Az oktatás és a könyvtárak

A tanulás fogalma az önfejlesztés útján járni A „tanulás” ismeretszerzést vagy a képességek fejlesztését, önképzést jelent. köznapi értelmezése: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. pedagógiai értelmezés: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása, képességek kifejlesztése. pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli ) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

Az oktatás Köznapi értelmezés szerint: leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres , esetleg intézményesített – átadását nevezzük. Pedagógiai értelemben: a gyermek személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése. Magába foglalja a tanítást és a tanulást, mint egymással kölcsönhatásban lezajló aktív tevékenységet.

Tudásátadás és a könyvtárak Bár a könyvtárak a tanuláshoz értékes anyagokat tárolnak ezt a múltban nem ismerték el megfelelően ennek okai: 1. Nyilvánosan nem hangoztatták az oktatáshoz szükséges könyvtári anyagok fontosságát. (Menedzsment hiány) 2. A tanulók többsége (fizikailag) valóságos tantermekben szerezte bizonyítványait, diplomáit. A könyvtárlátogatások ugyan jótékonyak hatottak a tanulók ismeret felhalmozására, de ezek nem voltak kötelezőek. 3. Az oktatásban, hangsúlyos szerepet kapott az előadások és a kijelölt olvasmányok bemagolása és memorizálása, így a tanulók kevés kíváncsiságot, kezdeményezést vagy kritikus képességet mutattak. Ezt a helyzetet enyhítette a tudomány és a technológia fejlődése, és a különféle területeken történő szakosodások.

Könyvtárak – tanulási környezet Jelenleg a könyvtárak tanítási – tanulási folyamatot támogatják a : Dokumentumok hozzáférhetőségével, Gyűjtemények szervezésével, kiegészítő források IKT eszközök beszerzésével On-line katalógusok kialakításával, On-line könyvtári szolgáltatások közzétételével, Információkereső technika tanítása, Különböző típusú teljes szövegű adatbázisok kialakításával és szolgáltatásával az interneten, Diákok önálló és csoportos munkavégzése, (Elektronikus könyvtárak, digitális könyvtárak, tudás alapú könyvtári portálak kialakítása) Könyvtáros szerep megváltozása

Könyvtári portálok Egy átlagos könyvtári portál jellemzője: - Az olvasót bevigye a könyvtárba, vonzó szolgáltatásain keresztül, - Rendezvényeket, programokat ajánljon, - Elérhetővé tegye on-line katalógusát, különböző típusú adatbázisait, - Kapcsolat külső adatbázisokkal, Legyen közvetlen, közvetett kapcsolata a felhasználókkal, (web 2.0-ás eszközök) Esélyegyenlőség biztosítása A digitális könyvtárak kialakításáról (felépítés, létrehozás stb.)a hangsúly áttevődött a szolgáltatások kialakítására.

Tudásmenedzsment portál A tudásmenedzsment portál jellemzője: Egy belépési ponttól perszonalizálható, személyre szabott elérhetőséget biztosít a különböző forrásokból összegyűjtött adatok, információk és a tudás széles köréhez, Támogatja a tudás „újratermelődését” és annak feldolgozását. Támogatja a csoportmunkát, szabványos elérhetőséget biztosít más rendszerekhez. Támogatja az oktatást és a tanulást Támogatja az oktatás kisugárzását is, akár az intézmény falain túl is, városi szinten.

Az e-learning alapú portálok jellemzői Személyre szabhatóság Célcsoport meghatározása Hozzáférhetőség, szerepkörök, jogosultságok Oktatási tartalom felmérése (készítsünk vagy vásároljunk? - > szerzői jog) Szabványosság (tananyagcsere, stb.) Metaadatok Web 2.0 Fenntarthatóság

Az e-learning alapú portálok feladatai önálló tudásbázissal támogassa a hagyományos és az e-learning alapú képzést, oktatást, kutatást, - egységes és hatékony felhasználást biztosít, - olyan technikai környezetet teremt, amelyben egy tapasztalatlan felhasználó is könnyedén elboldogul, a kapott információt másokkal együttműködve használni is tudja, - kreatív, interaktív, személyre szabott szolgáltatásokkal segítse elő az információhoz való hozzáférést, (web 2.0) - szervezett és rendszerezett formában tegyen elérhetővé más tudásbázisokat is, - más intézményekkel való együttműködési lehetőségek keresése, amely a helyi tudásbázist, digitális tárház gazdagítását célozza meg

Megvalósítások http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html Almási utcai általános iskola (Makó) http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html Informatikai tananyag http://informatika.gtportal.eu/ Videotorium http://videotorium.hu/ http://oktatovideo.lap.hu/ SDT http://sdt.sulinet.hu Egyszervolt http://egyszervolt.hu/ Könyvtárhasználati webkalauz http://webkalauz.uw.hu/index.html Drupal http://www.tanarurkerem.hu E-book http://ebookz.hu/

Tanulási – tanítási irányzatok A távoktatás fejlődési szakaszai Behaviorizmus: Tradicionális oktatási környezet, hagyományos tanár-diák felállás, melyre a feladatorientált tanulás és a frontális oktatás a jellemző. A tananyag – lineáris rendben épül egymása - ismétlés után sajátítható el, megfelelő ingerre megfelelő válasz adható. (mérhetőség, teszt, visszajelzés) Kognitívizmus: Strukturáló, modellező jellegű. A megismerési folyamatokkal foglalkozik. Cáfolja az inger – válasz – megerősítés logikájára épített behaviorista elméleti rendszert. Azzal foglalkozik, hogy mi történik az inger és a válasz között, fontos az egyének közötti különbségek. (Hólabda technika, háttértudás, előzetes ismeretek előhívása stb.) Konstruktivizmus: Tanulóközpontúságra épül. A diák saját maga dolgozza fel a tananyagot, az információk között keresik az összefüggéseket, a tanár-tutor szerepe a tanácsadás, útmutatás. (szimulációk, szerepjátékok, felfedezéses tanulás stb.) Konnektivizmus: Jellemezője a hálózat alapú tanulás. A konstruktivista módszereket ötvözi a hálózati együttműködéssel. (IKT eszközök)(virtuális egyetem, Second Life)