Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. március 22.

Alapelvek Az oktatás közfeladat: A Nat szimbolikus dokumentum: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek, differenciálásnak és a tehetséggondozásnak.

A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Földünk – környezetünk Művészetek Idegen nyelvek Informatika Matematika Életvitel és gyakorlat Ember és társadalom Testnevelés és sport Ember és természet

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

Magyar nyelv és irodalom Kiemelt célok: az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése;

Jellemzők irodalomismeret és - értés nem lehetséges a művek ismerete nélkül; a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti; a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen; a nemzeti kánon részét képező alapvető művek könyv nélküli tudása minden képzési szinten követelmény;

Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz; egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.

Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam líra Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve; öt magyar kortárs lírai alkotás. a dráma és a színház világa: egy színmű.  

Idegen nyelv Kiemelt célok: a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározása; a nyelvtanulási stratégiák kialakítása; a kommunikatív kompetencia fejlesztése; a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése; a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása.

Feltételek 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető); az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelv kötelező; gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező; igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás;

Elérendő szintek Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén: Normál képzés 4. évf. 8. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1 Második idegen nyelv – Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1 Második idegen nyelv A2

Matematika Kiemelt célok: Tervezet kialakításának fő koncepciója: a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése; a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá-sának és a modellalkotás folyamatának segítése; a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel; Tervezet kialakításának fő koncepciója: a tananyagtartalomban jelentős hangsúlyeltolódások legyenek;

Alapelvek, célok Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! 1-4. évfolyam Fejben történő műveletvégzés; Egyszerűbb mértékegység átváltások; A mindennapi életben előforduló problémák; Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam Statisztika, valószínűség: Statisztika Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Matematika

Ember és társadalom Kiemelt célok: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; a narratív megismerési mód alkalmazása; a történeti gondolkodásmód kialakítása; kollektív identitásképzés; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

Közműveltségi tartalmak (Történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

Hosszmetszeti és visszatérő témák (Történelem) 5-8. évfolyamon: 9-12. évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely; - nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok; - erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek; - szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat; - környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása; - falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés; - felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet; - politikai és katonai szövetségek; - birodalmak; - földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei; - kisebbség-többség; - reform – kompromisszum; - világkép, eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók; - a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda. - korok, korstílusok; - önfeláldozó magatartásformák

Témakörök (Történelem) Az őskor és az ókori Kelet Az antikvitás A középkori Európa A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a XVII-XVIII. században Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A nemzetállamok kora Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében A globalizálódó világ és Magyarország

6. téma felosztása 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században Végvári küzdelmek. Bocskai István és a hajdúk. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós a hadvezér. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.

Ember és természet Kiemelt célok: a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; új, egységes szerkezet kiépítése; a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

Tevékenykedtető, cselekvő szerep Szükségszerű a: tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

A szöveghez érkezett online vélemények aránya

Beérkezett vélemények (e-mail/levél) számadatai Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68* * nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)

Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természet Az integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

Néhány azonosított probléma I. Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika 10 ujjas vakon gépelés (a Fidelitas is jelezte) Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése

A kerettantervek törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Kerettantervi kutatások Főbb területek: A tartalmi szabályozás vizsgálata Hazai folyamatok Nemzetközi kitekintés A jelenlegi kerettantervek elemzése Az iskolák implementációs gyakorlata A kerettanterv-választás szempontjai A helyi tanterv készítésének gyakorlata

Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db 8 osztályos gimnázium: - 6 osztályos gimnázium: 1 db 4 osztályos gimnázium: 19 db Szakközépiskola: 2 db Szakiskola: 12 db Nemzetiségi: - Két tanítási nyelvű: 2 db SNI: 6 db Felnőttoktatás: 1 db

Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

A kerettantervek elemzése – következtetések Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

Felhasználás A kutatási eredmények beépülnek: a kerettantervek szerkezetének kialakításába és tartalmi elemeinek meghatározásába; a tantárgyi bizottságok felkészítésébe; az iskolák számára készülő, a helyi tanterv felülvizsgálatát segítő útmutatóba.

Tervezett kerettantervi mappák 1-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva

A tervezett kerettantervi struktúra Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatinak bemutatása; A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai; a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata; a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata; a szükséges pedagógus-továbbképzések.

A kerettantervek tervezett tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.