1. A családpolitika társadalmi hatásai Giczi Johanna – Gábos András

Kérdések Családtámogatási rendszer és női munkavállalás: ösztönzés vagy akadály? Milyen területekre kell még figyelemmel lenni?

Munkavállalás kisgyermek mellett A 25–44 éves, 0-5 éves gyermeket nevelők foglalkoztatottsági rátája nemenként, 2002 (%) Férfiak: nincs jelentős eltérés Nők: a ráták jelentősen szóródnak Visegrádi országok: az anyák aktivitása nagyon alacsony Magyarország: 240-280 ezer nő van gyeden, gyesen, gyeten, a gazdaságilag inaktív nők 15-18%-a Forrás: Frey (2005) alapján.

Gyermekes anyák és gyermektelenek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Kirívó lemaradás a visegrádiaknál a gyermekteleneké nem jelentős a gyermekeseké jelentős Nincs jelentős különbség: magas szinten: Szlovénia alacsony szinten: Görögország Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.

Iskolázottság szerinti különbségek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Alacsony iskolázottságúak Magas iskolázottságúak Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe. Vízszintes tengely: A 15-45 éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve. Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája.

A családtámogatási rendszer szerepe 1 Anyasági támogatások: nagyon magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD) Ez hozzájárul az anyák alacsony foglalkoztatottságához Két fontosabb változtatás 1995-1998: Bokros csomag 2006-2010: a gyes mellett teljes idős munkavállalás lehetséges A gyermekes anyák aktivitása egyik esetben sem nőtt Járulékos költségek > munkából származó nyereségek a munkaerő-piacra való belépés magas költségei a nappali gyermekgondozás mennyiségi és minőségi problémái az otthoni gyermekgondozás felértékelése az intézményi gondozással szemben Bálint és Köllő (2008), Köllő (2009), Köllő és Scharle (2009)

A családtámogatási rendszer szerepe 2 Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító elemzés (Köllő és Scharle 2009) Eredmények A nappali gyermekgondozó intézmények segítik az alacsony végzettségű nők munkaerő-piacra lépését A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak az alacsony végzettségű anyák munkakínálatára A felsőfokú végzettségűek számára a készpénztranszferek negatív hatása nem jelentkezik Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság

Egyéb társadalmi kimenetek Gyermekvállalás és foglalkoztatottság aggregált szinten pozitív (1980/90-) egyéni szinten negatív az ellátórendszer szerepe az átváltási hatások csökkentésében A gyermek fejlődése és az anya munkába állása negatív, de meddig? Gyermekszegénység és az anya foglalkoztatottsága negatív kulcsfontosságú, a szegénységi kockázat egyik fő meghatározója

Összegzés 1 Északi országok Magyarország magas női foglalkoztatottság magas termékenység a gyermekek tanulási eredményei, egészségi állapota jó a gyermekek szegénységi kockázata alacsony kicsik az egyenlőtlenségek Magyarország alacsony női foglalkoztatottság alacsony termékenység a gyermekek tanulási eredményei, egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál a gyermekek relatív szegénységi kockázata magas nagyok az egyenlőtlenségek

Összegzés 2 A pénzbeni ellátások kizárólagos átalakítása kudarcos volt A (kis)gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsága kirívóan alacsony, az okok összetettek: - a humán tőke alacsony szintje - a munkaerőpiac rugalmatlansága és magas belépési költségei, - az intézményi gyermekgondozás humán és fizikai infrastrukturális hiányosságai - a készpénzes támogatások jellemzően munka-ellenösztönző hatásai - uralkodó társadalmi normák A pénzbeni ellátások kizárólagos átalakítása kudarcos volt Komplex és rugalmas beavatkozás?

Policy dilemmák A gyermekes nők munkakínálata heterogén pl. életkor, együttélési forma, társadalmi helyzet, lakóhely mentén minél általánosabbak az ösztönzők, annál több torzulás kerülhet a rendszerbe Milyen elvek és fontosabb gyakorlati szempontok játszanak szerepet egy rugalmas, minél inkább egyéni helyzetekhez alkalmazkodó rendszer kialakításában? A szándékolt és nem szándékolt hatások összetettettek Mely terület(ek) élvezzen(ek) prioritást a célok kijelölése során? A rendszert többször átalakították, miközben a kiszámíthatóság fontos Mennyire keskeny a kiszámíthatóság és a hatékonyabb működést biztosító reform közötti palló?