A hulladék és keletkezése ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Készítette: Danyi Bálint és Katona Kristóf

Szemét és hulladék Hulladék: az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről gondosodni kell; újrahasznosítható. Szemét: olyan hulladék mely nem hasznosítható. Megsemmisítéséről gondoskodunk kell.

Miért ez a sok szemét? A fogyasztói társadalom velejárója, hogy az emberek egyre több maradékot, csomagolópapírt dobnak ki, egyre gyakrabban cserélik le a gépeiket, berendezéseiket, és a gyorsan változó divat is elősegítni a hulladékmennyiség növekedését. Magyarországon az elmúlt 40 év alatt a tízszeresére növekedett a lakossági hulladék térfogata

A Termelési hulladékok A hulladék legnagyobb része (azaz kb 80%-a) Ipari, vagy mezőgazdasági hulladék Az adott helyen kevésféle hulladék keletkezik de NAGY mennyiségben Ezt a szót a könyvben elírták

Ipari hulladékok Mennyisége és összetétele iparáganként változik ezért keletkezése és ártalmatlanítása is sokféle A legnagyobb tömegű ipari hulladék a bányászati és kohászati tevékenységekből származó salak és meddő Salak: feldolgozható mellékterméke a nyersanyaggyártásoknak. Meddő: nehézfémeket tartalmazó alapkőzete a bányászott ércnek

Galvániszap Fémtárgyak díszítésénél, korrózió védelemre szolgáló bevonat készítésekor keletkező hulladék Benne található toxikus fémek sok-sok betegséget okoznak Teljesen feldolgozható (környezetbarát módon)!!!!!

Vörösiszap Timföldgyártáskor nagy mennyiségben keletkezik főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók kisérleteznek más módszerekkel is (pl komposztálás adalék)

Ipari hulladékok Gyógyszergyártásban és a vegyiparban gyakoriak a tűz- és robbanásveszélyes melléktermékek Az élelmiszeripari hulladékok nagy része takarmányozásra használható vagy komposztálható (erről még lesz szó)

Mezőgazdasági hulladékok Ide tartoznak pl.: trágya, csont, növényi maradványok Nagy része komposztálható Növénytermesztési hulladék: szárítva takarmányozásra alkalmas Állattarás során képződő trágya fűrészporral, tőzeggel keverve talajjavításra használható

Települési hulladékok A termelési hulladékok mellett 20%-át alkotják az összes keletkező hulladéknak Sokféle összetételű (pl.: bőr, gumi, műanyag, textil, papír, fémhulladék, üveg, élelmiszer maradvány) Újrahasznosításuk fontos feladat Összetétele folyamatosan változik: rohamosan nő a térfogat, ugyanakkor a tömeg alig. (több a könnyű csomagolóanyag)

Települési hulladék összetétele

Csomagolóanyagok & csomagolások A háztartási hulladék térfogatának felét, súlyának negyedét csomagolóanyagok teszik ki Környezetbarát csomagolópapír :egyféle anyagból készül, újratölthető, vagy újrahasznosítható

Papír Természetes alapú Néhány év alatt lebomlik Az újságpapír, a kartonpapír és az ehhez hasonlóak újrahasznosíthatóak Minél fehérebb a papír annál környezetszennyezőbb volt előállítani A műanyaggal bevont papírok nem újrahasznosíthatóak SŐT! A használt papír zsebkendő sem újrahasznosítható!

Műanyagok Legelterjedtebb csomagolóanyag Könnyű előállítani Nagyon nehezen bomlik le A hőre lágyuló műanyagok újrahasznosíthatóak Égetésükkor sok erősen mérgező anyagot juttatnak a levegőbe (pl.: dioxinok)

Üveg Természetes úton nem bomlik le Csak akkor környezetbarát ha beolvasztjuk és újrahasznosítjuk

Kombidoboz Tej, tejtermékek és gyümölcslevek tárolására használják Anyaga: összepréselt alufólia, polietilén fólia és kartonpapír Feldolgozásuk sok technikai problémát okoz, tehát NEM környezetbarát Ilyen doboz a tetra pak is

Alumínium Italos dobozokat, csomagolófóliát, szórópalackokat készítenek belőle 1 tonna timfoldből 1 tonna veszélyes hulladék keletkezik Energiaigényes folyamat

Veszélyes hulladékok A települési és a termelési hulladékok között is megtalálható Def.: olyan anyag amely bármely bomlásterméke az ember egészségére, az élővilágra, vagy a környezetre káros hatást fejt ki Ha bármely „hulladékkupac” veszélyes hulladékot tartalmaz, akkor az egész veszélyes hulladéknak minősül Ezért fontos a szelektív gyújtés

Veszélyes hulladékok a közvetlen környezetünkben Megfelelő elhelyezésre figyelnünk kell Pl.: higanyos lázmérők, lejárt szavatosságú gyógyszerek szárazelemek, akkumulátorok, festékek, lakkok, a használt sütőolaj… stb.

A hulladékok kezelése És elheyezése

Az ipari termelés fokozása, a városiasodás és a fogyasztói társadalom kialakulása megbontotta a természetes anyagforgalmat Egyre több veszélyes melléktermék képződik A hulladékok kezelése nem tart lépést a hulladékok termelésével

A hulladékkezelés lehetőségei A hulladékgazdálkodás célja hogy: Kevés hulladék keletkezzen Ennek nagy része legyen újrahasznosítható A hasznosíthatatlan hulladékot ártalmatlanítsa Ártalmatlanításra 3 módszer létezik: rendezett lerakás; égetés; komposztálás

Rendezetlen lerakás Jelenleg a hulladékok 70%-a lerakókba kerül ez EU-ban Sokáig ez a módszer egyszerű elásást jelentett Máig működnek ilyen illegális lerakók Ezek veszélyeztetik a talajt és a felszín alatti vizeket, a bomlási folyamatokból keletkező CO2 pedig növeli az üvegházhatást

Rendezett lerakás A modern, szakszerű lerakóknál ezeket a hatásokat megpróbálják kiküszöbölni Kialakításakor többrétegű szigeteléssel védik a talajt a szennyeződéstől A megtelt lerakóra szintén szigetelést tesznek majd beborítják talajjal A rendezés után a szeméttelep helyén parkok, sportpályák jöhetnek létre Nagy területeket igényel, ezért nem hosszútávú megoldás

Valahogy így

A hulladéklerakó szigetelő rétegei Ehhez a Tankönyvben találtok képet. Rétegek (föntről lefelé): Hulladék Kavicsos víztelenítő réteg Vízelvezető csövek Geotextil védőréteg Műanyag fólia Többrétegű ásványi szigetelő anyag Talaj

Néhány anyag lebomlási ideje Papír 1-2 hónap Természetes alapú szövet 6 hónap Fa 5-10 év Alumínium doboz 100-500 év Műanyagok Akár 1 millió év Üveg NEM BOMLIK LE

Komposztálás Def.: olyan eljárás, mely csak szerves hulladékok esetén alkalmazható. Folyamata során szerves anyagok, gombák, baktériumok közreműködésével a mezőgazdaságban hasznosítható humusz szerű anyagot állítanak elő a hulladékból. Hátránya: a bomlások közben metán és szén-dioxid szabadul fel (üvegházhatás) és kellemetlen szaganyagok keletkeznek

Égetés Az égetőművekben magas hőmérsékleten, zárt térben égetik el a folyékony vagy szilárd hulladékot. A keletkező salak az eredeti szemét térfogatának 1/3-a A keltkező salak és a füst mérgező anyagokat tartalmazhat ezért a megfelelő elhelyezésről gondoskodni kell (füst esetén szűrő) Az égetésnél keletkező hő hasznosítható

A hulladék szállítása Gyors elszállításra van szükség mert hamar elszaporodnak a hulladékban a rágcsálók, a kórokozók és a legyek. Bomlása során kellemetlen szagú, mérgező anyagok kerülnek a legevegőbe Ezek az esővízzel a talajba mosódhatnak

A hulladékok szállítása A települések hulladéktérfogaténak több mint 1/3-a levegő (üres doboz, flakon) Célszerű ezeket tömöríteni Ha összenyomva rakjuk a szemétbe a flakonokat, csökkentjük az útiköltséget A korszerű szemétszállító gépjárművekben már vannak présgépek

A szelektív hulladékgyűjtés Az újrahasznosítás feltétele a különböző összetevők különválogatása Ha ezt a hulladék keletkezésénél tesszük meg, akkor energiát spórolunk Hulladékudvarokban a veszélyes hulladékokat is elhelyezhetőek.

A veszélyes hulladákok kezelése Szemétlerakókban nem helyezhetők el és közönséges szemétégetőkben nem egethetőek Ártalmatlanítani kell őket A környezettől teljesen el kell zárni de bármikor visszagyűjthetőnek kell lennie Megoldás: elhagyott bányákban való elhelyezés

Radióaktív anyagok elhelyezése A nagy aktivitású hulladékok végleges tárolása még nem megoldott z eddig felmerült javaslatok: a földfelszín alatti geológiai képzõdményekben Sótelepeken a tengerfenéken vagy az eljegesedett területeken való elhelyezés kilövés az ûrbe épületekben való tárolás

Források (képek): http://www.rtlhirek.hu/cache/leadimages/240834_1231955638_411x310.jpg http://seafever.files.wordpress.com/2007/10/sea-litter-after-the-storm-southwold-3.jpg http://m.blog.hu/va/vastagbor/image/pix/2008_okt%C3%B3ber/7019393.jpg http://m.blog.hu/ni/nice/image/venus_est_19.jpg http://www.rhk.hu/ismeret/hulladek/gare.gif http://www.origo.hu/i/0909/20090918elefantcs9.jpg http://lh4.ggpht.com/_FAb8-6GOl5Y/SW9pG7HVrEI/AAAAAAAABK4/Xb8uDe_3DcA/india+1334.jpg http://mobiltippek.files.wordpress.com/2009/06/nokia_3100_classic.jpg http://www.about-nokia.com/blog/media/1/20061205-12.jpg http://morgomedve.freeblog.hu/files/3lany.jpg http://www.muszakilapok.hu/system/files/editor/uj_megoldassal_bovul_szelektiv01.jpg http://www.hippyshopper.com/tetra%20pak.jpg http://www.tutorial.hu/photoshop/egettpapir/kesz.jpg http://tojastarto.hupont.hu/felhasznalok_uj/3/7/37692/kepfeltoltes/dsc01528.jpg http://www.ruczuniversal.hu/images/uveg1.jpg http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/10/kepek_5-4.jpg http://recompark.hu/pics/cikkek/15/elektronikaihulladek0_0.jpg http://fallerjancsi.freeblog.hu/files/elvar%C3%A1zsolt%20erd%C5%91.jpg http://www.fideszbp3.hu/obudaifidesz/pics_______bus_b/sziget.jpg http://jam.nyirbone.hu/ujdonsag/pic/godor.jpg http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/22/Em_stadion_salzburg.jpg http://www.wildlifepatrol.com/rat/images/rat_removal.jpg http://www.rhk.hu/ismeret/vilag/kepek/morsleben.jpg http://www.hirado.hu/Hirek/2009/09/~/media/News/Hirado/Hirek/2008/11/14/12/01.jpg.ashx http://holnapszebbitogep.buzz.hu/files/szelektiv.jpg http://www.origo.hu/i/0704/20070404kukasauto.jpg http://www.jet-vill.hu/file_00000241_m/Tain_press_1.jpg http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/reti/tiszaug.jpg http://begreeny.com/wp-content/komposztalas.jpg http://files.blogter.hu/user_files/73057/2008-06/2_platinum_cocacola_alu_bottle_2.jpg

Források (szöveg): http://www.zsaru.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1303 http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=155 http://www.kislexikon.hu/vorosiszap.html http://kukabuvar.hu/cikk/8109 http://www.humusz.hu/hirek/miert-nem-hasznosithato-joghurtos-doboz-parizsban/2080 http://ion.elte.hu/~pappboti/radioaktivitas/cimlap/tematika/radioakt/ipar/kornyhatas.htm És kedvencünk, a tankönyv Na sziasztok, kösz a figyelmet ;)