Demokráciadeficit az Európai Unióban (1. rész) Az Európai Unió árnyoldalai

Mottó: „Soha ne akarj egy disznót táncra tanítani! Nem csak az idődet vesztegeted, de a disznót is zavarod!”

Témakörök:  Az Európai Integráció története  Az Európai Unió intézményei  Mi a célja az európai egyesítésnek?  Mit jelent az „Európai integráció”?  A belső piac  Az európai politikai környezet megváltozása  Nacionalizmus, vagy európai nagyállam?  Történelmi sikerrecept európai módra  A többségi döntés spirálja  Többség vagy verseny?  A demokratikus ellenőrzés

Gyors helyzetértékelés A két legfőbb probléma:  Hazánk megalázó feltételekkel csatlakozott az Európai Unióhoz (újratárgyalásuk mindenképpen szükséges)  Az Európai Unió rossz irányba „fejlődik” (talán inkább visszafejlődik?) centralizáció, központosítás

Az európai integráció létrejötte

A II. világháború után Németország, illetve a francia-német ellentét rendezésének szükségessége. A II. világháború után Németország, illetve a francia-német ellentét rendezésének szükségessége. Nyugat-Európa felismerte, hogy  Versenyképességük  Politikai és  Gazdasági befolyásuk növelése érdekében szükség van valamilyen összefogásra, egységes fellépésre. növelése érdekében szükség van valamilyen összefogásra, egységes fellépésre.

1951 Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírta a párizsi szerződést, amellyel létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget (ECSC), másnéven a Montánuniót.

1957 A római szerződéssel létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EEC) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom)

1965 Az egyesülési szerződéssel Európai Közösség (EC) néven összevonták az előbbi három közösség vezetői

1973 Az Európai Közösség első bővítése. Az új belépők: Dánia, Írország és az Egyesült Királyság

1981 Görögország belépése

1986 Portugália és Spanyolország csatlakozása. Így a tagok létszáma 12-re növekedett. Ebben az évben lépett életbe az egységes európai okmány (SEA), megteremtve a tagországok egységes közös piacát

1992 A maastrichti szerződés, bevezette az Európai Unió (EU) elnevezést és döntött a gazdasági és  pénzügyi unió megteremtéséről,  a közös valuta bevezetéséről, valamint  a közös kül- és biztonságpolitikáról  bel- és igazságügyi együttműködés kialakításáról.

1995 Ausztria, Finnország és Svédország belépésével a tagok száma 15-re emelkedett.

1997 Az amszterdami szerződés Szorosabbra fűzte a bel- és igazságügyi együttműködést, uniós szintre emelte a foglalkoztatáspolitikát, valamint  módosította az uniós döntési mechanizmusokat  szélesítette az Európa Parlament döntési jogkörét.

2000 Nizzai szerződés Megállapodás az unió keleti bővítéséről és a közös egyetértéssel (egyhangúlag) kialakított döntéshozatallal szemben kiterjesztette a többségi döntések körét.

Az Európai Unió intézményei

Az Európai Unió Tanácsa (CEU) röviden: tanács Az unió döntéshozó, jogalkotó szerve. Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában mindig az adott – tárgyalt – témáért felelős miniszterek. Ezért szokásos a miniszterek tanácsa elnevezés is.

Az Európai Tanács (EC) Az unió csúcsszerve, a tagországok (államberendezkedésüktől függően) állam- és kormányfőinek testülete. Stratégiai kérdésekben dönt és meghatározza az EU számára kötelező politikai irányvonalat. Évente két rendes ülést tart.

Az Európai Bizottság Az unió napi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerv, a tulajdonképpeni kormány. Nem közvetlenül a kormányokat, hanem az unió egészét szolgálja. Tagjait (a biztosokat) a tagállamok kormányai jelölik ki 5 éves, megújítható hivatali időszakra, kinevezésük után a biztosokat sem az őket jelölő ország, sem az Európai Unió Tanácsa nem válthatja le. Jogalkotási javaslatok beterjesztésére kizárólagos joggal rendelkezik! Székhelye: Brüsszel

Az Európai Parlament (EP) Az unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület. Fő feladata az unió állampolgárai érdekeinek képviselete. Önálló jogalkotó hatásköre nincs! Székhelye Strassburg

Az Európai Bíróság 15 fős bírói testület Feladata a közösségi jog védelmezése, alkalmazása és betartatása. Tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezésével választják megújítható időszakra. Kinevezésük után pozíciójukból elmozdíthatatlanok! Székhelye: Luxemburg

1991: a változás éve  Maastrichtban az Európai Közösséghez hozzárendelődött az Európai Unió  Az európai intézmények új hatáskörök sokaságával bővültek, ezek azonban nem szolgálták a piacok megnyitását.  Az európai egyesülés helyébe egyre inkább a többség hatalma lépett  Az új cél: a „politikai unió” (amszterdami és nizzai alkotmányozó konventek)

Mi a célja az Európai egyesítésnek?

Az európai egyesítés célja:  Hogy leépítse a népek közt feszülő gazdasági és kulturális korlátokat, s a határokon átnyúlva megalapozza a tulajdonjogok védelmét, egyben biztosítsa a békés fejlődés lehetőségét? vagy,  hogy minél több állami szabályozást egységesítsen és az egész földrészen egy kézbe összpontosítsa a politikai döntéseket?

Az EGK szerződés bevezetőjében az alábbi célok olvashatók:  A mind szorosabb egység létrehozása  A gazdaságban és a társadalomban hatékony és biztos egyensúly megtalálása

Mit jelent az európai integráció? Az integráció egymástól eltérő, sőt gyakran ellentétes dolgot is jelenthet: egyrészt a piacok, másrészt a politika egységesítését A piacok integrációja: A nemzetközi verseny korlátainak eltávolítása, valamint a saját termelők megkülönböztetésének megszüntetése. A politikai integráció a politika egységesítése, központosítása

Mit jelent az európai integráció?  A piaci integráció és a politikai integráció többnyire egymással ellentétes folyamata, mert a piaci integráció csökkenti az állami beavatkozás mértékét, míg a politikai integráció növeli azt.

Mit jelent az európai integráció?  A közös intézmények a piaci integrációhoz is szükségesek  A politikai döntések központosítása egy ponton túl károsan erősíti az állam hatalmát a polgárok felett.  A belső piac kialakításával a piaci integráció befejezettnek tekinthető

Mit jelent az európai integráció?  A politikai integráció végcélja az európai államiság.  Az eurostratégák törekvései immáron erre irányulnak.  A kérdés: meddig terjedhet Európa központosítása?

KONRAD ADENAUER szeptember 25. „Az Európai integráció nem merevedhet meg, olyan tágíthatónak és elasztikusnak kell lennie, amennyire csak lehet. Nem szabad, hogy az európai népeket szorító páncél legyen, hanem inkább közös kapaszkodót, közös támaszt kell nyújtania számukra és fejlődésüknek az egészséges, minden egyes résztvevő sajátságainak megfelelő fejlődés számára.”

KONRAD ADENAUER szeptember 25. „Nem tartok szükségesnek szupranacionális (nemzetek feletti) intézményeket. „Nem tartok szükségesnek szupranacionális (nemzetek feletti) intézményeket. Ezek semmivel sem járulnak hozzá a közös célok megvalósításához.”

A BELSŐ PIACRÓL

 Minél nagyobb valamely belső piac, annál vonzóbb e piac részesévé válni, mivel a munkamegosztás előnyei a piac méretével arányosan növekednek.

A BELSŐ PIACRÓL Minél nagyobb valamely belső piac, annál hátrányosabb abból kizárva lenni.  A vámunió a nem-tagok számára hátrányos, mivel eltereli a forgalmat a tagok felé. (3. ország helyett a belső piacról történő beszerzés.  Minél nagyobb a vámunió, annál jobban csökkenthető a külső beszerzések nagysága.

A BELSŐ PIACRÓL  A nem-tagok számára vonzóbb tagnak lenni, mint a tagok számára befogadni a nem- tagokat. Éppen ezért magas „belépti díjat” fizettetnek az újonnan csatlakozókkal.

A BELSŐ PIACRÓL Két esetben a kívánt sarc olyan magas volt, hogy az érintett országok inkább kívül maradtak:  Norvégia – a halászati kvóta és az Északi-tengeri olaj miatt,  Svájc – a környezetvédelmi követelmények miatt (nem járultak hozzá ahhoz, hogy az unió által előírt mértékben növekedjen a járműforgalom az Alpokban)

A BELSŐ PIACRÓL  Az európai intézmények – a bizottság, a parlament és a bíróság – egyaránt érdekeltek az Európai Unió „bővítésében” és „elmélyítésében”, mert mindkettő növeli hatalmukat és presztízsüket.

A BELSŐ PIACRÓL  A tagok számának növekedésével növekednek az érdekkülönbségek és az egyesülés költségei is, ezáltal mind nehezebbé válik ezen uniós szervek működése is.

AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA

 A legfontosabb változás a hidegháború és a keleti fenyegetés megszűnése. Ezért meglepő, hogy az európai intézmények éppen a 90-es években kaptak biztonságpolitikai illetékességet.

 A történelemben számos példát találunk arra, hogy államok külső fenyegetés hatására politikai centralizációban kerestek menedéket.  Több szövetségi állam (Svájc, Hollandia, USA) is emiatt és ezen a módon jött létre. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA

 A fenyegetés megszűntével a központosítás előtti állapotot kellene visszaállítani, ez azonban ritkán, vagy szinte soha nem történik meg.  Ennek oka, hogy a központ immáron elég erős ahhoz, hogy birtokállapotát, azaz a közösségi vívmányokat minden támadás ellen megvédje.

AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA  Az Európai Unióban ehhez képest annyival rosszabb a helyzet, hogy az európai törvényhozás bármely megváltoztatásának előfeltétele az Európai Bizottság javaslata. A bizottság azonban nem érdekelt a decentralizációban.  Ebből következően az európai integráció ezért egyirányú utca. Nincs visszaút!

AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA  Egy másik fontos változás: Németország pozíciója az újraegyesítéssel megváltozott.  Az újraegyesítés gazdaságilag legyengítette Németországot. (Az egy főre eső jövedelem a dobogós helyről az európai középmezőnybe csúszott vissza!)

NACIONALIZMUS VAGY EURÓPAI NAGYÁLLAM?

Nacionalizmus vagy európai nagyállam?  A nacionalista a saját országát jobbnak tartja más országoknál.  A piac azonban kozmopolita.  A nacionalista az ún. „nulla végösszegű” játékot játssza. Ez olyan játék, ahol a játékosok csak egymás kárára nyerhetnek.  A piaci integrációval a kölcsönösen előnyös együttműködések önként megkötött szerződéseken alapulnak.

Nacionalizmus vagy európai nagyállam? Ezért kell megakadályoznunk, hogy bármely ország kárt okozhasson a másiknak. A nacionalizmus elleni eszközök:  a népek közötti kölcsönös megértés,  az idegen nyelvek elsajátítása  a nemzetállam határain túltekintő és az előítéleteket leépítő történelemoktatás  diák-, hallgató- és kulturális csere  interkulturális menedzsment

Nacionalizmus vagy európai nagyállam?  A kulturális cél, hogy megismerjük Európát a maga sokféleségében és tanuljunk ebből az összehasonlításból.  Semmiképpen sem lehet az a cél, hogy Európa „egységesítése” céljából ezt a sokféleséget megszüntessük.

Nacionalizmus vagy európai nagyállam?  A nacionalista erős államot kíván magának. A nagyhatalmi Európának is híve. (Megnövekedett világhatalmi pozíció – például az USA-val és Japánnal szemben)  Így a nacionalizmus ezáltal csak magasabb, kontinentális – európai – síkra emelkedik.  Hazánk a számunkra előnytelen (megalázó) feltételekkel megkötött csatlakozási szerződéssel az euronacionalizmus áldozatává vált.

Történelmi sikerrecept európai módra

Fejlődés európai módon  A modern tudomány és technika miért Európában fejlődött ki és miért nem az olyan magas kultúrákban, mint Kína és India?

Fejlődés európai módon  Azért, mert Európában – Kínától és Indiától eltérően – sohasem állt fenn huzamosabb ideig egyetlen birodalom sem. Ehelyett komoly verseny uralkodott az államok között az emberekért, valamint a tőkéért.  Az embereknek szinte mindig volt rá lehetőségük, hogy áttelepüljenek egy másik országba, ha úgy érezték, hogy számukra kedvezőtlen döntések születtek.

Fejlődés európai módon  A gazdasági és/vagy intelektuális elit, valamint a jelentős teljesítményt hordozó rétegek kivándorlása kedvezőtlenül hatott az ország adózó erejére, ezért a bölcs uralkodónak érdekében állt, hogy gondosan bánjon alattvalóival.  Az uralkodók közötti verseny a szabadság, a szellemi sokféleség és az anyagi ösztönzés politikai alapjaként jelentkezett.

Fejlődés európai módon  Az Európa-állam kialakításával, vagyis a központosítással Európa feladja ezt a történelmi sikerreceptet és az ázsiai modell felé fordul. Hosszútávon Európa ebben az esetben a kínai és indiai nagybirodalmakhoz hasonlóan fog járni.

Fejlődés európai módon  A folyamat már beindult. Európa mandarinjai irányelvekkel és rendeletekkel igazgatják birodalmukat.  Olyan nyelvet beszélnek, amit alattvalóik java nem is ért.

Fejlődés európai módon  Európa a sok háború ellenére is felemelkedett. A verseny békés jellege azonban nem magától értetődő, a gazdasági versenyt meg kell szervezni!  Ez a szerveződés maga a piac.  A piacon államilag védett tulajdonjogok vannak.  Nem az erősebb joga érvényesül, hanem az önkéntesség elve. Az erősebb nem kényszerítheti a gyengébbet annak (szerződéses) hozzájárulása nélkül.  A tisztességes piaci verseny ezért békés és uralommentes együttműködési mechanizmus.

A többségi döntés spirálja

 A maastrichti szerődéstől (1991.) kezdve már több európai szabályozás minősített többséggel dönthető el.  A miniszteri tanácsban ezért a szigorúbb szabályozással és magasabb költségekkel bíró tagállamok összedolgoznak, rákényszerítve a kisebbséget arra, hogy vegyék át ők is ezeket a szabályzókat és költségeket.

A többségi döntés spirálja  Amikor aztán ezek általánossá válnak, pótlólagos szabályozással újabb szigorításokat erőltethetnek rá a kisebbségre, így egyfajta „szabályozási spirál” indul be.  Jó példa erre az USA. Ott „strategy of raising rivals’ costs” (az ellenfél költségei növelésének stratégiája) az elnevezése ennek a jelenségnek.

A többségi döntés spirálja Ez a stratégia az EU-ban az alábbi területeken figyelhető meg:  munkaerőpiaci szabályozás,  adóharmonizáció,  környezetvédelem,  versenypolitika,  banki szabályozás Ezek mögött többnyire befolyásos nemzeti érdekcsoportok állnak.

A többségi döntés spirálja  Már a belső piaci törvényhozás keretén belül is gyakran előfordult, hogy a többség a kisebbségre rákényszeríttette a saját szabályozását.  A tanács 1994-ig a belső piacot érintő 233 döntésből 91-et (kb. 40%-ot) nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozott meg.  A bizottság az ún. adóharmonizáció területén is növelni kívánja a többségi döntések számát.

A többségi döntés spirálja  Az Európai Unió Tanácsában a minősített többséghez 87 szavazatból 62, azaz 71,3%-ra van szükség.  A tanácsot alkotó tagállamok kormányait azonban a választópolgárok csak egyszerű többséggel választják meg saját országukban.  Ez azt eredményezi, hogy az ilyen minősített többség a tanácsban csak az európai választók kisebbségét képviseli.

A többségi döntés spirálja (PÉLDA)  A tanácsban képviselt összes kormányt a saját országában a választók 55%-a választotta meg. Ekkor a minősített többségű tanácsi döntések mögött csak a választók 71,3 ×0,55=39,2%-a áll  Ha a tanácsban a minősített többség főként a kisebb országokból áll, az is megtörténhet, hogy a tanácsi szavazatok 71,3%-a az EU lakosságának kevesebb, mint 30%-át képviselik.

A többségi döntés spirálja  Az előbbi számításnál a nem választók arányát még nem is vettük figyelembe!  Ahhoz, hogy az európai választóknak legalább a fele ott álljon a tanács törvényhozása mögött egy döntés meghozatalakor, akkor több mint 90%-os minősített többség, de még inkább egyhangúlag meghozott döntés kell.

Többség vagy verseny?

 A „szabályozási spirál” is a kormányok közötti verseny korlátozására vezethető vissza, amely viszont annak köszönhető, hogy a többség rákényszeríti az akaratát a kisebbségre.  Ennek megfelelője az üzleti életben: a piaci helyzettel való visszaélés  Az ilyen piaci szereplővel szemben az üzleti életben a versenyhivatal jár el.

Többség vagy verseny?  Az európai törvényhozásban azonban senki sincs, aki megvédené a kisebbséget a többséggel szemben.  És ez a megállapítás nemcsak a szabályozásra, de a közösségi kiadásokra is igaz.

Többség vagy verseny?  A 90-es években a strukturális alapok megkétszereződtek és az új tagok felvételével jelentősen bővült a nettó befizetők (többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak) köre.  Az egy főre jutó befizetés a befizető országokban nagyobb, mint a bevételi helyzetben lévő országokban.  Az újrafelosztás ellenőrzésére a kiadási oldalon jobban odafigyelnek, mint a bevételi oldalon.

A demokratikus ellenőrzés

A kormányok közötti verseny korlátozása  a kisebbséget kiszolgáltatja a többségnek  gyengíti a választók többség által gyakorolt demokratikus ellenőrzési lehetőségét is

A demokratikus ellenőrzés  Eltűnnek a többség összehasonlítási lehetőségei is. Főként akkor, ha a tagállamok kormányai egyformán cselekednek, vagy hatásköreiket átadják az európai intézmények részére.  Ezáltal a polgárok már nem ismerhetik fel könnyen, hogy a ténylegesen folytatott politika javítható-e.

A demokratikus ellenőrzés Minél nagyobb a politikai képződmény – és így a lakosság létszáma – annál nehezebb a polgárok számára a döntéshozókhoz való hozzáférés.  A kormányzóknak, képviselőknek kevesebb idejük van az egyes polgárok kívánságaira.  A polgárok és a főváros között az átlagos földrajzi távolság is növekszik. A polgárközeli politika esélyei csökkennek, rosszabbodnak!

A demokratikus ellenőrzés  Az egyes ember szavazatának súlya csökken. Minél nagyobb a választók száma, annál kisebb a valószínűsége, hogy az egyes választók szavazata döntő szerephez juthat.  Egy nagy államban az emberek tudják, hogy az állampolgárok politikára gyakorolt befolyása kisebb.

A demokratikus ellenőrzés  Mivel a polgárok tudják, hogy kevés a beleszólásuk, ezért nem is informálódnak az európai politikáról. Egyre kevésbé éri meg számukra politikai információk befogadása és feldolgozása.  Ugyanez figyelhető meg az adózás terén is. A kiadási programok terhei több vállon oszlanak el, ezért az adófizető polgárnak már nem fontos, hogy mire költik az általa befizetett adóját.

A demokratikus ellenőrzés  Mivel az illetőséget nemzetközi szinten központosítják, a nyelvi korlátok leküzdése szintén növeli a választók tájékozódási költségeit.  A nyelvi korlátok a közös közvélemény kialakulását is akadályozzák, így hiányzik a vitafórum, ahol az eltérő vélemények ütköztethetők.

A demokratikus ellenőrzés Az Európai Unió a kormányok közti versenyt politikai szövetségek, kartellek és monopóliumok kialakításával korlátozza, nagyban hozzájárul demokráciadeficitjének növekedéséhez.