolható: - kötelező tartalékráta 3. Hogyan tud hatni a Jegybank a pénzkínálatra? (Lásd: Monetáris politika) Pénzkínálat befolyásolható: - kötelező tartalékráta - refinanszírozási kamatláb - nyílt piaci műveletek

3. Pénzpiaci modell- kínálati oldala Pénzpiaci modellben Nominális pénz adott Reálpénz = nom. pénz/árszínvonal= M/P (a pénz vásárlóereje) Pénzkínálati függvény: Ms = m  MB

4. Pénzkereslet Klasszikus elmélet: A pénz mennyiségi elmélete M  f = P  Y M: pénz mennyisége f: a pénz forgási sebessége (felt: konstans) Y: potenciális kibocsátás (hosszú távon konstans, a termelési tényezők függvénye)

Klasszikus elmélet: A pénz mennyiségi elmélete A pénzkereslet csak a jövedelem függvénye A pénzkereslet független a kamatlábtól

Keynesi pénzkereslet elmélet Keynes: likviditáspreferencia elmélete alapján (a pénztartás motívumai) A pénzkereslet elemei - tranzakciós - óvatossági - spekulációs

Óvatossági pénzkereslet: Mó = f(Y,i) IV. Pénzkereslet Tranzakciós pénzkereslet: Mt= f(Y) (rendszeres vásárlások lebonyolítása) Óvatossági pénzkereslet: Mó = f(Y,i) (előre nem látott események fedezésére) (+,-) Vagyontartási (spekulációs) pénzkereslet: Ms = f(i) (vagyon megőrzése) (-)

IV. Összesített pénzkereslet Reálpénzkereslet : M ( Y(+), i (-) ) a reálkamatláb (i) és a jövedelem (Y) függvénye M = Mt(Y) + MÓ(Y,i) +MS(i) i Jövedelem nő M(y,i)

V. Pénzpiaci egyensúly P, Y nagyságát az összkereslet és összkínálat egyensúlya határozza meg. Külső adottságok

V. Pénzpiaci egyensúly Az LM görbe származtatása: Y1 > Y’ túlkínálat LM I 1 I 0 túlkereslet M’(Y’) M(Y) Y L M/P Y0 Y1 Az LM görbén kívül levő pontok: nincs egyensúly a pénzpiacon

Az LM görbe jobbra tolódik LM görbe elmozdulásai Az LM görbe jobbra tolódik ha a nominálpénzkínálat nő ha az árszínvonal csökken Az LM görbe balra tolódik ha a nominálpénzkínálat csökken ha az árszínvonal nő

LM görbe tulajdonságai (összefoglalva) A kamatláb és a jövedelemszint azon értékeit mutatja, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van, A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Pozitív meredekségű. Reálpénzkínálat növekedésének hatására az LM görbe jobbra felfelé tolódik. A görbétől balra felfelé lévő pontok a pénzpiaci túlkínálatot fejezik ki, a jobbra lefelé lévő pontok pedig a túlkeresletet.

2.3. Pénzpiaci modul vége Visszatérés a követelményekhez!! -