A szalagos képmagnótól a jutyúbig

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia) 2. konferencia.
Advertisements

MF RFK Kecskemét, június 3.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia)
Számítógép az oktatásban Készítette: Halász Rita Tanár- informatikatanár MA 2010/2011.
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
„EU-s tartalmak az oktatásban" Pedagógustovábbképzési program Budapest, 2008 április 1 EU-S TÉMÁK FELDOLGOZÁSA PEDAGÓGIAI PROJEKTEKKEL Rádai Péter (Nyíregyházi.
Fontosabb fogalmak Képesség :
Pécsi tudományegyetem neveléstudományi Intézet
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
E-SKILLS (DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS) AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával, az FSZH közreműködésével.
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
A multidiszciplináris e-learning
E-learning és a multimédia
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
MULTIMÉDIA és ELEKTRONIKUS TANULÁS I. (Oktatástechnológia)
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A NAT jövője az informatikán innen és túl Reményi Zoltán.
A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai
e-Learning a tanárképzésben
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
„EU-s tartalmak az oktatásban" Pedagógustovábbképzési program Budapest, 2008 április 1 EU-S TARTALMAK AZ OKTATÁSBAN A képzés célkitűzései.
A nevelési-oktatási program előzményei
Minta a beadandó feladathoz
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
„ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban” „ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban ” augusztus.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
NEVELÉSELMÉLET.
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” TÁMOP / /0065 Moduláris oktatás Az egészséged a Te kezedben van!
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
Kompetensek lettünk? június 27..
Danyi Gyula Informatikai fejlesztések fontossága az iskolákban - különös tekintettel a tanári szemléltetés (oktatástechnológia) problémáira Budapesti Műszaki.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Az óvodai tevékenységterv
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
Alkalmazott nyelvészet I.
DIDAKTIKA: témák, szakirodalmak 2008/2009. TANÉV 1. FÉLÉV.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
Cím szöveg – Second level Third level – Fourth level » Fifth level TÁMOP Tájékoztató Nap „Interaktív elektronikus tananyagok fejlesztése” projekt.
A MULTIMÉDIA alapjai
Készítette: dr. Létray Zoltán
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
A TÁVOKTATÁS LEHETŐSÉGEI ÉS TAPASZTALATAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN DR. ZÁRDA SAROLTA A FELNŐTTKÉPZÉS KIHÍVÁSAI … DEC. 15.
IKT A PEDAGÓGIÁBAN 1 Készítette: dr. Létray Zoltán.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
A digitális kompetencia fejlesztése
1. lecke „A fizika tanítása” tárgy jellege, célja
A pedagógiai kutatás általános kérdései. A téma váza A pedagógiai kutatás tárgya, célja, helye a tudományos kutatások rendszerében A pedagógiai kutatás.
Előadás másolata:

A szalagos képmagnótól a jutyúbig Poór Zoltán Pannon Egyetem, Veszprém

Melyek azok a főbb irányzatok és fejlődési stációk, amelyek … az alkalmazott pedagógiákat, azaz a hajdanán oktatástechnikának nevezett rész-diszciplinát és a tanárgy-pedagógiákat eljuttatták a kompetencia alapú szemlélet megvalósításáig?

Tisztelgés a szekció-alapító Dr. Szalay László előtt … … azzal, hogy áttekintjük, mit tanultunk mi, a tudományos utánpótlás nevelésében részt vállaló oktatói generációk képviselői és tanítványaink az elődöktől és miként fejlesztettük azt tovább?

Mi történt a technológiával segített pedagógiában az 1970-es és 1980-as évek óta?

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (1) Programozott oktatás (Gyaraki, 1969) Audiovizuális oktatás (Szebeni, 1968) Az oktatás segédeszközeinek alkalmazása (Dzsatkó, 1977) Az oktatás technikai eszközeinek alkalmazása (Szalay, 1977) Az oktatástechnika alkalmazása (Gyaraki, 1980) Technika az oktatásban(Gyaraki, 1980)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (2) Oktatástechnika „A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazható eszközök és anyagok összessége” (Ádám, 1983: 218)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (3) Oktatási technológia (Gecső, 1970) Oktatástechnológia (Falus, 1976; Gyaraki, 1980; Rohonyi, 1976)  Az eszközök által kiváltott és támogatott oktatási folyamatok vannak a középpontban és nem maguk az eszközök.

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (4) Oktatástechnológia „… az eszközök kiválasztása, alkalmazásának tervszerűsége, célszerűsége, a tanítás és tanulás folyamatának megtervezése, az optimális tanítási-tanulási feltételek kialakítása.” (Ádám, 1983: 222)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (5) Didaktikai technológia (Ádám, 1983) Tanítási technológia (Kiss, 1980; Szűcs, 1984)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (6) Az „oktatástechnológia” mint terminológia stabilizálódik, de annak felfogása és interpretációja folyamatosan változik és finomodik. „nem csak az egyes elszigetel eszközök, tananyagrészek programozott oktatását, hanem az egész tanítási tevékenységet – a pedagógus tevékenységét és eszközeinek alkalmazását – is programozza” (Gyaraki, 1970: 370)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (7) Az „oktatástechnológia” fogalomkörének további finomodása „az oktatástechnika lehetőségeit elvszerűen felhasználó alkalmazott didaktika” (Szűcs, 1984: 42) „az általános didaktika törvényszerűségeit figyelembe vevő, s azokat alkalmazó, az oktatási folyamatban mint rendszerben elvszerűen alkalmazott oktatástechnika” (Szűcs, 1984: 42)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (8) Az „oktatástechnológia” fogalma … olyan szemléletmódot közvetít, amely „megtermékenyítette a didaktikai gondolkodás egészét” (Falus 1980: 7) … produktumai, a taneszközök szervesen integrálódnak a pedagógus által irányított folyamatba és rendszerbe (Falus, 1980) … nem csupán az audiovizualitás, hanem a programozott oktatás értékeit is hasznosítja, hisz annak gyakorlatában alakult ki a tanulási eszközöknek a fejlesztési mechanizmusa is (Falus, 1980)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (9) Az „oktatástechnológia” helye a tudományok rendszerében Stratégiai tudomány, amely az oktatási folyamat szervezésével és irányításával foglalkozik. (Orosz, 1985) Kapcsolódik a neveléselmélethez, a didaktikához és a tantárgy-pedagógiákhoz (Orosz, 1985) … hatékonysága függvénye a neveléselméleti és didaktikai alapismeretek birtokában kialakított pedagógiai kultúrának és légkörnek, valamint a szakdidaktikákkal, illetve a tantárgy-pedagógiákkal kialakított kölcsönhatásnak (Orosz, 1985)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (10) Oktatástechnológia / Pedagógiai technológia A két fogalom egy darabig keveredik és a kettőt egymás szinonimájaként értelmezik a szakirodalomban. (Ádám, 1983)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (11) Oktatástechnológia / Pedagógiai technológia Az oktatástechnológia a tanítási-tanulási célok meghatározására, a tartalomra és a folyamatra koncentrál. (Morgan, 1978; Rohonyi, 1982) A pedagógiai technológia a fentieken kívül azt a rendszert és pedagógiai környezetet is magában foglalja, amelyben az adott pedagógiai tevékenység megvalósul és hatásmechanizmusát kifejti. Egy teljességre törekvő megközelítés. (Davies, 1972; Silber, 1978; Rohonyi, 1982)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (12) Oktatástechnológia / Pedagógiai technológia Az oktatástechnológia tárgya az oktatási folyamat szervezeti és munkaformái, az alkalmazott módszerek és taneszközök, valamint a tanulók közösségén belüli, továbá a tanulók és a pedagógus között megvalósuló interakciók, illetve az adott pedagógiai folyamat tényezőinek kölcsönhatása. (Zsolnai J. & Zsolnai L., 1980) A pedagógiai technológia a nevelési és oktatási folyamat jellemzőinek rendszere, amely a nevelő-nevelt interakcióján, a nevelést segítő eszközön és azok alkalmazási módján, az alkalmazott szervezeti és munkaformákon, valamint a folyamat tényezőinek kölcsönhatásán keresztül valósul meg. (Zsolnai J. & Zsolnai L., 1980)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (13) Pedagógiai technológia Egy keretfogalom, amely magában foglalja az oktatástechnológiát (Davies, 1972; Silber, 1978; Rohonyi, 1982; Zsolnai J. & Zsolnai L., 1980)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (14) Újabb téma-specifikus fogalmak Médiapedagógia (Nagy, 1993) Iskolatelevíziós pedagógia (Nagy, 1981) Televízió-, teletext- és számítógéphálózat-alkalmazás (Mohos, 1989) a számítástechnikával támogatott oktatás (Hárs, 1998) Az új technológiák alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában (Korsvold & Rüschoff, 1997) A technológiával segített tanítás-tanulás (Fitzpatrick, 1998)

Egy kis diszciplina-történeti áttekintés (15) Még újabb téma-specifikus fogalmak Médiadidaktika(Hegedűs, 1999) Digitális pedagógia (Forgács, 1998) Médiainformatika (Forgó, Hauser & Kis-Tóth, 2001) Pedagógiai informatika (Poór 2001) Elektronikus tanulás  e-tanulás …

Akkor és most (1) 1980-as évek: A jövedelemviszonyokhoz képest drága technika  a technika „fetisizálása” „Mérnöki” szemlélet Technika-központú gondolkodás A tanárképzésben elkülönült oktatástechnikai, oktatástechnológiai és szakmódszertani stúdiumok  Az eszközalkalmazás, az oktatás- és pedagógiai technológiai eljárások a hatékonyságra való törekvés jegyében valósultak meg.

Akkor és most (2) 1980-as évek: Szemléltetőképek, faliképek, táblázatok, stb. Írásvetítő-fóliák, diasorozatok Iskolarádiós adások és hangfelvétel-sorozatok Iskolatelevíziós adások, oktatófilmek és oktatóvideó-felvételek (oktatóvideó-sorozatok)  Zártláncú tv-rendszerek Videokamera-alkalmazás a pedagógiai folyamatok elemzése és értékelése céljából Kisszámítógépek alkalmazása (C16, C-64)

Akkor és most (3) 1980-as évek: A szaktárgytanításba elsősorban tananyagkomponensek formájában épültek be az oktatástechnikai eszközök és azok alkalmazásának eljárásai Nemzeti szinten valósult meg a programozott oktatásnak egy jól átlátható (kontrolált és ezáltal „biztonságos”) rendszere A tantervek szerint meghatározott tantárgyi műveltségtartalmak és képességhalmazok tanítása volt a középpontban. Egyfajta „technológiai” tudást igényelt a pedagógusoktól

Akkor és most (4) 2000-es/2010-es évek: A tantervek szerint meghatározott tantárgyi műveltségtartalmakat, képességhalmazokat és attitűdöket kulcskompetenciákként fogalmazzuk meg. A fentiek kialakításának segítése és fejlesztése a cél. A középpontban a tanulás van és nem a pedagógus tanítása. A pedagógus tehát a tanulást segíti. A pedagógusoktól komplex kompetenciahalmazt igényel a szemlélet.

Pedagógiai informatika Akkor és most (5) 2000-es/2010-es évek: A pedagógiai technológia alkalmazása központilag nem ellenőrizhető, nem kontrollálható A pedagógiai technológia a mindenki számára bárhonnan, bármikor, bármilyen mennyiségben és megválasztható kompetencia-szintek szerint megvalósítható tanulás, önfejlesztés lehetőségét kell, hogy biztosítsa.  Digitális pedagógia Pedagógiai informatika Médiainformatika e-tanulás

Akkor és most (6) 2000-es/2010-es évek: A kulcskompetenciákat középpontba helyező, immáron többnyire tantárgyközinek tekintendő pedagógiai folyamatok során az olyan együttműködő tanulási formák szolgálatába állt a technológia, mint pl. a projektpedagógiai, vagy a drámapedagógiai folyamatok.  Szöveges, képi, hangzó és videó-formátumú digitális források; Interaktív kommunikációs lehetőségek A tanulási folyamatokat, illetve az azok során készülő produktumokat rögzíteni képes digitális technikák

Akkor és most (7) XV. OTDK, Sárospatak, 1981: Oktatócsomagok alkalmazása A képmagnetofon alkalmazása a nyelvtanításban XXIX. OTDK, Szombathely, 2009 e-tanulás-metodika Multimédiás tananyagok szerkesztése Interaktív táblák alkalmazása

… és majdan? XXXV. OTDK, 2021 …  Ez már az Önök majdani témavezetői tevékenységén és a majdani hallgatóik érdeklődésén, rátermettségén, kreativitásán múlik.

Köszönöm szíves figyelmüket! Poór Zoltán etdt@almos.vein.hu +36-30-9721509