A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-0

A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája(nak vázlata) Bevezetés, kiindulás, alapelvek Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Biztonságpolitikai kihívások és válaszok Biztonságpolitikai eszközök és feladatok Összegzés 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-1

Bevezetés, kiindulás, alapelvek politika-biztonságpolitika-védelempolitika a biztonság komplex fogalommá vált stratégia - nemzeti biztonsági stratégia - MK biztonsági stratégiája az ország biztonsága párt semleges, össznemzeti ügy a NATO tagságból és az amerikai tragédiából kiindulva újraértékelni a biztonságot az ország jövőjének fontos feltétele a biztonság minősítése 2001.11.08. Várhalmi Miklós 1.0.0.0.0/1

Bevezetés, kiindulás, alapelvek 94/1998(XII.29.) országgyűlési határozat a MK Biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről a MK Biztonsági Stratégiájának célja megvédeni az értékeinket-érdekeinket a veszélyforrásokkal szemben a stratégia érvényességét a különböző veszélyforrásoknak, kockázatoknak megfelelő folyamatos aktualizálással lehet fenntartani egy átfogó stratégiából kiindulva lehet meghatározni a biztonság részstratégiáit 2001.11.08. Várhalmi Miklós 1.0.0.0.0/1

A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája(nak vázlata) Bevezetés, kiindulás, alapelvek Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Biztonságpolitikai kihívások és válaszok Biztonságpolitikai eszközök és feladatok Összegzés 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-1

Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Geopolitikai környezet, várható tendenciák Az ország adottságai és lehetőségei Nemzeti értékek Nemzeti érdekek és célok 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.0.0.0.0.

Geopolitikai környezet, várható tendenciák a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása a nemzetközi politikai rendszer és erőviszonyok átalakulása Oroszország a nemzetközi politika fontos tényezője (természeti és humán erőforrások, katonai potenciál: nukleáris erő) a Kelet-Európai országok átalakulásának eltérő üteme és ellentmondásai a balkáni fejlődés nemzeti, etnikai, vallási és kulturális konfliktusai kiéleződésének távlatai a volt szovjet köztársaságok eltérő társadalmi-gazdasági átalakulásával járó válságok, különös tekintettel Ukrajnára Európa és a Baltikum bekapcsolódása az integrációs folyamatokba: demokrácia, piacgazdaság, jószomszédi viszony a NATO és az EU közötti együttműködés Európa biztonságát garantálja 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.1.0.0.0

Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Geopolitikai környezet, várható tendenciák Az ország adottságai és lehetőségei Nemzeti értékek Nemzeti érdekek és célok 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.0.0.0.0.

Az ország adottságai és lehetőségei földrajzilag és történelmileg a centrum és a periféria határán: eltérő fejlettségű, kultúrájú, vallású országok között a rendszerváltás óta a biztonságpolitikai mozgástér kiszélesedett, érdekérvényesítési képesség megnőtt a piacgazdaság relatíve gyors üteme, gazdasági súlypontáthelyezés nyugatra a legnagyobb külföldi tőkeáramlás cél országa magas színvonalú iparfejlődés, ugyanakkor egyes iparági elsorvadások és új nemzetközi függőségek a környező országokban élő magyarokkal kapcsolatos előnyök és hátrányok a Magyar Honvédség potenciáljával kapcsolatos problémák a balkáni NATO feladataink ellátásával kapcsolatosan: felkészítés, kiképzettség haditechnikai eszközök, anyagi készletek és objektumok helyzete 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.2.0.0.0

Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Geopolitikai környezet, várható tendenciák Az ország adottságai és lehetőségei Nemzeti értékek Nemzeti érdekek és célok 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.0.0.0.0.

Nemzeti értékek Szuverenitás Biztonság Demokrácia Gazdasági fejlődés, szociális biztonság 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.3.0.0.0.

Szuverenitás a kétpólusú világrend megváltozásával, a társadalmi-politikai rendszerváltással valamint a kül- és biztonságpolitikai reláció váltással visszanyertük szuverenitásunkat új típusú lehetőség a globalizáció és integráció eredményeként formálódó önrendelkezéshez ugyanakkor a társadalmi, gazdasági, szociális, politikai, környezeti, stb. kihívásokat csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani, ami az önrendelkezés egyes elemeinek önkéntes átadásával jár(kétoldalú, regionális, globális kapcsolatok, stb) 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.3.1.0.0

Biztonság nemzeti létünk alapfeltétele az ország és a lakosság biztonsága a biztonság fogalma ma már átfogóbb, mivel a hagyományos politikai, katonai vonatkozásokon túl magába foglal jogi, gazdasági, pénzügyi, szociális, technológiai, környezeti, közbiztonsági, emberi és kisebbségi stb elemeket is Magyarország biztonsága a környezet és a szövetségesek biztonságától elválaszthatatlan A biztonság fenntartásának elsődleges politikai eszközei: diplomáciai, gazdasági, kulturális együttműködések, melyeket a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek erősítenek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.3.2.0.0

Demokrácia Magyarországot a valóságos és működő demokrácia jellemzi általában: nagyrészt kiépültek a jogállamiság keretei és részben működnek a többpártrendszeren alapuló politikai demokrácia intézményei a fegyveres erők és rendvédelmi szervek a társadalom és a demokratikus hatalmi struktúra integráns részét képezik, irányításuk és ellenőrzésük jellemzően alkotmányos a magyarországi kisebbségek szabadon gyakorolhatják jogaikat 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.3.3.0.0

Gazdasági fejlődés, szociális biztonság nincs biztonság gazdasági biztonság nélkül a társadalmi fejlődés fontos tapasztalata, hogy nincs tartós biztonság a lakosság tartós gazdasági és szociális biztonsága nélkül Magyarországon kialakultak a vegyes tulajdonon alapuló piacgazdaság fejlődésének feltételei az állam újraelosztó szerepe és a piaci mechanizmusok aránya kedvező tendenciájú, bár változása lassú az ország gazdasága nyitott, fejlődése a nemzetközi munkamegosztástól erősen függ 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.3.4.0.0

Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Geopolitikai környezet, várható tendenciák Az ország adottságai és lehetőségei Nemzeti értékek Nemzeti érdekek és célok 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.0.0.0.0.

Nemzeti érdekek és célok Demokrácia, emberi és kisebbségi jogok Gazdasági, politikai integráció az európai országokkal Közös európai biztonság- és védelempolitika A határon túli magyarok jogainak érvényesítése A technológia színvonalunk gyors növelése Az emberi erőforrásaink növelése oktatással A biztonsági kihívásokkal és a NATO feladatainkkal arányos fegyveres erők és rendvédelmi szervek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 2.4.0.0.0.

A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája(nak vázlata) Bevezetés, kiindulás, alapelvek Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Biztonságpolitikai kihívások és válaszok Biztonságpolitikai eszközök és feladatok Összegzés 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-1

Kihívások és válaszok Globális kihívások: széleskörű nemzetközi együttműködést igényelnek Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk miatt fokozottan érzékenyek vagyunk Belső kihívások: az átalakulásunk negatív jelenségei és a tranzit jellegünk 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.0.0.0.0.

Globális kihívások Globalizáció Instabil régiók kialakulása Tömegpusztító fegyverek elterjedése Terrorizmus Pénzügyi-gazdasági instabilitás Informatikai és információs kihívások A legújabb természettudományos-ipari-katonai,stb kutatások rosszindulatú és ellenőrizhetetlen felhasználása Globális környezet- és természetvédelmi veszélyek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.0.0.0-1

Globalizáció ellentétes hatásai miatt folyamatos elemzést igényel pozitív hatások: együttműködés, összefogás, integráció negatív hatások: megkülönböztetés, kirekesztés, uniformizálás 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.1.0.0

A globalizáció rendszerkockázata(systemic risk) A globális tőke nagysebességű világnyerése mellett a globális szabályozási módok és az új, komplex biztonsági rendszer kiépülésének jelentős elmaradása A lassuló világgazdaság, a recesszió, a rendszerkockázat és a globalizáció összefüggései 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.1.2.7.

Instabil régiók kialakulása folyamatosan nő a különbség a fejlett és az elmaradott régiók és országok között az elmaradott országokban népességrobbanás tapasztalható az instabilitás, mint globális kihívás kezelése nagyrészt attól függ, hogy ezeket az országokat hogyan sikerül elindítani a társadalmi-gazdasági fejlődés útján 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.2.0.0.

Tömegpusztító fegyverek elterjedése a nemzetközi biztonságra az egyik legnagyobb veszélyt jelentik(nukleáris, vegyi, biológiai, stb) egyrészt az eszközök, másrészt a célba jutatásuk eszközei és technológiája a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető államok valamint terrorista csoportok a veszélyesek Magyarország a non-proliferációs rendszer tagja és aktívan részt vesz az exportellenőrzésben 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.3.0.0.

Terrorizmus az 1990-es évekig kevésbé érintett ország voltunk a terrorizmus elleni harc a megváltozott intellektuális tartalmára is tekintettel megköveteli a hazai és nemzetközi szervezetek közötti szoros együttműködést valamint a közös fellépést alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatok, de más rendvédelmi szerveknek is fontos feladata a terrorszándék felderítése, a megelőzése, kezelése 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.4.0.0.

Pénzügyi-gazdasági instabilitás a globalizáció növeli a világgazdasági feszültségeknek és válságoknak a nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásait globális veszély a pénzügyi és reálfolyamatok szétválása és az ebből eredő instabilitás lehetősége(végső esetben a a világ pénzügyi rendszerének részbeni vagy teljes összeomlása) Megelőzésének, kivédésének eszközei: gazdasági kockázatvállalások mértéke gazdasági zavarelhárításokhoz tartalékképzés gazdasági válsághelyzetekben ellátás kezelés egyéb 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.5.0.0.

Informatikai és információs kihívások az információs forradalom, az információs társadalom és az elektronikus közigazgatás a XXI. század jelentős kezdeményei és a jövőben még alapvetőbb befolyást gyakorolnak a termelés, a szolgáltatás és a védelem területeire is az információs hálózatok széleskörű kiépülése lehetővé teszi a terrorizmus, a szervezett bűnözés térhódítását, a védett rendszerekbe való bejutást, jelentős hatású visszaéléseket, a pénzügyi, államigazgatási és katonai rendszerek tönkretételét Magyarország fontos érdeke, hogy az infokommunikációban is felzárkózzon és nemzetközi összefogás részeseként megvédje nemzeti informatikai infrastruktúráját 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.6.0.0.

A legújabb természettudományos-ipari-katonai,stb kutatások rosszindulatú és ellenőrizhetetlen felhasználása(néhány példával jellemezve) NANOTECHNOLÓGIA a nanotechnológia, mint egy új ipari forradalom lehetővé teszi, hogy az anyagok és a tárgyak közvetlenül atomokból és molekulákból is felépíthetők és így létrehozhatók intelligens anyagok, amely a sejtekbe is beépíthető az új tudomány gazdagságot és pusztítást is hozhat, mint más esetekben, mivel a tömegpusztító fegyverek miniatürizálása is feltételezhető GENOM KUTATÁS-GÉNTÉRKÉP a gyógyítás forradalma várható az emberek egészségügyi, képességbeli minősítése, kategorizálhatósága, manipulálhatósága komoly veszélyeket rejthet a teljes reprodukáló klónozással a gonosz hatalmak névtelen, nyilvántartásokban nem szereplő, az ösztönök és érzelmek teljes körű kikapcsolásával manipulálható, akár bármikor megsemmisíthető embereket lehet „gyártani”. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.7.0.0.

Globális környezet- és természetvédelmi veszélyek a természeti környezet gondatlan vagy tudatos rombolása kofliktusokhoz vezethet a globális környezeti egyensúly megbomlása globális veszélyt is jelenthet: ózonréteg károsítása(üvegházhatás) erdők pusztítása víz, levegő földszennyezések élővilág pusztulása egyebek Magyarország részt vesz a széleskörű nemzetközi összefogásokban, melyekkel nagyobb esély van ezen jelenségek megelőzésére és kezelésére 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.1.8.0.0.

Kihívások és válaszok Globális kihívások: széleskörű nemzetközi együttműködést igényelnek Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk miatt fokozottan érzékenyek vagyunk Belső kihívások: az átalakulásunk negatív jelenségei és a tranzit jellegünk 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.0.0.0.0.

Regionális kihívások egyes országok fejlettsége miatti leszakadások egyes országok instabilitásának jellege és mértéke a szovjet utódállamok kockázati hatásai a balkáni régió hatásai a mediterrán térség hatásai illegális és tömeges migráció a határon túli magyarok helyzete az ország ellátás- és piacbiztonsága(energia, nyersanyag, élelmiszer,stb) környezet és természetvédelmi biztonság, katasztrófa elhárítás 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.0.0.0-1

a különbségek az eltérő fejlődési ütemek miatt tovább nőhetnek Egyes országok fejlettségi és fejlődésbeli különbségének növekedése, egymástól való leszakadásai a Közép- és Kelet-európai országok politikai, társadalmi és gazdasági változásai az eltérő történelmi és kulturális hagyományok, gazdasági adottságok, a reformok iránti elkötelezettségek miatt eltérő ütemben és formában mennek végbe a különbségek az eltérő fejlődési ütemek miatt tovább nőhetnek szerepünk az lehet, hogy a társadalmi-gazdasági törésvonalak ne állandósuljanak és ne jelentsenek számottevő konfrontációkat 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0.0.0

Egyes országokon belüli instabilitások jelleg és mértéke a gazdasági fejletlenség, az elhúzódó válság és a lemaradás belső társadalmi és politikai instabilitást gerjeszthet: euroatlanti értékekkel szemben állás szélsőséges politikai erők előretörése agresszív nacionalizmus erősödése külső és belső ellenségkeresés demokratikus jogok korlátozása Magyarország szerepe, hogy aktívan segítse a felzárkózni kívánó országokat 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.2.0.0.

A szovjet utódállamok kockázati hatásai Alapvetően két utódállam hatása fontos számunkra: Oroszország és Ukrajna Oroszország esetén a tartós instabilitás veszélyes a természeti erőforrások, a lakosság és a fegyveres erők mérete miatt is, különös tekintettel a nukleáris potenciálra elkerülendő Oroszország világpolitikai és világgazdasági elszigetelődése, melyben Magyarországnak is fontos szerepe van tartós európai biztonság csak Oroszországgal együtt lehetséges, amihez azonban Oroszország szándékára is szükség van Ukrajna függetlensége Magyarország fontos biztonságpolitikai érdeke Ukrajna kinyilvánította csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz és szoros kapcsolatokat ápol a NATO-val 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.3.0.0.

A balkáni régi hatásai a demokratikus irányba tett lépések ellenére Európa második világháború utáni legpusztítóbb konfliktusa – a délszláv válság – még nem teljesen lezárt, az önfenntartó békét még nem sikerült megteremteni Magyarországot a szomszédsága és a vajdasági magyar nemzeti kisebbség érintettsége folytán a térség feszültségei és konfliktusai különösen érzékenyen érintik a katonainál közvetlenebb fenyegetést jelentenek számunkra: a szállítási útvonalak elzáródása a balkáni piacok tartós elvesztése a migráció az illegális kereskedelem a fegyver- kábítószer- és embercsempészet a határokon átnyúló bűnözés egyéb formái rendezés csak nemzetközi együttműködésben lehetséges 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.4.0.0.

A mediterrán térség hatásai Magyarországot közvetlenül nem érintik a térség problémái, közvetve, a NATO tagságunk kapcsán viszont igen a térség hagyományosan konfliktusoktól terhes, ahol a szegénység, a gyors népesség-növekedés, a migráció, a kulturális és vallási ellentétek, a szélsőséges mozgalmak, a területi viták, a hagyományos fegyverek felhalmozása, kiegészülve a tömegpusztító fegyverek birtoklására irányuló törekvésekkel veszélyeztetik a stabilitást a Mediterrán Fórumon belül a NATO már 1994-ben elindította a párbeszédet Egyiptommal, Izraellel, Jordániával, Mauritániával, Marokkóval és Tunéziával 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.5.0.0.

Illegális és tömeges migráció a migráció Magyarországot eddig elsőorban tranzit-országként érintette, de a korábbi cél-országok szigorodó bevándorlási politikája és gazdasági fejlődésünk következtében egyre többen tekintik hazánkat cél-országnak Magyarország a nemzetközi egyezmények részeseként igazodik az EU tagállamainak migrációs és bevándorlásügyi gyakorlatához 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.6.0.0.

A határon túli magyarok helyzete a határon túli magyarok részei a magyar nemzetnek közösségeik aktív közreműködésével a Magyar Köztársaság jelentős mértékben erősítheti a térség stabilitását és a szomszédos államokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatait politikánk általános célja a határon túli magyarok összefüggésében a kisebbségek egyéni és közösségi jogainak biztosítása a nyugat-európai demokráciák működő gyakorlatának megfelelően ugyanakkor Magyarországnak fokoznia kell erőfeszítéseit a szomszédos országok euroatlanti integrációs szervezetekhez való közeledésének és integrációjának támogatására, mert ez a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősödését eredményezi sajnos konfliktusforrást is jelent az értük folyó tevékenységünk, különös tekintettel az egyes szomszédos országok esetében 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.7.0.0.

Az ország ellátás- és piacbiztonsága Energiahordozók jelentős részét a szovjet utódállamok biztosítják, ami egyoldalú függőséget jelent, bár rendelkezünk elégséges alternatív forrással Nyersanyagok: saját és import Élelmiszer: saját és import Export és import piacok a piacbiztonság az exportorientált magyar gazdaság kulcsfontosságú eleme 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.8.0.0.

Környezet- és természetvédelemi biztonság, katasztrófa elhárítás napjainkra fontos problémává vált a környezeti károk, a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, illetve következményeik felszámolása Magyarországot földrajzi adottságainál fogva fokozottan érintik a Kárpát-medence szomszédos országaiban keletkező környezeti ártalmak, az árvizek, a víz és levegő-szennyezés, valamint az esetleges ipari katasztrófák a NATO polgári veszélyhelyzeti tervezési rendszerével összhangban álló egységes katasztrófa-elhárítási rendszer kiépítése szükséges, melynek törvényi, intézményi, személyi és technikai feltételeit biztosítani kell 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.2.9.0.0.

Kihívások és válaszok Globális kihívások: széleskörű nemzetközi együttműködést igényelnek Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk miatt fokozottan érzékenyek vagyunk Belső kihívások: az átalakulásunk negatív jelenségei és a tranzit jellegünk 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.0.0.0.0.

Belső kihívások a belső biztonsági helyzetet két alapvető tényező befolyásolja: a társadalmi-gazdasági átalakulást kísérő negatív jelenségek az instabil régiók régiók közötti összeköttetési útvonalak rajtunk keresztül húzódnak szervezett bűnözés kábítószer kereskedelem és fogyasztás feketegazdaság és korrupció demográfiai problémák 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.3.0.0.0-1

Szervezett bűnözés az utolsó évtizedben összességében nőtt ezek a csoportok bekapcsolódtak a kábítószer-, fegyver-, stratégiai anyag-, gépjármű- és embercsempészetbe a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében: eredményesebbé kell tenni a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási szervek munkáját javítani kell szervezeti és technikai feltételeiket, anyagi és erkölcsi elismertségüket valamint szakmai felkészültségüket erősíteni kell a szervezett bűnözés elleni fellépésben érintett hazai és nemzetközi szervek együttműködését valamint a kölcsönös információ-csere biztonságát, hatékonyságát a megelőzésre is megfelelő hangsúlyt kell helyezni 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.3.1.0.0.

Kábítószer kereskedelem és fogyasztás Magyarország a kábítószer kereskedelem jelentős tranzitállomása, hiszen az országon keresztül vezet az egyik olyan útvonal, amely összeköti a termelőket a nyugat-európai fogyasztókkal a kábítószer fogyasztás terjedése komplex probléma, ami önmagában is gerjeszti a bűnözést, de biztonságpolitikailag elsősorban azért veszélyes, mert erősíti a bűnözés szervezett formáját a kábítószer fogyasztás terjedése még megállítható, a felvilágosító munka kiterjesztése mellett, határozottan fel kell lépni a kábítószerek szállítóival, forgalmazóival szemben 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.3.2.0.0.

Feketegazdaság és korrupció a rendszerváltás óta a gazdasági és társadalmi átalakulás során megerősödött a feketegazdaság a feketegazdaság egy bizonyos mérték felett nemcsak az állami bevételek kiesésével veszélyezteti a társadalmi stabilitást, de rontja a gazdasági szabályozók hatását, aláássa a törvényességbe vetett hitet és a politikába beszivárogva befolyásolni igyekszik a gazdasági szabályozást és ellenőrzést a korrupció, a feketegazdaság és a szervezett bűnözés sokszor egymással összefonódó jelenségek, amelyek akadályozzák a piacgazdaság normális működését külön figyelmet kell fordítanunk arra, hogy megakadályozzuk a bűnözői csoportok kapcsolatépítését a politikai élet szereplői, a törvényhozás. az igazságszolgáltatás, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek valamint a média irányába 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.3.3.0.0.

Demográfiai problémák a nemzet számszerű csökkenésének önmagában is negatív voltán túl az előre jelezhető folyamatok két módon veszélyeztetik az ország stabilitását egyrészt a korstruktúra várható változása meghatározza a gazdaságilag aktív és passzív lakosság arányát és ezen keresztül az ország jövedelemtermelő és eltartó képességét másrészt a demográfiai változások nemcsak a társadalom jövedelemtermelő képességét határozzák meg, hanem a bevételi oldal csökkenése együtt jár a kiadási oldal növekedésével 2001.11.08. Várhalmi Miklós 3.3.4.0.0.

A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája(nak vázlata) Bevezetés, kiindulás, alapelvek Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Biztonságpolitikai kihívások és válaszok Biztonságpolitikai eszközök és feladatok Összegzés 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-1

Eszközök és feladatok Külpolitika Belpolitika Gazdaságpolitika Védelempolitika 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.0.0.0.0-1

Külpolitikai eszközök és feladatok kapcsolatunk a világ országaival, a különböző érdekviszonyok alapján kezelendő régiókkal részvételünk a különböző nemzetközi szervezetekben(ENSZ, NATO EBESZ, OECD, stb) közös érdekeltségű partnereink ellenérdekelt országok egyebek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.1.0.0.0.

Belpolitikai eszközök és feladatok többpártrendszer parlamenti demokratizmus-erkölcs-kultúra a kormány- és az ellenzéki pártok együttműködésének jellege társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés réteg és szakmapolitika állam- és közigazgatási gyakorlat az állampolgárok szolgálatában vallási és etnikai kérdések egyebek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.2.0.0.0

Gazdaságpolitikai eszközök és feladatok költségvetési politika-költségvetési egyensúly egészségügy-oktatás-közművelődés vidékpolitika-térségfejlesztés bel- és külföldi adósságszolgálat kezelése családtámogatási és szociális ellátási rendszer nyugdíjrendszer elsődleges és másodlagos elosztórendszerek jellege termelési és műszaki fejlesztési támogatások központi elvonások jellege és mértéke bér- és jövedelempolitika egyebek 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.3.0.0.0.

Védelempolitika, különös tekintettel a komplex biztonságon belül a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek feladataira a Magyar Köztársaságot közvetlen, fegyveres, katonai támadás veszélye nem fenyegeti külső biztonságunkat a NATO keretében biztosítjuk továbbra is szükség van a fegyveres erők speciális felkészültségére és eszközeire: természeti és ipari katasztrófák megelőzésében illetve következményeinek elhárításában, különleges műszaki feladatok elvégzésében, jelentős menekülthullám esetén a menekültek elhelyezésében és védelmében, robbanóanyagok hatástalanításában valamint terrorista akciók megelőzésében és elhárításában a cél egy olyan új, kisebb, a vállalt szövetségi kötelezettségeket teljesíteni képes, finanszírozható, képességalapú haderő kialakítása, amely békében is hatékonyan működtethető a védelmi szervezetek arculatát, kapcsolatrendszerét, nyilvánosságát úgy kell kialakítani, hogy a társadalom elegendő és rendszeres információt kapjon a haderőről ahhoz, hogy biztonságérzete folyamatos legyen, illetve ítéletet alkothasson az elköltött közpénzek eredményességéről 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.4.0.0.0/1

Védelempolitika, különös tekintettel a komplex biztonságon belül a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek feladataira az alapvető hadiipari kapacitásokat, illetve kutatási-fejlesztési képességeket a jövőben is meg kell tartani, amiben célszerű az állami szerepvállalás. a Határőrség határrendészeti és határvédelmi feladatokat lát el a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik elvégzésével elősegítik az ország szuverenitásának, alkotmányos rendjének védelmét, a nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését és információkat biztosítanak a kormányzati döntésekhez. A polgári és katonai titkosszolgálatok korszerűsítésénél a hatékonyság, a megelőzés és a gazdaságosság növelése a cél, különös tekintettel a megváltozott veszélyforrásoknak, kockázatoknak. Továbbá meg kell felelni a NATO-tagságból eredő feladatoknak és együttműködési követelményeknek is a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek tevékenységét és feladatait felülvizsgálva kell meghatározni és újraszabályozni a nemzeti védelmi struktúrában tevékenységüket, helyüket és szerepüket 2001.11.08. Várhalmi Miklós 4.4.0.0.0/2

A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája(nak vázlata) Bevezetés, kiindulás, alapelvek Magyarország geopolitikai környezete, adottságai, nemzeti értékei és érdekei, történelmi változások Biztonságpolitikai kihívások és válaszok Biztonságpolitikai eszközök és feladatok Összegzés 2001.11.08. Várhalmi Miklós 0.0.0.0.0-1

Összegzés Tökéletes biztonság elvileg nem lehetséges, mivel sem az egyes emberek sem pedig az államapparátusok sem megbízhatóak tökéletesen 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/1

Összegzés A biztonság csak a demokráciák emberi szabadságjogainak korlátozása mellett optimalizálható. Az ellenőrzés növelésének szélső értéke a diktatúra, ami már nem nyújt biztonságot sem a merényletek sem pedig az élet védelmében. A megoldás a biztonság és a szabadság közötti helyes arányokban van. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/2

Összegzés A biztonság átfogó, komplex fogalommá vált, melynek egyes elemei nem választhatók el egymástól, a kihívásokra adandó válaszok nem szűkíthetők le egyes elemekre. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/3

Összegzés A komplex biztonságot csak a megfelelő és komplex védelem nyújthatja, melynek minél inkább megelőzőnek kell lenni és nem pedig utólag vagy késve aktivizálódni. A megelőzéshez igen aktív, érzékeny, szervezett, tudatos, információszerző és elemző, feldolgozó munka szükséges a kormányzati irányítás és a végrehajtás oldaláról is. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/4

Összegzés A nemzeti biztonság közvetlen védelmét a fegyveres testületi(katonai) és rendvédelmi szervek(rendőri, titkosszolgálati, stb) között oly módon kell felosztani, amennyire jellegük, felkészíthetőségük legjobban megfelelhet a folyamatos változásban lévő kihívásoknak, kockázatoknak és veszélyforrásoknak. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/5

Összegzés A MK Biztonsági Stratégiájának vázlata további kidolgozásokkal finomíthatóan magába foglalja a kor legfontosabb kihívásait, az azokra adandó válaszokat. Az egyes ágazatok részstratégiáját erre alapulva lehet elkészíteni, mint például: külpolitikai, katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, gazdasági, pénzügyi, tudományos, oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, közigazgatási, államháztartási, szociális, infokommunikációs, polgári védelmi és katasztrófa elhárítási, stb. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/6

Összegzés A szerző az anyagot a teljesség igénye és lehetősége nélkül valamint az egyes témák eltérő mélységű kidolgozottsága mellett állította össze az idevonatkozó irodalom és forrásmunkák alapján. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/7

Fontosabb forrásmunkák Biztonsági tanulmányok az 1990-es évekre(Shultz-Godson-Greenwood) A katonai stratégia kutatás a NATO-ban(Dr Hajma Lajos) Az új század nemzetbiztonsági stratégiája Nemzeti biztonsági stratégia, nemzeti katonai stratégia és katonai doktrína A nemzeti biztonsági- és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései(Dr Szternák György) A nemzet biztonsága(Dr Szikinger István) A biztonsági stratégia kidolgozása során érvényesítendő elvek és módszerek(Jávor Endre) Biztonság, nemzetbiztonság, biztonságpolitika(Konéta György) Doktori- és kandidátusi értekezések, szakmai műhelymunkák, tanulmányok és kéziratok. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/8

A komplex Nemzeti Biztonsági Stratégia kidolgozása csak jól szervezetten, nyitottan és együttműködően, minden parlamenti pártot és szakértői-szakmapolitikai testületet átfogóan lehet igazán eredményes.Ez valójában egy célszerű és szükséges nemzeti összefogást jelent, ami által a biztonságunk pártpolitikai csatározások áldozatává is válhat,amit nem engedhetünk meg. 2001.11.08. Várhalmi Miklós 5.0.0.0.0/9