Szabadulás az energiafüggőségtől A természeti erőforrások kereskedelmi rendszere, mint a szabadulás eszköze

Az energiafüggőség  Kétféle megértés:  Külső forrásoktól függünk, elenyészőek és kimerülőben vannak a saját forrásaink  Nem tudunk alkalmazkodni, ha nem tudjuk a kiépített környezet energiaellátását biztosítani

Energiafüggőség  Strukturális dimenzió: Az ember által kialakított környezet fenntartásának energiaigénye  Technikai dimenzió: Miből, milyen hatékonyan termelünk energiát, és milyen hatékonyan használjuk fel  Erkölcsi dimenzió: Miért (mire) használjuk az energiát? Mennyi az elég? – a helyes mérték szerint élni: valós szükséglet és lehetőség

A strukturális dimenzió  Az energiafüggőséget az ember által kiépített struktúrák jelentik, amelyek nélkül ma már nem lenne képes alkalmazkodni a környezetéhez  Ilyen struktúrák: az öltözet, a lakás, az intézmények, a települések, az infrastruktúrák, a termelés és fogyasztás eszközei  A struktúrák kialakításához, üzemeltetéséhez, fenntartásához, megújításához növekvő energiafelhasználásra van szükség  Strukturális csapda

Hogyan szabadulhatunk meg az energiafüggőségtől?  Strukturális: a termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása az anyag és energiaszegény szerkezet irányába  Technikai: Energia- hatékonysággal, az alternatív forrásokkal nem  Erkölcsi: kevesebb energia- felhasználással, a kevesebb felhasznált energia a kisebb függőség  2009-ben szénhidrogén függőségünk 75%-os volt (1056 PJ-ból), 90- ben 80%, (1203 PJ- ból)

A kevesebb energiafelhasználás eszközrendszere  Költségvetés semleges energiaadó  Az adóterhek átcsoportosítása az élő munkáról a természeti erőforrásokra  David Fleming – Tradable Energy Quotas – TEQs (1996)  MTVSZ: Természeti- erőforrás kvóta kereskedelmi rendszere (2008)

Miért nem adó?  Az adót mindenkinek meg kell fizetni az árban, akár szegény, akár gazdag. Ugyanakkor az adóból nem részesedik mindenki, a költségvetés semlegesnél pedig a munkaadó dönti el  Az adókkal nőnek az árak, ettől a rossz rosszabbá válik szociálisan  Az energiához való hozzáférés még igazságtalanabb lesz  A magas energiaár nem teszi lehetővé, hogy a takarékossághoz szükséges beruházásokat megtegyék, mert a pénzüket energiára költik  Nem lehet felkészülni a készletek kimerülésére

Miért nem a piac?  A piac a jelenben dolgozik és optimalizál, de nem képes a jövő elvárasait önmagától figyelembe venni. Ezeket az elvárásokat peremfeltételként kell szabni a piacnak.

TEQs  A társadalom összes fosszilis energiafelhasználása limitált egy adott évben, és évről évre csökken, annak megfelelően, hogy milyen ÜHG kibocsátási célokat kívánnak elérni  Minden energiaféleség karbon egységekben van kifejezve  A kvóta energia- felhasználási jog  Minden felnőtt ember kap energia kvótát ingyen, az összes felhasználási lehetőség 40%-kát a lakosság kapja. A kvóták egy elektronikus személyes számlán jelennek meg.  A maradék 60%-ot a felhasználók (gazdaság szereplői, állam) heti árveréseken vehetik meg, állami bevétel

TEQs  A kvótákat a karbonköltség kifizetésére használják, magáért az energiáért, árukért ugyan úgy fizetni kell  Aki kevesebbet fogyaszt, kevesebbet bocsát ki, annak maradnak kvótái és kereskedhet vele  Akiknek nem maradt kvótája azoknak venni kell  Minden termékbe beépül az energiaár, az energiafelhasználásnak megfelelően  Két előny: a takarékosabb, szerényebb életmódot, a helyes tudatosságot jutalmazza; versenyelőnyhöz jut a kevesebb energiával készülő termék

A természeti erőforrások kereskedelmi rendszere •3+1 pillér •1. Fosszilis-energia felhasználási jogok kereskedelmi rendszere •2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca •3. Visszatérülő Alap •4. Segítő szolgálat

1. A fosszilis-energia felhasználási jogok kereskedelmi rendszere •Évről évre csökkenő nemzeti felhasználási keret •Fogyasztási csoportok és keretek •Egyenlő fogyasztási jogok/kvóták az embereknek •A közvetlen energiafelhasználást (gáz, olaj, szén, elektromos áram, üzemanyag) szabályozza csak •Kvóta kezelő szervezet •A kvóták ára a fosszilis- energia árához kötött •A megtakarítások eladhatók a kvótakezelőnek, ezekért kvótapénz jár •Hiány esetén a kvóta- kezelőtől kell vásárolni •A kvótapénz kamatmentes pénzhelyettesítő

2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca •Minősített termékek piaca •Kritériumrendszer, védjegy •Nyitott piac bárki számára •Fizetőeszköze a kvótapénz

3. Visszatérülő alap  A környezetbarát termékek piacának létrehozása érdekében kerül kialakításra  Nagy mennyiségű hitelre van szükség a szerkezeti átalakításhoz  Az alap forrása az állam fejlesztési forrásaiból kerülnek ki, mivel pénzhelyettesítővel működik a forintot kamatoztatja  Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad  Az alap kvótákkal, kvóta- pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása)  A visszafizetés kvótákkal történik a megtakarításokból

A javasolt eszközrendszer hatásai 1. Fosszilis energiafelhasználási jogok kereskedelmi rendszere •Segít a szociális igazságtalanság felszámolásában •Javítja a környezeti tudatosságot •Évről évre csökken a fosszilis energia felhasználás •Ezzel arányosan csökken a környezet terhelése •A kevesebb kisebb függés, jobb lehetőség a helyettesítésre

A javasolt eszközrendszer hatásai 2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca •A minősített termékek garantálják a környezeti terhek csökkenését •Kikényszeríti az innovációt •Új, helyi piacot nyitnak meg termelői és fogyasztó oldalon, élénkítik a gazdaságot •Olcsó hitel kerül a gazdaságba •A szegényebb rétegek hozzáférnek a piaci javakhoz

A javasolt eszközrendszer hatásai 3. Visszatérülő Alap •Minden befektetett eszköz visszatérül, újra használható •Mindenki számára van hozzáférés •Hosszútávú visszatérülés lehetővé válik •Olcsó hitel kerül a gazdaságba •A hitel a megtakarításokból visszafizethető

A javasolt eszközrendszer hatásai 4. Támogató szolgálat •Értékteremtő munkahelyek •Életviteli tanácsadás •Segítség a tervezésben, megvalósításban •Segítség a megtakarítások kezelésben, a hosszú távú gondolkodásban