A környezet hatása egészségünkre Technika 8.osztály Élet a településeken A környezet hatása egészségünkre Technika 8.osztály

A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés, 2. Előszó Az emberi települések mindig nagy befolyással voltak az egészségi állapotokra. A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés, járvány okozói voltak. Napjainkban is súlyos gondot jelent a keletkezett hulladék megfelelő kezelése, környezetünk, és egészségünk megóvása.

3. Használat Az új ismeretanyag feldolgozása a diák alatt található ikonok használatával lehetséges. A tartalom jegyzékben megtalálhatod azt is, hogy az egyes műveleti szakaszok hányadik dián találhatók. Itt akár rákattintással is eljuthatsz a kívánt részhez. Az anyag feldolgozását követően mindenképpen ajánlott a témához kapcsolódó feladatokat is megoldanod, melyből kiderülhet, hogy mennyire sikerült elsajátítanod az új ismereteket, mennyire volt hatékony az önálló tanulásod. Jó munkát és eredményes tanulást kívánok!

4. Tartalom I. Óravázlat 5,6 II. Tevékenység 7 1. Motiváció 8 2. Korábbi ismeretek 9 3. Új ismeretek feldolgozása 10 4. Ellenőrzés 21 5. Összefoglalás 22 6. Értékelés 23 7. Tudáspróba 24,25,26 8. Tudáspróba értékelése 27

5. I. Óravázlat 1. Tantárgy – osztály: Technika-8. osztály 2. Témakör: Élet a településeken - Környezetszennyezés és egészségünk 3. Téma: A környezet hatása egészségünkre 4. Óra típusa: Új ismereteket közlő- feldolgozó óra

6. I. Óravázlat 2. 5. Nevelési cél: 6. Fejlesztési cél: 7. Módszerek: A gyermek megismertetése az ember környezet átalakító tevékenységének következményeiről, hatásairól 6. Fejlesztési cél: Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az ember beavatkozásának környezetváltoztató tevékenysége hatásaival. Ismerje fel, hogy a környezet megváltoztatása milyen hatással van az ottélő emberek egészségére, életminőségére, élettartamára. Észlelje, ha a környezetének állapota romlik, és legyen igénye annak megakadályozására. Értékelje a hazai, és a határainkon túli tájaknak és azok élővilágának az esztétikumát. 7. Módszerek: (egyéni megfigyelés, szövegfeldolgozás, csoportos megbeszélés, tanári magyarázat, frontális foglalkozás, feladatmegoldás) 8. Eszközök: tankönyv, munkafüzet, fotók, képek

7. II. Tevékenység 1. Motiváció 8 2. Korábbi ismeretek aktivizálása 9 3. Új ismeretek feldolgozása 10 4. Ellenőrzés 21 5. Összefoglalás 22 6. Értékelési mód 23 7. Tudáspróba 24, 25 ,26 8. Tudáspróba értékelése 27

8. II.1. Motiváció Bizonyára már hallottál a hírekben, és láttál már természetfilmeket, amelyek a környezetváltozás hatásait mutatják be az emberek egészségével kapcsolatban. Biztos tudod, mi a jelenleg legtöbb gondot okozó környezeti változás, ami az egész emberiség életét befolyásolja. Fontos hogy megismerjük mi mit tehetünk szűkös lehetőségeink között a bolygónk tisztántartásáért.

9. II.2. Korábbi ismeretek aktivizálása Az ember környezet átalakító tevékenységének céljait és fontosabb formáit megismertük eddigi tanulmányaink során. Tanultunk a környezetünkben keletkezett hulladékokról. Megismertük a hulladékok keletkezési hely szerinti csoportosítását: mezőgazdasági, ipari, építési, települési, és speciális hulladék. Megismertük a hulladékok kezelésére kialakult módszereket: felhasználás saját technológiában, más technológiában való felhasználás, égetés, komposztálás, rendezett lerakás, rendezetlen lerakás. Megismertük ezen eljárások környezetre gyakorolt hatásait

10. II.3. Új ismeretek feldolgozása 1. A környezet átalakításával járó hatások felismerése 11 2. A környezetben lezajló szennyezés hatásaiba való beavatkozás 12 Passzív beavatkozás 13 Aktív beavatkozás 14 3. A legfontosabb hétköznapi gyakorlatban használt ismeretek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz 15 A fertőzés 16 Ételmérgezés 17 Kullancs 18 Járvány 19 4. A betegség elleni védekezés módjai 20

11. II.3.1 1. A környezet átalakításával járó hatások felismerése Az ember környezet átalakító tevékenységének céljait és formáit már megismertük eddigi tanulmányaink során. Az átalakított környezetben azonban – ismereteink növekedésével – mind több kedvezőtlen jelenséget és hatást ismerünk fel. Ezen hatások lehetnek helyi vagy kiterjedt, regionális, illetve globális jellegűek. A kedvezőtlen hatások a Föld lakóinak többségét viszonylag egyenletes elosztásban érik. Az emberi szervezet a környezethez való állandó alkalmazkodásra kényszerül, növekszik az esélye a megbetegedésre. A növekvő terhelés, a fokozott igénybevétel, az emberi szervezetbe jutó idegen anyagok miatt kóros szervezeti folyamatok indulnak el, és válnak egyre súlyosabbá. E folyamat következményei a civilizációs ártalmak.

12. II.3.2 2.A környezetben lezajló szennyezés hatásaiba való beavatkozás A környezetben lezajló, a környezetszennyezés hatására végbemenő folyamatok időbeli és térbeli eltolódással mennek végbe. Ezért a beavatkozások kedvezőtlen hatásai sokszor évek múlva, a beavatkozási helytől távol érvényesülnek. Igen fontos feladat tehát, hogy a lehető legpontosabban ismerjük környezetünk állapotát. Csak ennek birtokában tudunk a szükséges módon beavatkozni.

13. II.3. 3 A) Passzív beavatkozás A passzív beavatkozás során nem gátoljuk meg a kedvezőtlen jelenség létrejöttét, csak gátat létesítünk, ezzel mérsékeljük a hatást. Ezt tesszük ha füldugót teszünk a fülünkbe zaj ellen, vagy zajvédő palánkokat építünk autópályák, repülőterek mellé.

14. II.3.4 B) Aktív beavatkozás Az aktív beavatkozás során a kedvezőtlen jelenséget létrehozó okot szüntetjük meg vagy mérsékeljük. Ezt tesszük, ha új, kedvezőbb környezeti hatású mosószert használunk, ha a zajos gépeket korszerűbbre, csendesebbre cseréljük, ha a sok szennyező anyagot kibocsátó technológiát átalakítjuk, korszerűsítjük.

15. II.3.5 3. A legfontosabb hétköznapi gyakorlatban használt ismeretek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz A helyes szemlélet és életmód kialakítása, a környezet védelme, szennyezésének csökkentése csak az egész társadalom egyetértésével lehetséges. Ahhoz azonban, hogy valamennyi állampolgár részese lehessen jövője formálásának, sok ismeretet kell elsajátítania és a napi életben tudatosan alkalmaznia. Tekintsük át azokat a legfontosabb, a hétköznapi gyakorlatban is használatos ismereteket, melyek szükségesek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz.

II.3.6 A) A fertőzés Fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezetbe kórokozók jutnak be, ezek elszaporodnak és betegségeket okoznak. A fertőzést különböző vírusok, baktériumok okozzák. A fertőzés közvetlen, vagy közvetett módon terjedhet. Közvetlen terjedés emberről emberre. A fertőzés terjedhet élő, vagy élettelen közvetítőkön keresztül is. Szúnyogok, kullancsok, tetvek, legyek tartoznak az élő közvetítők közé. Az élettelen közvetítők közé tartozik a rosszul elmosott evőeszköz, edény stb. A kórokozók különösen jól szaporodnak különböző élelmiszerekben. ( tej, víz stb.)

II.3. 7 B) Ételmérgezés Ételmérgezés akkor lép fel, ha olyan ételt fogyasztunk, amelyben előzőleg nagy számban kórokozók telepedtek meg. A kórokozók szaporodása tehát elsősorban nem a szervezetünkben zajlik, hanem az élelmiszerben. A mérgezést kiváltó ételek a tej, és tejtermékek, tojás, krémek, sütemények, házikolbász stb. Egy rosszul elmosott edény elegendő ahhoz hogy a kórokozók az élelmiszerbe kerüljenek.

II.3.8. C) A kullancs Sehol nem él annyi apró és nagy bogár, parányi és tenyérnyi színpompás lepke, halálos mérgű darázs, pók és kígyó, madár és emlősállat, mint az esőerdők félhomályában. De nagyon nehéz őket megfigyelni, mivel az állatok többsége csendben lapul, inkább éjszaka jár táplálék után. A gyepszinten alig van fogyasztható növény, ezért a nagytestű növényevők az erdő legalsó szintjén csak kis egyedszámban és nagyon szétszórtan találhatók. A középső és az alsó lombkoronaszint zöld világában azonban gazdag és változatos életközösség él. Az állatok ott táplálkoznak, szaporodnak és pusztulnak el, anélkül, hogy valaha elhagynák a lombkoronát.

II.3.9. D) A járvány Járványról akkor beszélünk, ha egy adott kórformában megbetegedettek száma rövid időn belül megnő. A járvány kialakulásának fontos tényezője a kórfolyamatra fogékony emberi szervezet. Ez azt jelenti, hogy ha szervezetünk ellenálló képessége kicsi, nem tud védekezni a testünkbe jutó vírusok baktériumok ellen, s megbetegszik. A tömeges megbetegedések speciális formája a járvány. Ilyenkor a fertőzés egyre nagyobb területen betegíti meg az embereket. A járvány terjedését nagymértékben befolyásolhatja az egyre szennyezettebb környezet, a felgyorsult éghajlati változások és az időjárás változékonysága. Bizonyos járványok a Föld egyes területein nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Például a maláriás megbetegedések a trópusi környezetben gyakoribbak míg a tüdőgyulladás ipari országokban fordul elő.

II.3.10. 4. A betegségek elleni védekezés módjai A járványok továbbterjedését azzal akadályozhatjuk meg, hogy megszüntetjük a fertőző forrásokat. Ennek egyik lehetősége, hogy elkülönítjük a beteget. Másik lehetőség a továbbterjedés meg akadályozására a kórokozók elpusztítása. Ez kellő fertőtlenítéssel oldhatjuk meg. A megelőzés 3. módja a szervezet ellenálló képességének javítása. Ezt szolgálják a védőoltások. A gyermekkorban megkapott védőoltásoknak köszönhető, hogy jelentősen visszaszorultak azok a fertőző megbetegedések amelyek korábban nagy számban fordultak elő. Pl.: járványos gyermekbénulás, kanyaró, diftéria, szamár köhögés, stb. Ma már némely fertőzés gyanúja esetén is kaphatunk védőoltást pl.: tetanusz.

21. II.4. Ellenőrzés, visszacsatolás Tudnál válaszolni a következőkben feltett kérdésekre? Mit nevezünk civilizációs ártalmaknak? Mi a passzív, és aktív beavatkozás? Mit tudsz az ételkészítés, tárolás higiéniájáról? Ha jól válaszoltál a feltett kérdésekre, akkor az összefoglalást követően próbáld ki tudásod a tesztkérdések segítségével!

22. II. 5. Összefoglalás Az ember környezetátalakító tevékenysége nem csak pozitív hatásokat hozott az emberek egészsége, életminőségének javítása érdekében. A technika, technológia fejlődése, a tömegtermelés sok új addig ismeretlen problémát hozott felszínre. Ezek a változások nagyban befolyásolják az emberek egészségi állapotát. Ez szükségessé teszi a hatások megismerését, és a védekezés lehetőségeit. Fontos ismerni az egészségünkkel összefüggő ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz.

23. II. 6. Értékelés Próbáld ki tudásod! A következőkben 10 db tesztkérdést válaszolhatsz meg. Először feleletválasztós kérdéseket, majd párosításos kérdéseket, végül pedig eldöntendő kérdéseket tölthetsz ki. Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen 15 pont A párosításosnak egyenként 2 pont, összesen 8 pont Az eldöntendő kérdések egyenként 2 pont, összesen 8 pont

24. II.7.1.Tudáspróba Feleletválasztós feladatok Mik az ételmérgezés tünetei? a) Végtagfájdalom, láz ,görcsök Magas vérnyomás, szédülés) Hányás,hasmenés, görcsök Mikor beszélünk járványról? A betegek száma rövid időn belül nő 10-20 ember lázas beteg Mérgezéses tünetek mutatkoznak Hogyan akadályozhatjuk meg a járványok terjedését? Kerüljük az embereket Elutazunk otthonról Megszüntetjük a fertőzés forrását Hogy osztályozzuk a kedvezőtlen hatásokat? Helyi, regionális, globális Tanyai, falusi, városi Megyei, országos, földrészi 5. Mit teszünk passzív beavatkozáskor? Megszüntetjük az okot Mérsékeljük a káros hatást Nem avatkozunk be Megoldás:1c; 2a; 3c; 4a; 5b

25.II.7.2 Párosításos kérdéssor 6/1. A passzív beavatkozás 6/2. Az aktív beavatkozás 6/3. A passzív beavatkozás 6/4. Az aktív beavatkozás A: nem gátolja a jelenség létrejöttét B: a megelőzés módszere C: lényegileg védekezés D: az okot szünteti meg Megoldás: 6/1. C… 6/2. B 6/3. A 6/4. D

26. II.7.3. Eldöntendő kérdéssor Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 7. A tömeges megbetegedés speciális formája a fertőzés (igaz-hamis) 8. A tiszta evőeszközök fertőzést okozhatnak (igaz-hamis) 9. A fertőzést vírusok, baktériumok okozzák (igaz-hamis) 10. A kullancs nem terjeszt betegséget(igaz-hamis) Megoldás: 7. h…. 8 h. . .9…i. 10…h

27. A tudáspróba értékelése A megszerezhető pontszám 31 pont. 0-50 % (0-16 pont) Tudásod sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételd át az anyagot akár többször is. 51-65 % (17-20 pont) Tudásod sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételd át az anyagot még egyszer. 66-79 % ( 21-24 pont) Tudásod közepes szintű, tekintsd át, hogy melyik feladatot rontottad el és ismételd át az ahhoz tartozó részeket. 80-90 % ( 25-28 pont) Tudásod jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresd ki, hogy melyik feladatot rontottad el, majd ismételd át a megfelelő részeket. 91-100 % (29-31 pont) Gratulálunk, tudásod kiváló szintet ért el, folytasd a következő leckével!

28. Ajánlott és felhasznált irodalom Pitrik József Technika és életvitel ( Apáczai kiadó 2004) Ajánlott irodalom: Környezetegészségtan (szerkesztette: Dési Illés) http:// www.vital.hu

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Petneházi Zsolt Pedagógia md. 2.évfolyam 2-es csoport Elérhetőségek: : 06 (20) 9777 852 : werfel2@freemail.hu