Pénzügyi válság és fenntartható fejlődés

A pénzügyi válság pénzügyi okai •A tőzsdék és pénzpiacok ügyletei mögött nem áll reál érték •Származékos tőzsdei ügyletek nagysága 2007-ben tízszerese volt a világ össztermékének (596 billió: 54,3 billió) •A származtatott részvények miatt megnőtt a bankok súlya, Amerikában a tőzsdei profit negyedét könyvelik el •A válság közvetetten a jelzáloghitelek miatt pattant ki: a jelzálogbankok kötvényesítették a jelzálogadósságokat és eladták befektetőknek. Ezzel megosztották a kockázatot, kerestek az ügyleten. A befektetők jobban jártak, mintha állampapírba fektettek volna. •Közvetlen oka, hogy a lakások iránti kereslet csökkent

A válság mélyebb okai •A pénzpiacok szabadsága (liberalizáció és dereguláció), a felügyelet lazasága •A spekuláció széles körű elterjedése és felelőtlenség (culture of gambling)‏ •A kockázatok szétterítése •Olcsó pénz, olcsó hitel, csábítás a szerzésre •Amerikában az életideál része a családi ház, a polgárosodás szimbóluma •A digitális világ gyorssá és mindenhol elérhetővé tette a pénzügyi műveleteket, amelyek megsokszorozódtak

A válság látható következményei •A világ részvénypiacai 6,79 billió dollárt veszítettek októberben (ez a legnagyobb veszteség a részvénypiacok történelmében)‏ •Októberben a tőzsdék a negatív és pozitív rekordok szélsőségei között ingadoztak, a legváltozatosabb hónap 1929 óta •Zuhantak a nyersanyagok árai októberben: olaj 33%, arany 18% •A harmadik negyedévben csökkent az amerikai fogyasztás 3.11%-al, és a GDP 0,3%-al •A dollár erősödött októberben 14.3%-al az EURO-val szemben •A feltörekvő tőkepiacok sem segítettek, majd 1 billió dollárt veszítettek

A válság látható következményei •Izlandon a tőzsde 81%-ot bukott októberben, 6% ponttal emelték a jegybanki alapkamatot, állomosították a bankokat •Amerikában a befektetők menekültek a részvényektől és állampapírokba fektettek még igen alacsony (3.9%) hozam mellett is. Az árfolyam emelkedett, a hozam csökkent. •A FED az alapkamatot 1%-ra mérsékelte, (az olcsó pénz politikája folytatódik!)‏

A válság látható következményei Magyarországon •Októberben támadás a forint és OTP ellen, az OTP októberben 60%-ot veszített értékéből •Szigorú devizahitelezés, vagy annak megszüntetése •IMF-EU-Világbank 25 milliárd dollár hitel •Közszféra bérének befagyasztása, jutalmak mérséklése, 13. havi nyugdíj megvágása. •Állampapírok iránti kereslet alacsony •Jegybanki kamatemelés 8.5-ről 11.5% pontra

Válságkezelés •Gyors állami beavatkozás •Megvásárolják a gyengélkedő bankok részvényeit •Tőkét és rövid-távú forrásokat juttatnak •Összesen 3,1 billió dolláros stabilizáló csomagot fogadnak el az USA, EU és Szaud- Arábia, Svájc és Oroszország •Kétes kintlévőségek felvásárlása •Kisbetéteseknek nyújtott állami garancia felemelése •államosítás

A válság következményei •Bizalomvesztés •Hitelezés elapadása, a gazdaság nem jut hitelhez •Vállalati csődök •Munkanélküliség •Csökkenő kereslet •Túlkínálat •Még több csőd •Csökkenő kínálat •?

Lehetséges forgatókönyvek •A válságok egymásból táplálkoznak •Pl. energia- bioüzemanyag- élelmiszer •Kevesebb pénz, kevesebb segély •Most 900 millió ember éhezik, de 2.5 milliárd veszélyeztetett

Tanulságok •A piac fensőbbsége az állammal szemben? •A magánhaszon mindig a köztől származik. Most 3 billió dollárt vettek el az adófizetőktől •Növelhető-e a kereslet, hogy a növekedés fennmaradjon?

A pénz és a fenntarthatóság •A fenntartható fejlődés feltételei •Rendszerszemlélet •Társadalmi igazságosság •Természetes környezet

Pénz és rendszerszemlélet •A pénz, amelyen keresztül megszerezhetjük az anyagi javakat •A legfőbb érték •Az értékek skálája egyensúlytalan •A fenntartható társadalomhoz az értékek egyensúlya szükséges

A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok Anyagi jólét Környezet minőség

Pénz és fenntarthatóság •A pénz nélkülözhetetlen az árucsere lebonyolításában, egyben a társadalmi munkamegosztás eszköze

Pénz és szegénység •Kétféle módon lehet jövedelemhez jutni teljesítmény nélkül: a pénz és a föld járulékából •A pénz járuléka a kamat •A pénzvagyon tulajdonosai kamatozó hitelként adják kölcsön pénzüket

A kamat szerepe a jövedelmek átrétegződésében •Azt gondoljuk, hogy csak akkor fizetünk kamatot, amikor kölcsönt vettünk fel a bankból •Minden ár kamatot tartalmaz, mert a vevőre hárulnak a kölcsönvevőt terhelő kamatterhek •Kamatot fizetünk az adókban, illetékekben is •Az árak általában 30-50% kamatot, vagy tőkeköltséget tartalmaznak •Ezért mindenkit terhel kamatteher, kivétel nélkül

A kamat szerepe a jövedelmek átrétegződésében •Kamatot az kap a pénze után, akinek megtakarított pénze van és kölcsön adja. •Valakinek akkor van abszolút kamat nyeresége, ha nagyobb a kamat jövedelme, mint a kamat terhe. •A lakosság kb. 10%-ka bír kamatnyereséggel, akinek a nyeresége a többiek veszteségéből származik.

Kamat és jövedelmek átrétegződése •Elosztásra váró jövedelmek kizárólag munka révén keletkeznek •A pénz vagy a föld járulékai nem várnak újraelosztásra •Ezért a kamatáramoknál mindig a munka felől a tőke felé áramlik a jövedelem

A kamat és a környezeti probléma •A kamat növekedésre kényszeríti a gazdaságot •A kamatterhet folyamatosan fizetni kell, ha nem akar elszegényedni, akkor többet kell teljesíteni •Ez igaz az egyénre, vállalatra, de az államra is. •Ezért az állam is a növekedésben érdekelt •A környezeti problémában is a növekedés lehetőségét látja

A kamat és a környezeti probléma •A hitel teszi lehetővé, hogy olyan fogyasztást valósítsunk meg a jelenben, amelynek az ellenértékét csak a jövőben termeljük ki •A pénzpiacok nem veszik figyelembe a reál értékeket, pl. a természeti-tőkét •A természeti tőke veszteség 2-3 szorosa a válságban megvalósult tőkeveszteségnek

Végső tanulságok •A jelen mindig fontosabb, mint a jövő, akármi is várható •A döntéshozó, a hatalom a jelenért tartozik elszámolással a választóknak, és nem a jövőért •Újra sikerült kiterjeszteni a problémát •A válság erkölcsi természetű, ezért sem lehet a pénzpolitika eszközeivel kezelni •A „szakértelem” teszi tönkre a világot

Végső tanulságok •A szociális igazságtalanság, a szegénység, a környezet kizsákmányolása a pénz rosszul felállított intézményrendsze- rének következménye

Alternatívák •Silvio Gesell: A szabad pénz (Természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén – 1916)‏ •A pénztulajdonos fölénye az árutulajdonossal szemben (Proudhon) •A pénz legyen ugyan olyan romlandó, mint az áru •Havonta érvényesíteni kell egy 0.5-1%-os névértékű bélyeggel •Woergl: 32 ezer Schilling értékű alternatív pénzt nyomtak. Havi 1%-kal csökkent az értéke, amit meg kellett váltani egységgel kezdtek, és 8000 egység volt a legtöbb ember vett részt. A pénz naponta kétszer cserélt gazdát, egy évben közel ötszázszor. 3 millió értékben bonyolítottak le üzletet.

A szabad pénz bevezetése •Pénzreform törvénnyel a kormány Valutahivatalt állít fel •A Valutahivatal a hagyományos pénzt forgásbiztosított pénzre cseréli •Az árszínvonal alakulása szerint gazdálkodik a pénzzel: pénzt von be, ha nőnek az árak (ezzel csökkenti a keresletet), pénzt bocsát ki, ha csökkennek az árak (növeli a keresletet)‏ •Szilárd árszínvonal alakítható ki •Az infláció kézben tartása megszabadítja a kis embereket pénzük értéktelenedésétől •Megszűnik a teljesítmény nélküli jövedelem •Leáll a társadalmi polarizáció növekedése •Megszűnik a termelő beruházásokat fékező kamat (5%-os őskamat) •Megszűnik a kamat termelésbővítéssel való kitermelésének kényszere, egyben a környezet eltartó- képességén túli erőforrás használat •Megszűnik a spekulációs alapú pénzvisszatartás és gazdasági csődök

Mi a különbség a kamatozó pénz és a forgásbiztosított pénz között? •A kamatozó pénz a magántulajdont gyarapítja •A forgásbiztosított pénz a közösségi tulajdont

Mindazt, amit újra kellene teremteni a fenntartható társadalom érdekében, a kölcsönös nagylelkűséget, a szeretet, a megértést, azt nem lehet pénzzel létrehozni, mert azt a pénz tette tönkre!