Dr. Pátkai István BETHEL Piliscsaba 2012. október 13.    BETHEL Piliscsaba  2012. október 13. „Pszicho-szociális Elsősegély Krízishelyzetekben” - Mezítlábas lelki segítés – trópusi tapasztalatok – hazai párhuzamok-  

Pszichoszociális elsősegély - Psychological First Aid: Guide for field workers - WHO, 2011, Shekhar Saxena et al Szakirodalmi ajánlások a jó gyakorlatok leírása Saját tapasztalatok - Afrikában és a katasztrófa sújtotta ázsiai országokban, majd Devecserben Cél: Szamaritánus lelkület, - humán karitatív érzület bátorítása – Chad Varah sztori – több ismeret, jobb szív, nagyobb odaadás – clear mind, warm heart and strong hand

Kérdések, kétségek Szükség van egyáltalán a szegény országokban pszichiátriai – lelki segítésre? Kell-e lelki segítés a katasztrófa - helyzetekben? Elegendő-e, helyes-e az érzelmi kibeszéltetés (debriefing)? Mi a helyes? A felelős segítés alapelvei Az elsősegély végrehajtása

1. Nagy szükség van – az ellátó rendszerek bővülnek, fejlődnek Nagy az igény – az állami szervezetek képtelenek az ellátást biztosítani Kevesebbe kerül, mint a kórház Stigmatizált, marginalizált emberek, akik felé küldetésünk van - Prof. A. Sims - Leeds

2. A katasztrófa helyzetekben elsődlegesen fontos átívelő feladat – IASC – WHO paper A katasztrófa - helyzetekben minden nagy területen figyelembe kell venni a pszichoszociális feladatokat: Koordináció A helyzet elemzése Biztonság – emberi jogok Humán erőforrások Természetes támaszrendszer Egészségügy Oktatás Szállás Ivóvíz - szennyvíz Élelmezés Média - tájékoztatás

3. Pszichológiai kibeszéltetés – nem segít, káros Kérték a szerencsétlenül járt embereket, hogy adjanak számot arról, amit tapasztaltak, gondoltak, éreztek. Kiderült, hogy a „debriefing”- nek nevezett gyakorlat káros, több trauma utáni elhúzódó zavar volt azoknál akik ebben részesültek.

4. Pszichoszociális első segélyt kell nyújtani A krízishelyzet megértése - konceptuális vázlat – Karl and Evelyn Bartsch ,South Africa Katasztrófák gyakoriak – balesetek, erőszak egyéni, családi, közösségi szinteken Vannak akik különösen sérülékenyek Reakciónk függ: a stressz természetétől, korábbi tapasztalatainktól, a rendelkezésre álló támasztól, fizikális egészségi állapottól, korábbi mentális zavaroktól, kulturális tradíciótól, életkortól

Pszichoszociális elsősegély (definíció) Természetes embertársi válasz, segítségnyújtás azoknak akik szenvednek, akiknek támaszra van szükségük: Nem tolakodó Szükségletek, gondok felmérésén alapul Figyel az alapvető szükségletekre – biztonság, élelem, ivóvíz, hajlék, információ Meghallgat, nem erőlteti a kibeszélést Megnyugtató, vigasztaló, önbizalmat ad és reményt kelt – előhívja a saját erőforrásokat Kapcsolatokat épít a szerencsétlenül járt személlyel és az ellátó rendszerekkel Véd a további károktól

Az első segély… Nem professzionális segítés Nem professzionális tanácsadás Nem kibeszéltetés Nem helyzetanalízis – mikor, mi, hogyan, miért történt? Nem erőlteti a beszélgetést, - meghallgat, rendelkezésre áll

Kinek van szüksége lelki segítésre? Mindazok akik súlyos krízishelyzetbe kerültek, akik kérik, elfogadják a segítséget – de ha nem akkor is fontos, hogy rendelkezésre álljunk. Már kezdettől professzionális segítségre szorulnak: Sérültek, sürgősségi orvosi ellátásra szorulók Akut pszichés zavar esetén Öngyilkossági veszélyben Másokat veszélyeztető állapotokban

5. A felelős segítés alapelvei (i) Ügyelj a biztonságra, tiszteld az emberi méltóságot és figyelj a jogokra Légy őszinte és igazságos Tiszteld a döntéshez való jogot Tedd félre saját előítéleteidet Ha elutasítanak, akkor is állj rendelkezésre Tiszteld az intimitást, figyelj a titoktartásra Légy tekintettel a kultúrára, a nemre és az életkorra

Kerüld a következőket: Ne használd ki a segítés helyzetét Ne kérj pénzt a szolgálataidért Ne ígérj és ne adj hamis információt Ne büszkélkedj a segítő készségeiddel, tudásoddal Ne erőltesd a beavatkozást, ne légy tolakodó Ne erőltesd a kibeszélést Ne oszd meg a személyes történeteket másokkal Ne ítéld el, ne ítéld meg az embereket a cselekedeteik, viselkedésük miatt

(ii) Figyelj a kultúrára Öltözködés Nyelvhasználat Nem, életkor, hierarchia figyelembevétele Érintés és viselkedés szabályai Hit, vallás

(iii) A komplex katasztrófa - elhárítás része a pszicho-szociális elsősegély Kövesd az irányító központ utasításait Ismerd meg a rendelkezésre álló erőforrásokat és hogyan lehet azokat elérni Né légy útban az életmentés és sürgős orvosi segítés területein Tudd a határaidat – kapcsolódj valamilyen szervezethez – ne végezz partizán tevékenységet

(iv) Gondoskodj magadról Készülj fel a segítő feladatra - tudod, hogy veszélyes a feladat? Van jó szándékod,Van rátermettséged? Érdekel a problematikus ember? Van benned humán karitatív érzület? Van hivatásod, értékorientációd? Hűséges vagy, van időd? Segíts magadon – kezeld a saját stresszes állapotaidat A feladat után pihenj, dolgozd fel az élményeidet – fejezd be a feladatot, „tedd le a terhedet!!!”

6. Az elsősegély megvalósítása Helyes kommunikáció a rászorulókkal Ismerd meg a helyzetet Nézz körül, figyelj – hallgass és teremts kapcsolatot Fejezd be – add át a feladatokat Figyelj a súlyos szükségben levőkre – gyermekek, betegek – fogyatékkal élők, erőszak áldozatai

(i) A helyes kommunikáció néhány szabálya Mutatkozz be, keress egy nyugodt helyet Tiszteld az intimitást, tarts titkot, amíg lehet Közeledj, de legyen megfelelő távolság Jelezd, hogy odafigyelsz, „hmm…” Türelmes, nyugodt légy Mond el az igaz tényeket, ha tudod, ha nem, akkor próbáld kideríteni Egyszerű nyelvet használj Ismerd el az érzéseket, veszteségeket – „nagyon sajnálom, el tudom képzelni a helyzetét” Ismerd el a viselkedését Ne zavarjon a csend

Kerüld a következőket: Ne erőltesd a kibeszélést Ne siettess, ne nézz az órádra Vigyázz az érintéssel Ne ítélkezz, ne mond, hogy „te szerencsés vagy, túlélted” Csak az igaz információd adj és egyszerűen Ne beszélj mások történeteiről és a sajátodéról se Ne ígérj olyasmit amit nem tudsz megtenni és nem kell minden problémát neked megoldani Támaszkodj a személy saját erejére és ne használj negatív stigmatizáló kifejezéseket

(ii) Ismerd meg a helyzetet A krízis – mi történt, hol és mikor, kik érintettek? Milyen erőforrások állnak rendelkezésre – kik azok akik az alapvető szükségletekről gondoskodnak, hogyan érhetők el a szolgáltatások, a közösség tagjait be kell vonni A segítés relatív biztonsága – utórengések, aknák, lázadók, hiányzó infrastruktúra Tiltott területek

(iii) Nézz körül, figyelj – hallgass és teremts kapcsolatot Nézz körül - Biztonságban vagy? Légy nyugodt, gondolkodj mielőtt cselekednél Kinek van szüksége sürgős segélyre? Sérülés, más sürgősségi állapot, romok alól mentés, hőség, hideg, vízbefulladás, fogyatékosok, gyerekek, öregek és kisebbségek. Ki tud még segíteni, van-e hozzáértése? Kik szorulnak további lelki segítésre? Fizikális tünetekkel, érzelmi reakciókkal, stuporral, aggodalmakkal, indulattal, alvászavarral, zavartsággal, visszahúzódással, akik nem tudnak önmagukról gondoskodni – hol és mit tehetsz értük?

Figyelj, hallgass (szemeddel, füleddel, szíveddel)! Menj oda azokhoz, akiknek segítségre van szükségük Kérdezd, hogy kinek mire van szüksége, mi a fontos Türelemmel hallgasd meg a rászorulókat, ne hagyd őket magukra – alkalmazd a meghallgatás szabályait

(iv) Teremts kapcsolatot Segítsd a rászorulókat az alapvető szükségleteik kielégítésében Bátorítsd a helyes megküzdési módokat – mert sok a hibás coping Adj információt az eseményről, az áldozatokról, biztonsági helyzetről, jogokról, az erőforrások hozzáférhetőségéről Teremts kapcsolatot a rokonokkal, barátokkal és a szociális szolgálatokkal Figyelj a lelki szükségletekre

A pszicho-szociális első segély alapismereteire építhetők -többek között: Öngyilkosság megelőzés Telefonos elsősegélynyújtás Agresszió kezelése Beteglátogatás, kórházi gondozás Iskolai tanácsadás Támaszcsoportok szervezése – pl. alkoholizmusban szenvedők segítése

Észrevesszük a másik embert (noticing), jelen vagyunk számára. Konkrét, mindennapi feladatok megoldásán együtt munkálkodunk (participating). Megosztjuk bánatunkat és örömünket (sharing). Koreai közmondás szerint a bánat felére csökken, és az öröm megduplázódik azzal, ha megosztjuk egymással. Aktív meghallgatással (active listening), a nem verbális üzeneteket is megértjük. Kliensünk magányos útján társul szegődünk (companioning). Elismerjünk értékeit (complimenting), pozitív vonásokra fordítunk figyelmet. Empátiával biztonságot, nyugalmat nyújtunk (comforting). Reményt, optimizmust (hoping) kelt a jelenlétünk. Megbocsátással (forgiving) és Feltétel nélküli elfogadással (accepting) ébresztünk bizalmat.

A meztelen igazság és a sztori – Lode Wostyn Az Igazság daliás fiatalember az erdőben lakott, nem messze a falutól. Mezítelen volt, kissé révült, elhívatott, időnként a faluba ment vízért, élelemért. A falu népe szégyenlősen fordult el tőle, a házaikba húzódtak amikor meglátták. Magányos és szomorú volt az Igazság. Egy napon a kútnál a falu legszebb lányával találkozott, a lányt Sztorinak hívták, kedves volt, szerény, vidám volt a viselete. Így szólt a fiúhoz: „Az emberek nem szeretik a meztelen igazságot, gyere inkább közénk csatlakozz a sorsunkhoz, varrok neked szép ruhát.” Megszerették egymást, a fiú elfogadta a ruhát és ő is része lett a falu életének, összeházasodtak és gyermekeik születtek.

A tiszteletlen térítés – Anthony de Mello A hittérítő meglátogatja szomszédját, a Zen mestert. „Engedd meg szomszédom, hogy a Hegyi beszédből olvassak neked”. „Örömmel hallgatlak” - hangzik a válasz és a Hegyi beszéd bevezető mondatait máris olvassa. „Csodálatos” - kommentálja a mester, „bárki írta, megvilágosult ember volt”. Felbuzdul a látogató és tovább olvas. „Ez igen, aki ezt írta, az emberiség megváltója volt, isteni bölcsesség amit olvasol”. Önelégülten indul haza a hittérítő és útközben találkozik Jézussal. „A Zen mester megvallotta isteni eredetedet” – mondja büszkén. Jézus rámosolyog és halkan kérdezi. „No és, önteltséged - felfuvalkodottságod fokozásán túl, mire való volt a találkozás?”