A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Duális felsőfokú képzés a PMMIK-n
Advertisements

Szakképzés jelene és jövője
„Szakmai gyakorlat a felsőfokú szakképzésben” WORKSHOP A szakmai gyakorlat megszervezése gazdálkodó szervezetnél, gyakorlóhelyek kiválasztása, minősítése.
TANULÓSZERZŐDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
Nyitórendezvény „Szak-nyelv-tudás” – Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Debreceni Egyetemen TÁMOP D-12/1/KONV
Az MKIK szerepe a szakképzésben
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
NFT I NFT II Hosszú távú cél: az életminőség javítása Általános cél: Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése specifikus.
A gazdasági szféra elvárásai a pályakezdő diplomások tekintetében Budapest, Június 13. Dr. Szilágyi János – MKIK.
Balatonvilágos, május 09. Előadó: Dr. Szedlacsek György 1.
A szakképzés jövője - a jövő szakképzése
Kamarai prioritások Foglalkoztatottság növelés Képzési szükséglet meghatározása Szakképzés nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem foglalkozáspolitikai,
FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI NAPOK
Az új modulrendszer ű OKJ a gazdaság szemszögéb ő l Dr. Szilágyi János.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Iskola Tagjai: RFKB Támogatások Iskola 1500 fő Képzési irány, arány Önkormányzati fenntartó Szakképzés szervezési társulás (költségvetési szerv) mint.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A szakképzés jelene és jövője 7. Nevelésügyi Kongresszus augusztus 27. Dr. Szenes György főtitkár.
ÚMFT TÁMOP / „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” Juhászné Víg Éva programvezető május 26.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése
Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS ÉS SPECIFIKUS JELLEMZŐI HOGYAN TANÍTSUNK EREDMÉNYESEBBEN? TANÉVNYITÓ SZOLNOK, VIII.
Dr Sediviné Balassa Ildikó: JUBILEUM UTÁN A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE Munkakultúra – Szakképzési Modellek OKTÁV RÁCIÓ február 4-6.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
Tanulószerződéssel a munka világában Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Budapest július 19 Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató.
A szakképzés fejlesztés jelenlegi állása
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben
TÁMOP / Munka és tanulás – Munkahelyi képzések támogatása a Közép-dunántúli Régió mikro- és kisvállalkozásainál.
A duális felsőoktatási képzés „kecskeméti” modellje
Nem kötelezettség, mindkét fél számára lehetőség Duális képzés.
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
MODERN ÜGYVITELI GYAKORLÓHELY KIALAKÍTÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLÁN
Takács Erika Zádori Zoltán
A gazdaság szerepvállalása a képzési és beiskolázási szerkezet alakításában Budapest április 29. Dr. Szilágyi János.
A kamarai garanciavállalás bevezetésének és a tanulószerződés megkötésének informatikai háttere FEBRUÁR 26. BUDAPEST.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
Duális képzés „kecskeméti” modellje és tapasztalatai
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
A kamara szerepe a duális szakképzésben január 27.
Duális képzés a Miskolci Egyetemen Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár.
A felsőoktatási gyakorlóhelyek nyilvántartása november 27. Laczky Gabriella.
Akkreditált Felnőttképzési Intézmény FÉMES NAPOK Fejér megye szakképzési helyzete, különös tekintettel a fémipari szakképzésre Dávid Lajos - Fejér.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése január 16. Készítette: Bihall Tamás,
P e r f e k t 2010/ október szakképzés - felnőttképzés stratégia szervezet problémák megoldások szervezés.
Gépgyártástechnológus technikus modulrendszerű képzésének BEMUTATÁSA Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Tagintézmény SZOLNOK.
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
Alternativitás a szakképzésben Budapest október 14.
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Kompetencia Végzettség
A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Előadás másolata:

A tanulószerződés intézményrendszere és új kihívásai Magyarországon Dr. Szilágyi János

Európai szakképzési modellek tapasztalatai Szakképzés szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok-problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya 1. 2. Gyenge szakmai gyakorlati jártasság 4. Munkafegyelmi problémák 3. 3-4. 7. Munkakultúra hiányosságai általában 5-6. 6. Gyenge szakmai elméleti alapok 5. 9. Rossz együttműködési készség 8. Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv-tudás hiánya 13.

Gazdaság és szakképzés partneri együttműködése A munkaerő-piac, a felhasználó szféra igényeinek nem megfelelő szakképzés A tanulók felkészültségének hiányosságai, pályakezdőkkel történő elégedettség Nem általában nem tartják megfelelően a pályakezdők felkészültségét, hanem, a képzések iránya, jellege és súlypontjai nem felelnek meg minden esetben az elvárásoknak RFKB: regionális képzési és beiskolázási szerkezet kialakítása: gazdasági kamarák társelnöki feladatkör, 17 szervezet (munkaadók, munkavállalók, kamarák) hálózatszerű együttműködése

A tanulószerződés intézményrendszere A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek A munka világába történő átmenet segítése A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény 39 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

A tanulószerződés intézményrendszere Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak

Szakképzett fizikai dolgozó Középfokú végzettségű szellemi dolgozó Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor Pályázói csoportok Előnyt jelent Közömbös Hátrányt jelent Szakképzett fizikai dolgozó Az illető pályakezdő 9,3 57,2 33,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik 85,9 12,8 1,3 20-30 éves tapasztalattal rendelkezik 61,3 34,5 4,2 Középfokú végzettségű szellemi dolgozó 10,2 50,3 39,5 86,8 11,9 58 35,7 6,2 Forrás: MMSZ vizsgálat (1995.)

A alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve: · A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés · Gyakorlatorientált minőségi képzés · Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő ·  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér · Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása · A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·  A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga

A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Féléves összefüggő formában a gazdálkodók igényei szerint A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát és a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 9 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten 30-40 ezer fő bevonásának lehetősége

FSZ hallgatók/tanulók aránya

A tanulószerződés ösztönzését támogató változtatások, illetve gondok A tanuló és a szülő: kötelező minimum felemelése a minimálbér 15%-ról 20%-ra, hiányszakma esetében 50%+ 20% juttatás is elszámolható Gazdálkodó: Adminisztrációs költség elszámolhatósága, 15 ezer Ft./év/tanuló Gazdálkodó: Anyagköltség elszámolhatósága, minimálbér 20%/év/ tanuló, hiányszakma esetében 20%+20% Legnagyobb gond a visszaigénylés szabályai kontra produktívak: Nagy cégeket sújtja: Danubius szállodalánc Két prioritás kioltja egymást (tanuló és saját dolgozó képzése) Tanuló költségeinek visszaigénylése már 1%-os bérköltségeknél

Új OKJ és a tanulószerződés Kiváló és a mai kor követelményeinek megfelelő elméleti modell A gyakorlati megvalósításra, a működtetés kidolgozására nem maradt elegendő idő és humánerőforrás kapacitás A felhasználói szféra számára még nem sikerült meggyőzően igazolni, hogy az új rendszer: áttekinthető könnyen kezelhető és felhasználóbarát Logisztikailag bizonyos elemek nem álltak időben rendelkezésre: vizsgákhoz feladatbankok, szoftver, dokumentumok modulokhoz igazodó tankönyvek előzetes tudás mérése és beszámítása A fő egységekhez kapcsolódó időkeretek kialakításában nem álltak rendelkezésre egzakt módszerek

Új OKJ és a tanulószerződés A tantárgyi rendszerről a modulrendszerre történő átálláshoz komoly támogató rendszer és humánerőforrás menedzsment működtetésére van szükség: modulokat tantárgyiasítják A követelményrendszerben az elmélet orientáltság dominanciája érvényesül, a széles alapozású koncepciót differenciáltabban lehetett volna alkalmazni Vigyázat, mert jön az FSZ képzés! Az elméletigényes gyakorlat bevezetése és értelmezése a tanár és a diák szempontjából A modulrendszerű képzés szinergiája a gyakorlati képzéssel: oktatásvezérelt gyakorlati képzés, két iskola – egy gyakorló hely A 9-10 osztály és a NAT kerettanterv lehetőségei, előnyei, illetve a szakmacsoportos alapozás 9-12 évfolyamon

„Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség. Gyakorlatilag viszont van.”

Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon 2517 2517 2210 1645 1596 1596 kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó

élelmiszer vegyiárukereskedő Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4288 4288 4288 1596 1645 1144 fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő

Elméletigényes gyakorlat (óraszám) Gyakorlat (óraszám) Elmélet (óraszám) Elméletigényes gyakorlat (óraszám) Gyakorlat (óraszám) Összesen (óraszám) Elmélet/gyakorlat aránya Tényleges gyakorlat aránya (új kp.) Szakképesítés kamarai új kp. kamarai - új kp. ács, állványozó 996 808 225 2528 1567 3920 2600 30/70 - 30/70 60% bútorasztalos 936 841 2256 1759 68% cukrász 986 832 98 1670 64% burkoló 1152 333 2456 1459 56% szabó 1040 816 315 1469 57% fodrász 568 492 2644 1278 2602 49% kozmetikus 582 653 322 1582 861 2540 1836 35/65 - 35/65 47% kőműves 825 33 1742 67% pincér 884 838 2828 1762 szakács 952 845 128 1627 63% festő, mázoló, tapétázó 1168 846 113 1641 villanyszerelő 860 122 1618 62% hegesztő 564 537 80 1468 1083 2520 1700 40/60 - 30/70 hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karb. 864 1087 383 1292 1130 2660 40/60 - 40/60 43% kereskedő 1141 192 1568 503 40/60 - 60/40 27%

Új OKJ és a tanulószerződés A 16 kamarai szvk tapasztalatai: 2-3 éves képzések dilemmái Bemeneti szintek, illetve bemeneti kompetenciák Alap és rész szakképesítések rendszere: 5-ös szintkódú szakmák és rész szakképesítéseik: hiányszakmák szakiskolák gyengülése államilag finanszírozott képzés 3+1 év Rész szakképesítés nem cél az iskolarendszerű képzésben: a tankötelezettség miatt melegedőt csinál, nem kellően motivál A vizsgáztatás és az új OKJ: feltételrendszer megteremtése

  21 31 33 51 52 ÖSSZESEN 39 104 143 36 71 6 113 3 4 2 9 28 10 20 60 54 23 7 70 55 61 1 80 230 49 396

(egy vállalati interjú során idézett mondás) „Végy egy magyart, aki kitalálja aztán még hozzál öt németet, aki meg is tudja csinálni.” (egy vállalati interjú során idézett mondás)

Köszönöm a figyelmet!