XI. Szegedi Közművelődési Nyári Egyetem: Vallások és kultúrák Az Iszlám különös tekintettel a nyugat-európai közösségekre Váradi Ádám

Bemutatkozó SZTE BTK Filozófia SZTE BTK Vallástudomány Re-Dial Vallástudományi Közh. Egy. (re-dial.org) SZTE BTK Vallástudományi Tanszék (www.vallastudomany.hu) kutatásterület: európai iszlám identitás

Az előadás szerkezete Az iszlámról (rövid bevezető) Rövid történeti áttekintés (Nyugat-) Európai iszlám közösségek Kérdések, felvetések

Az iszlámról (röviden) Mohamed a próféták pecsétje kb. i.sz. 570 születése ~ az elefántos hadjárat ifjúkora ~ nomád neveltetés mekkai gazdasági sikere ~ Khadidzsa i.sz. 610 az első kinyilatkoztatás mekkai igehirdetése i.sz. 622-es kivonulása (hidzsra) a közösség medinai megerősödése i.sz. 630 Mekka visszafoglalása i.sz. 632 halála

Az iszlámról (röviden) A Korán (al-Qur’an) Isten szava ~ közvetítés 23 éven keresztül érkezett ~ 96. szúra a sorrend és a szerkesztés problémája verses forma ~ áják és szúrák a muszlim élet alapja ~ sarí’a további források: szunna és hadísz

Az iszlámról (röviden) Az iszlám öt oszlopa (arkan ul-Iszlám) a tanúságtétel (sahada) az ima (szalat) a böjt (szijám) az adakozás (zakát) a zarándoklat (haddzs)

Történeti áttekintés Andalúzia (i.sz. 8 - 15. sz.) i.sz. 711 Tariq ibn Zayid ~ dzsabal al-Taríq különálló fejlődés ~ a kordobai kalifák a mór kultúra ~ szellemi pezsgés hanyatlás a 11. századtól i.sz. 1492 reconquista

Történeti áttekintés Keresztes háborúk i.sz. 638 Jeruzsálem elfoglalása ~ a Szent sír keresztes háborúk sora (i.sz. 1095-1272) a Jeruzsálemi Királyság (i.sz. 1099-1291) a Szentföld elvesztése

Történeti áttekintés Oszmán Birodalom (i.sz. 1299 – i.sz. 1922) i.sz. 15-16. századi török hódítások i.sz. 1453 Konstantinápoly i.sz. 1526 Mohács i.sz. 1541 Buda a Török Hódoltság kora (i.sz. 1541 – i.sz. 1686) a török kiűzése, visszaszorítása (i.sz. 1699)

Történeti áttekintés Európai gyarmatosítások Maghreb országok, Közel-Kelet Oszmán Birodalom összeomlása (i.sz. 1922/23) kolonizáció ~ félgyarmati, gyarmati függőség gazdasági és társadalmi krízis I. és II. világháború nemzetállam koncepciók ~ nacionalizmus, nemzeti függetlenedési mozgalmak független nemzetállamok létrejötte: Tunézia (1956), Marokkó (1956/58), Algéria (1962), Líbia (1951), Egyiptom (1953), stb.

Az iszlám (Nyugat-)Európában Kezdeti áttelepülések az I. és II. világháborút követően ~ veteránok 1950-60-as évek - függetlenségi háborúk jellemzően a gyarmatosító, hatalmat birtokló osztályhoz szocializálódott csoportok nincs nagy kulturális hézag állampolgársággal rendelkeztek

Az iszlám (Nyugat-)Európában Migrációs hullámok 1960-as évek gazdasági Észak-Afrika, Törökország – Franciao. és Németo. az ipari régiókban, övezetekben - pl. Hamburg, Stuttgart, Karlsruhe és Frankfurt ideiglenes jelenlétüket ~ „vendégmunkás” átmeneti státuszt (Ausländer) nem részesülnek az alapvető jogokból és szolgáltatásokból – megtűrtek diszkrimináció ~ helyi munkanélküliség atrocitások ~ szélsőséges nacionalizmus

Az iszlám (Nyugat-)Európában Az első generáció: a bevándorlók vonzó a jobb megélhetés reménye 1970-es évek eleje – a letelepedés gondolata korlátozás ~ kvóták; családegyesítések egyre szervesebb közösségek kvázi „gettósodás” állampolgárság megtartása ~ naturalizáció szemléletváltás: asszimiláció / integráció alapvető problémák: nyelvi akadályok – konyhanyelv szegregáció – kulturális, társadalmi, földrajzi állampolgárság hiánya – jogok és szolgáltatások

Az iszlám (Nyugat-)Európában „idegen” elemek „ismerőssé” tétele ~ egyoldalú intézkedések: állampolgársággal kapcsolatos policy alapvető jogok és szolgáltatások biztosítása a civil szektor, társadalmi szervezetek erősítése DE valódi haszonélvezői már a következő generáció integrációs különbségek fokozódása

Az iszlám (Nyugat-)Európában A második generáció: a bevándorlók gyermekei állampolgárság - születésük jogán alanyi jogon részesülnek az állami oktatásban a nyelvet gyerekkoruktól tanulják ~ anyanyelv? „két világ polgárai” – köztes kihat identitásukra – is-is / sem-sem „vegyítik a fejkendőt a farmerrel” (Lapidus) a diszkrimináció problémája ~ el/befogadás sajátos fiatal szubkultúrák - pl. „beurok” reflexió, lázadás ~ vágy a beolvadásra a „másság” erősítése

Az iszlám (Nyugat-)Európában jellemzőik (felmérések - 1980, 1985; 1990): nyelv – otthon és azon kívül kultúra – pl. tv, zene, mozi, divat, stb. oktatás – a magasabb fokú ~ felszabadulás, elfogadás munkahely – szolgáltatás, felsőfokú képzettséget igénylő család – házasságok; gyerek közösség – gyengülő kontroll; individualizmus vallás – magánszféra; nehézségekbe ütközik a gyakorlása

Az iszlám (Nyugat-)Európában A harmadik generáció: a bevándorlók unokái a szabad választás ~ gyökértelenség hagyományok iránti igény ~ „újrafelfedezés” megkonstruált identitás ~ tudatosság; források a szülők lázadása elleni lázadás a radikalizmus veszélye ~ megtérők (új identitás) a másik oldal: teljes azonosulás ~ meg/letagadás transznacionális identitás (Garbi Schmidt) ~ internet integráltságbeli eltérések – széles skála intragenerációs különbségek

Kérdések és dilemmák miért érdekes az integráció kérdés egyáltalán? milyen koncepció húzódik meg mögötte? adaptáció és integráció különbsége a migráció kérdése vallási szempontból iszlám és demokrácia viszonya ~ értékrendek az iszlám viszonya a terrorizmushoz