AZ ISKOLAI TANÍTÁS ÉS TANULÁS PSZICHOLÓGIÁJA LMP_TF105G2 NMP_TF105G2 Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna Dr. Taskó Tünde

főbb területek: A tanulás és tanítás pszichológiai jellemzői és kérdései. A tanulás fajtái: szándékos és spontán tanulás, látens tanulás, perceptuális tanulás, formális és informális tanulás stb. A tanulás alapformái és modelljei: klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás, komplex tanulás. A tanulás neuropszichológiai és neurofiziológiai háttere. A tanulást meghatározó kognitív funkciók, a figyelem, az észlelés, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás tanuláslélektani kérdései.

főbb területek: A tanulást befolyásoló lelki sajátosságok: érzelem és motiváció. A tanulási stratégiák fogalma és fajtái: elemi és összetett tanulási stratégiák. Mnemotechnikai eljárások. A tanulás külső feltételei. A tanulási stílus, kognitív stílus fogalma és szerepe a tanulásban. A tanulás tanításának és fejlesztésének módszertani lehetőségei. A tanulási zavarok fogalma, jellemzői, tünetei.

irodalom: Balog László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis, Bp, 2006. 31-106 p.

ajánlott irodalom: Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan Peter Bednorz-Martin Schuster: Bevezetés a tanulás lélektanába. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2006. Werner Metzig-Martin Schuster: Tanuljunk meg tanulni! A tanulási stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003. Tóth László: Pszichológia a tanításban, Pedellus TK. 2000. Estefánné – Taskó – Hatvani: Pszichológiai alapismeretek Távoktatási tankönyv. EKF. 2001. Gordon Dryden és Dr. Jaenette Vos: A tanulás forradalma. I-II. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2005. Allan Mundsack-James Deese-Ellin K. Deese: Hogyan tanuljunk? Kulcs a sikeres tanuláshoz. Panem Kiadó, Budapest, 2006.

a tanulás pszichológiai jellemzői

A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás. A tanulás során sajátítjuk el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra, melyek viselkedésünkben viszonylag állandó változást idéz elő. A tanulás alatt a mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását és a tudás megszerzését értjük.

a tanulási folyamatok fajtái A tanulást végző egyén szándékát tekintve megkülönböztetünk szándékos és nem szándékos tanulást. Annak alapján, hogy a tanulás milyen viselkedésben eredményez változást, megkülönböztetünk: Mozgástanulás Perceptuális (észlelési) tanulás Verbális tanulás

a tanulási folyamatok fajtái Imprinting Habituáció Szenzitizáció Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás Látens tanulás Perceptuális tanulás Komplex tanulás Belátásos tanulás Szociális tanulás

iskolai tanulás Irányított tanulás a nevelési célok szerint Nemcsak emlékezetbe vésésé, hanem az összes megismerő funkció fejlesztése Nemcsak megismerés de cselekvés is Az egész személyiség tevékenysége és fejlesztése (Kelemen)

tanulási típusok Verbális tanulás Szenzoros (perceptuális) tanulás Motoros tanulás: pl. írás,olvasás Szociális tanulás

A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés

a tanulás fejlődése és a tanulás-fejlesztés fő feladatai kisiskoláskorban Fejlődés-lélektani jellemzők: A hangsúly a szándékos tanulásra helyeződik. Megjelennek az emlékezeti stratégiák, mint az ismételgetés, emlékezeti szervezés. Megfigyelhető a mechanikus bevésésre való hajlam. 9 éves korig nem tudják önállóan elemezni a tananyag lényeges részeit.

a tanulás fejlesztésének fő feladatai: Felkészíteni a tanulókat az elemi tanulási technikák készségszintű alkalmazására (írás, olvasás, ismétlés, áttekintés, beszélgetés a társakkal a tanult információkról) Kialakítani egy hatékony tanulási szokásrendszert otthon és az iskolában (a tanulás helyének elrendezése, idejének beosztása, a tanulási folyamatra vonatkozó szokások kialakítása pld. tanulandó tárgyak sorrendje)

a tanulás fejlesztésének fő feladatai: Felkészíteni a tanulókat az önálló feladatvégzésre – aktivitásukra építő módszerek alkalmazásával Fejleszteni a tanuláshoz szükséges alapképességeket, pótolni a hiányokat Tanácsokat adni a szülők részére, az önálló tanulás otthoni fejlesztéséhez

a tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladatai serdülőkorban Fejlődés-lélektani jellemzők: 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció.

a tanulás fejlesztésének fő feladatai: A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése. Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, táblázatok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST- módszer) A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben tanulási problémával küzdenek

a tanulás tanulásának szükségessége

Ma az iskola ismeretet közöl, vagy képességet fejleszt? Képesség: Egyén olyan sajátosságainak összessége ami megfelel egy tevékenység követelményeinek, biztosítja az adott tevékenység elvégzésére az alkalmasságot (Lénárd) Képesség gyakorlati megvalósítás, alkalmazás Mennyire valósul meg az ismeretek gyakorlati alkalmazása a tanítás – tanulás folyamatában Cél: önállóan tanulni tudó diákok nevelése – élethosszig tanulás

probléma: Iskolai ismeretfelfogás folyamata sokszor nem felel meg a fogalomelsajátítás pszichológiai követelményeinek, nem alakulnak ki a fogalmak Atomisztikus a tanulók tudása, nem áll össze rendszerré Konvergens gondolkodás túlsúlya a divergenssel szemben Kicsi a problémaérzékenység, nehézségek feladatmegértésében, elemzésében

fogalomalkotás Az első lényeges pont az, hogy érti-e a diák a tananyaghoz tartozó fogalmakat. Mi a fogalom? A tárgyakat vagy eseményeket közös jellemzők alapján csoportosítjuk (kategorizáljuk), majd a létrejött kategóriákat külön névvel látjuk. A fogalom elsajátítása A fogalom elsajátításának nehézségei az iskolában A fogalmak rendszere Az alá és fölé rendelt viszonyok, a fogalmak hierarchiája Idő hiányában a fogalmak rendszere nem alakul ki. Az egyes fogalmak a „levegőben lógnak”. Egy egyszerű példa: sok hetedikes nem lát összefüggést a természetföldrajz és a gazdaság között.

Fogalom létrejöttének alapja a tapasztalat. Tevékenységközpontúság: adekvát tevékenység révén szerezhesse meg a fogalom tapasztalati bázisát. Konkretizálás. Nyelv szerepe: nem árt ha érti a magyarázatot is a gyermek. Rendszerbe tanuljuk a fogalmakat.

feladatértés Feladatelemzésben járatlanság: Nem veszik figyelembe tényezőket Nem tudják azokat fontosságuk szerint súlyozni Nem látják a köztük levő összefüggéseket

egyéni tanulási stratégiák és fejlesztésük

Tanulási stratégiák használata segíti a tanulás hatékonyságát Kérdés: Mit Mikor Hogyan Tehetségesebbek gyakran spontán alkalmazzák ezeket

a tanulási stratégiák hiányának okai (Balogh, 2006) Hiányos monitorozás Primitív rutinok A transzfer hiánya Csekély tudásalap Tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemzők

hiányos monitorozás Gyakran észre se veszik, hogy nem hatékonyak Az az illúziójuk, hogy értik és tudják az anyagot Csak a számonkérésnél lepődnek meg Itt lenne az önszabályozó tanulásnak és a metakogníciónak szerepe

primitív rutinok Rutinok szükségesek, de probléma,ha mindig ezeket akarjuk alkalmazni

a transzfer hiánya Tudják-e az elsajátított technikát új szituációban használni? Generalizálni a stratégiákat

csekély tudásalap Nincs alap: bonyolult matematikai feladatot nehéz megoldani, hanem tudunk például szorozni… Vagy nem tudja mennyi időt kell bizonyos dolgok elsajátítására szánni Vagy nem tudja mire készül: Esszére? Tesztre?

tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemzők Akinek van célja a tanulással inkább használ stratégiákat Kedveli a kihívást jelentő feladatokat Hisz abban, hogy a siker és az erőfeszítés összefügg

tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemzők Gondolja-e, hogy szükség van a stratégiára Hisz-e abban, hogy ő tehet valamit azét,hogy jobban tudjon tanulni Külső-belsőkontroll

tantermi célok, attribúciók és személyiségjellemzők Figyelem Pontosság Kitartás reflexió

tanulási technikák, stratégiák

elemi tanulási technikák Szöveg hangos olvasása Néma olvasás Elhangzott szöveg elmondása Elolvasott szöveg néma átismétlése a szövegbeli támpont nélkül Elmondás más személynek

elemi tanulási technikák Elmondani magnónak és visszajátszani Ismétlés Beszélgetés társakkal a tanult információkról Előzetes áttekintés Utólagos áttekintés

elemi tanulási technikák Ismeretlen szó meghatározása Aláhúzás Parafrazeálás Kulcsfogalmak kiírása Kulcsfogalmak definíciója Jegyzetelés

elemi tanulási technikák Tanári vázlat, ábra Fogalmak közti kapcsolatok megkeresése és rögzítése Összefoglalás Kérdésfeltevés Kérdésre válaszolás Grafikon,ábra készítése Grafikon ábra értelmezése

komplex tanulási stratégiák PQRST Preview – előzetes áttekintés Qestion – kérdés Read – olvasás Self-recitation – felmondás Test - ellenőrzés

SQ4R – Thomas és Robinson Scan – letapogatás Query – kérdezés Read –elolvasás Reflect – átgondolás Recite – felidézés Review – ismétlő áttekintés

a tanulási stratégiák feltérképezése A tanulási stratégiák három alaptípusát különböztetik meg: Mélyrehatoló: A dolgok átlátására, megértésére törekszik, az új ismereteket igyekszik a régiekhez kapcsolni, önállóan próbál véleményt alkotni. Reprodukáló: A részletek megjegyzésére épül, a tanulás célja a minél pontosabb felidézés az összefüggések feltárása nélkül. Szervezett: Jó munkaszervezéssel törekszik a legjobb teljesítményt elérésére.

a tanulási stratégiák fejlesztése A tanulási stratégiák közvetlen fejlesztésekor megtanítjuk a tanulónak azokat a tanulási alaptechnikákat, melyek hiányoznak repertoárjából. Közvetlen fejlesztés esetén olyan értelmi képességeket fejlesztünk, melyek kapcsolatban állnak a tanulással.

önálló tanuláshoz szükséges képességek és fejlesztésük

értelmi képességek Figyelem Emlékezet Megértés Problémamegoldó gondolkodás

figyelem Terjedelem: A figyelmünkkel egyszerre hány elemet tudunk befogni. Tartósság: Mennyi ideig vagyunk képesek a figyelmünket koncentrálni. Megoszthatóság: Egyszerre hányféle dologra tudunk figyelni. Átvitel: Mennyire tudjuk figyelmünket az egyik dologról a másikra átváltani

figyelem nélkül nincs tanulás Ingerek, melyek automatikusan magukra vonják figyelmüket. Tájékozódási reflex Alapvető szükségletek és figyelem Éhség Anyai motiváció Kíváncsiságkésztetés Múltbeli tapasztalatok Ingerek, melyeknek személyes jelentésük van.

a figyelem tudatos erőfeszítés A tudatos koncentrációt nehezíti: Ha az, amire figyelnie kell, unalmas Ha elveszítette a fonalat Ha más zavaró ingerek is jelen vannak (pl. odarepült egy légy, vagy zörög a padtárs)

változik-e a figyelem az életkorral? A kisebb gyerekek figyelmét könnyebben elterelik a környezetükben levő egyéb ingerek. Figyelmüket jobban magukra vonják a színek, mozgások, a meglepő és újszerű ingerek. Később egyre jobban képesek irányítani, mire figyeljenek (Flavell, 1985). A figyelem irányításának képessége gyorsan nő 12-13 éves kor között, majd a növekedés üteme kicsit lelassul (Wittrock, 1987).

mit tehetünk? Fontos, hogy megtanuljunk bánni a hangunkkal. A különböző modalitások tanításban való felhasználásának fontossága! A meglepő és újszerű ingereket tudatosan is beépíthetjük az anyagba. Egy-egy nagy koncentrációt igénylő szakasz után próbáljunk pár percet lazítani! Nagyon fontos, hogy hangsúlyozzuk – hogy az adott jelenséggel hol találkozhatunk a hétköznapokban. Az óra elején ismertetjük az óra célját, azt, hogy mit is szeretnénk velük megtanítani, könnyebbé teszi a lényeges információk kiszűrését.

mit tehetünk? Időzzünk el jobban a fontosabb részeknél! Az érdekes példákon túl minden lényeges ponthoz tervezhetünk egy-egy kérdést. Ismerjük tanítványaink érdeklődését, kérdéseinket, az elvégzendő feladatokat összeállíthatjuk úgy, hogy közel essenek azokhoz. Vegyük figyelembe, hogy az idősebb illetve a jobb tanulók közül sokan általában hosszabban képesek figyelni, mint a fiatalabbak vagy gyengébbek. Mielőtt továbblépünk a tananyagban, győződjünk meg arról, hogy a gyerekek tudják az alapokat!

emlékezet Bejuttatni az információt a memóriába Előhívni az információt a memóriából

stratégiák az előhívás javítására Túltanulás: elég egyszerű módszer, ami könnyen mechanikussá válhat. Az anyag gyakorlását jelenti, miután a diák már tudja. Az anyag csoportosítása: Ennek eredményeképpen az információk értelmes kapcsolatba lépnek egymással, így könnyebb megjegyezni őket. Az anyag átfogalmazása és összefoglalása. Az anyag mélyebb szintű feldolgozását segíti, így teszi könnyebbé a felidézést is. Nagyon hasznos, ha az új anyag bevetőjében az anyaghoz fokozatosan közelítünk és ismerős, már tudott dologhoz kötjük.

az emlékezet fejlesztése Tömbösítés: A rövidtávú memóriánál már említettük a módszert. Hosszú gyakorlást igényel, de hatékony. Asszociatív emlékezetfejlesztés: bizonyos asszociációk alapján tesszük könnyebbé a megjegyzést. Ilyen a rímek vagy ellentétpárok megjegyzése.

az emlékezet fejlesztése Mnemotechnikai módszerek: A kódoláshoz a képzeletet hívjuk segítségül. Kapcsolás módszere: a megtanulandó lista elemeit egy közös képbe rendezzük Történet módszere: A lista elemeit történetbe szőjük. Helyek módszer: A lista elemeit képzeletben elhelyezzük egy ismert útvonalon vagy akár a lakásban. Kontextus: Az előhívás a legkönnyebb, ha visszamegyünk abba a környezetbe, ahol a tanulás megtörtént.

megértés Dolgok alapvető összefüggéseinek a feltárása, megragadása Lényegkiemelés Összefüggések feltárása Logikai felismerés

mit tehetünk, ha a diák nem érti az anyagot? A megértés fejlesztése: Fogalomalkotás: Fogalomválogatás Fogalmi kapcsolat-keresés Fogalomrendszerek kialakítása: Kakukktojás feladat Főfogalom keresés Mondatok, szövegrészletek megértése: Összefüggés-keresés Megértette a lényeget

problémamegoldó gondolkodás Már megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása

a probléma fogalma Minden probléma három fő részből áll: Adott a kiindulási állapot, Továbbá a cél, amit el akarunk érni, A problémamegoldó célja az út megtalálása. A problémamegoldás lépései: A cél pontos meghatározása Az alapállapot meghatározása A szabályok tisztázása Lehetséges megoldások kipróbálása A probléma újrafogalmazása A megoldás kipróbálása, ellenőrzése

problémamegoldó stratégiák Algoritmikus keresés Heurisztikus keresés Visszafele gondolkodás Próba-szerencse A probléma felbontása alproblémákra Hangos gondolkodás

a problémamegoldás nehézségei Hozzáállás Figyelem A kiindulási állapot és a cél pontos tisztázása A szabályok ismeretének hiánya Beállítódás Funkcionális kötődés

a problémamegoldás fejlesztése Sok cselekvéses feladatot adjunk! A feladatok legyenek a valósághoz köthetőek! A feladatok az iskolában sokszor túlságosan preparáltak, szinte gondolkodás nélkül, egyetlen képlettel megoldhatók. Sokkal jobbak az olyan feladatok, melyekben keverednek a lényeges és lényegtelen elemek, melyeket a tanulónak kell szétválogatni. Jól el kell találni, mely feladat illeszkedik a tanuló szintjéhez. A túl nehéz feladat elrettentheti, a túl könnyűt unja. A feladatok nehézsége fokozatosan növekedjen!

problémamegoldó képességhez kapcsolódó magatartások Probléma létezésének érzékelése Kérdések felvetése a problémával kapcsolatosan A probléma kritikus vagy releváns részleteinek a észrevétele Probléma konkrét meghatározása Találgatás okokra vonatkozóan Megoldási célok tisztázása

problémamegoldó képességhez kapcsolódó magatartások Annak megítélése, elegendő információ áll-e rendelkezésünkre a probléma megoldáshoz Célok újradefiniálása, hogy megoldási elemként szolgálhassanak Lépések következményeinek és hatásainak megjóslása Módot találni a lehetséges megoldások tesztelésére, igazolására a helyes megoldás kiválasztása, ha egy helyes megoldás létezik A legjobb vagy legkreatívabb megoldás kiválasztása, ha több is létezik

problémamegoldó képességhez kapcsolódó magatartások Kritikai gondolkodás Ennis: reflektív és ésszerű gondolkodás annak eldöntésére, hogy mit higgyünk el és mit tegyünk Metakogníció: saját gondolkodási folyamataink tudata: Saját tanulási és memóriakapacitásunk ismerete Mely tanulási stratégiák hatékonyak számunkra és melyek nem Tanulási feladat megközelítésének megtervezése Hatékony tanulási stratégiák alkalmazása Saját jelenlegi tudásszintünk nyomon követése Hatékony stratégiák a korábbi információk felidézésére

a tanulási motiváció osztályozása A tanulási motivációkat általában két kategóriába sorolják a kutatók: intrinsic, extrinsic. Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) tanulási motívációt, amikor a tanulás a szülőkkel, tanárokkal, önmagunkkal szembeni erkölcsi kötelességé válik. Belső tanulási motiváció (intrinsic): a motiváció a tanuló meghatározott személyiségjegyei vagy a tanulási helyzet sajátosságai révén jön létre. Külső (extrinsic) tanulási motiváció, amely esetén a tanulás csak eszköz valamilyen külsődleges cél elérése érdekében. Így, ha a tanuló a jó jegyért, szociális elismerésért vagy a negatív következmények elkerüléséért tanul.

a tanulási motivációt befolyásoló tényezők A tanuló személyiségbeli összetevői A tanuló szociális igénye A tanuló érdeklődése A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

a tanuló személyiségén belüli változók: énkép, önértékelés, önbizalom Az énkép: az önmagunkra vonatkozó nézetek, vélekedések a személyiségfejlődés során fokozatosan alakulnak ki. A gyermek úgy ítéli meg önmagát, ahogyan a környezete viselkedik vele szemben. Az énkép nem egységes, hanem több részből áll. Az önértékelés: az önészleletek pozitív vagy negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre.

a tanuló személyiségén belüli változók: énkép, önértékelés, önbizalom Az önbecsülés érzelmi vetülete az önbizalom. Az iskolai feladatvégzés szempontjából a tanulók önbecsülésére a teljesítménymotiváció és a szorongás van jelentős hatással. A teljesítménymotiváció két tényezőtől függ: A siker elérésére irányuló késztetés, a sikerorientáció A kudarc elkerülésére irányuló törekvés, a kudarcorientáció.

a tanulók szociális igénye A felnőtt példaképpel való azonosulás igénye. A felnőttektől való függőség igénye, különösen a fiatal tanulóknál erős. Érvényesülés és elismerés igénye a tanárral vagy/és a diáktársakkal szemben. A büntetés elkerülésének igénye.

a tanuló érdeklődése Ide tartozik az általános fizikai és szellemi aktivitás, az új iránti fogékonyság, a kitartás és szorgalom. A specifikus exploráció célja az információszerzés. Ezt a fajta kíváncsiságot az újszerűség, a bizonytalanság, a titokzatosság kelti fel. A szórakoztató exploráció célja, hogy elegendő változatosságot vigyen a tanuló életébe.

szituációtól függő ösztönzési variánsok A tanulási szituáció része a pedagógus is. A tanár autokratikus, demokratikus, vagy hanyagoló vezetési stílusa alapvető hatással van a tanulók iskolai magatartására. Kozéki Béla szerint a motiváció területei: Érzelmi kapcsolatok (affektív összetevő). A nevelés vagy meleg, emberi kapcsolatokra ösztönző – vagy hideg, elutasító, inkább szembefordulásra késztető.

szituációtól függő ösztönzési variánsok Tapasztalatszerzés, érzelmi ösztönzés (kognitív összetevő). A nevelés nyílt, aktivitásra, önálló ismeretszerzésre ösztönző – vagy zárt, korlátozó, gátló, inkább passzivitást elősegítő. Morális (effektív összetevő). A nevelés erős, felelősségvállalásra, akaratra ösztönző, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló követelmény betartására ösztönöz – vagy gyenge, a felelősségvállalás alóli kibúvásra késztető hatása van.

tanulási stílus

a tanulási stílus fogalma Az egyén által leginkább előnyben részesített (preferált) külső és belső feltételek és módok, melyek között a tanulás végbemegy (Bireley, 1987.)

a tanulási stílusok csoportosítása Környezeti ingerek: Rengeteg inger ér minket, miközben tanulunk. Ezek közül néhány: Zaj Megvilágítás Hőmérséklet A bútorok formája Fizikai ingerek

a tanulási stílusok csoportosítása Fizikai ingerek felvétele a környezetből: Modalitás: mely érzékszerveken keresztül veszi fel a legtöbb információt. Vizuális: leginkább a látottakra támaszkodik, Auditív: leginkább a hallottakra épít, Mozgásos: leginkább mozdulatok, a cselekvés segíti a megértést. Idő: Az információ felvételének és feldolgozásának sebessége tanulónként eltérő.

a tanulási stílusok csoportosítása Társas feltételek: Ez a tényező azzal áll kapcsolatban, hogy ki mennyire kedveli a társak jelenlétét, miközben tanul. Egyedül Párban Kis csoportban Nagy csoportban

a tanulási stílusok csoportosítása Érzelmi feltételek: Motiváció: Mindenki más okból tanul. Kitartás: Eltérő ideig vagyunk képesek figyelni. Pszichológiai tényezők: Reflektív: Az ebbe a csoportba tartozó diákok válaszadás előtt az információkat szisztematikusan elemzik. Impulzív: Ezek a tanulók sokszor intuitív alapon válaszolnak. Gyakran beszélnek, mielőtt végiggondolták volna, mit is akarnak mondani.

a tanulási stílusok csoportosítása Auditív: verbális ingerek, hangos tanulás Vizuális: látottak, képi rögzítés Mozgásos: cselekvés, memorizálást, gyakran mozgás egészíti ki Társas: mások jelenléte Egyéni: nyugalom,csend Impulzív: intuíció, előbb beszél aztán gondolkodik Reflektív: szisztematikus, logikus elemzés

fejlesztés főbb irányai:

Komplex monitorizálás Primitív rutinok oldása Transzfer erősítése Tudásalap folyamatos fejlesztése Világos tantermi célok,gazdag motiváció

az önálló független tanulás fejlesztése

az önálló független tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei A gyermekek aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban (kooperatív technikák és differenciált fejlesztés) Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés (megfelelő tanulási környezet kialakítása otthon és az iskolában, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése)

az önálló független tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei Direkt tanulás-módszertani fejlesztés (hatékony tanulási szokásrendszer kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó tananyag strukturálásának tanítása, a tanulási technikák és stratégiák gyakoroltatása) Tanulási tanácsadás (a tanulási problémák személyre szabott kezelése, a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése, a tanulási problémához illeszkedő direkt tanulás- módszertani fejlesztés)

a direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai Hatékony tanulási szokások kialakítása A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere) Időtervezés (napirendben, hetirendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása)

a direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai A tanuláshoz való viszony formálása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése A tanulás légkörének optimalizálása (Rogersi elvek) A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani elemek alkalmazása

a direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai Eredményes tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása Elemi tanulási technikák (hangos és néma olvasás, az olvasott szöveg elmondása, ismétlés, előzetes és utólagos áttekintés, parafrazeálás, kérdések felvetése, kulcsfogalmak keresése, stb.) Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map-ek készítése)

a direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében) Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer) A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése