Médiapedagógia az óvodában 2012. 03. 08

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) www.televele.hu Programok (2010-2011): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek/mediaismeret TÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske Óvoda OSI – médiapedagógia és demokratikus értékek (programcsomag kifejlesztése)

Médiaértés, a médiaműveltség fejlesztése. A médiaműveltség - készségek, és ismeretek összessége - tudatos, - kritikai szemlélettel rendelkező, - aktív médiabefogadás és használat Óvodáskorú gyermekek Médiaélmények feldolgozását segítő játékkeret biztosítása Médiaértés fejlesztése játékos gyakorlatokon keresztül Szülői csoportok a szülői kompetenciák fejlesztésére Személyiségfejlesztés (önreflexiós készség, asszociációs készség belső képalkotás, fantázia tevékenység ösztönzése, önkifejezés igényének alakítása, kooperációs készség fejlesztése)

Gondolkodásmódunkat talán az angol médiakutató Halloran szellemes mondata tükrözi a legjobban: „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970) A médiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amelyben szerepet játszanak a fantáziavilág, az egyéni élethelyzet, az életünk során összegyűjtött tapasztalatok. Ehhez az alkotófolyamathoz olyan játékkeretre van szükség, amelyben a személyes témáknak, a fantáziának és a médiaszövegeknek egyaránt helye van.” (Bachmair)

Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok) óvodásoknak alsó tagozatosoknak (3-4. osztály) felső tagozatosoknak (5-6.osztály) Open Society Institute támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés) Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász Spirálisan egymásra épülő tananyag

Médiahasználati szokások - jelzőrendszer Érdemi kommunikáció a gyerekek médiahasználatáról Kommunikáció a gyermek a szülő az óvoda (pedagógusok) között. Óvoda szerepe: játékkeret a biztonságos élményfeldolgozáshoz szülőkkel való kommunikáció

Miért észlelik az óvodások máshogy a filmes tartalmakat? 1. eltérő észlelési, kognitív képességek, óvodás gyermek világképének jellegzetességei szemlélettelen fogalmak hiánya képi reprezentáció (perceptuális kötöttség) mágikus gondolkodás animizmus egocentrikus gondolkodás 2. televíziós nyelv sajátosságai folyamatos nézőpontváltás tér, idő cselekmény összefüggéseinek töredezett ábrázolása motivációk képi megfogalmazása (ráközelítés a kamerával) narráció

A gyermeki filmbefogadás jellemzői: a cselekménynek, a térnek, a nézőpontnak és az időnek külön részekre tördelt ábrázolását a gyerekek csak tízéves kor után kezdik megérteni szövegkörnyezetből nehezen vagy nem érzékelhetőek számukra az összefüggések, pl. nem ismerik fel a szereplőket elmaszkírozva töredéktartalmak észlelése saját szempontú érzékelés Óvodásoknak szóló rajzfilm: igazodik az óvodások figyelmi terjedelméhez lassú tempó, érthető nyelvezet, feldolgozásra, megértésre elegendő időt hagy szimbolikus formában jeleníti meg a konfliktusokat mesenyelv

Médiaértés – demokratikus értékek fejlesztése az óvodában

A médiaértés és a demokratikus értékek kapcsolódása A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg. Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre. Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd. A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.

A program legfontosabb módszertani elemei Biztonságos játékkeret ( élményország, belépőkártya, Moha és Páfrány) Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről Pedagógiai szerepjáték Médiatartalommal kapcsolatos mozgásos fantáziautazás Mozgóképes illusztráción alapuló irányított beszélgetés Médiatartalom előállítás Imaginációs, fantáziajátékok Mozgásos gyakorlatok Rövid, integrációt célzó beszélgetések A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz kapcsolódó rajzolás, meseolvasás

Foglalkozások tematikai váza „Nekem ez nagyon tetszett! „- saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről „Aranyhajak megmentése” - saját médiaélmény feldolgozás - szerepjáték médiahősökkel Törpéből óriás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás Legyél te a szerkesztő! – ismerkedés az újságokkal, az információ fontossága, a médiumok társadalmi funkciója, kreatív újságkészítés Hogyan kerülnek be az emberek a tévébe? - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai Hanghatás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

foglalkozás - saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről kognitív   kreatív szociális emocionális - médiaélmények felidézése - egy pozitív és egy negatív médiaélmény lerajzolása kiscsoportonként egy közös lapon - közös lapra rajzolás, közös eszközhasználat (együttműködési készség, egymásra figyelés) közös beszélgetés médiaélményekről - médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak

2. foglalkozás - - szerepjáték médiahősökkel médiaélmény feldolgozás kognitív    kreatív szociális  emocionális médiaélmény felidézése, annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók megfelelő jelmez kiválasztása, egy közös jelenet kitalálása, jelenet eljátszása egymásra figyelés, együttműködés kiscsoportban médiaélmények közös, szabad játékkeretében való kijátszása médiavonatkozású élmények kifejezése és megjelenítése szerepazonosulás, az önkifejezési igények spontán játékba fordítása

3. foglalkozás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás kognitív   kreatív szociális emocionális asszociációs készség, képzelőerő fejlesztése, élmények verbalizálása spontaneitás, érzékenység, mozgás ösztönzése, alkotás kooperáció tanulása, egymásra figyelés öröm, kíváncsiság megélése, kicsinek, lenni/nagynak lenni/pont akkorának lenni, amekkorák vagyunk

4. foglalkozás - ismerkedés az újságokkal, kreatív újságkészítés kognitív        kreatív szociális emocionális az újságokkal kapcsolatos saját élmények előhívása, választás/döntés, véleményalkotás, asszociációs készség fejlesztése, tömörítés saját tartalom előállítása, képekből való válogatás, elrendezés empátiás készség fejlesztése, kooperáció tanulása önkontroll fejlesztése, késleltetés tűrésének fejlesztése

5. foglalkozás - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai - kognitív      - kreatív     - szociális - emocionális a mozgó képbe kerülés művelete lépéseinek, eszközeinek megtapasztalása, annak a lehetőségnek a felismerése, hogy a látottak átalakíthatók és megváltoztathatók - egy kiválasztott bábfigura megelevenítése - egymásra figyelés   - öröm, kíváncsiság, szerepléssel járó elismerés megélése

hangok alapján belső képalkotás, véleményalkotás, címadás, tömörítés 6. foglalkozás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek) kognitív    kreatív szociális    emocionális hangok alapján belső képalkotás, véleményalkotás, címadás, tömörítés transzformáció, a hangzó anyaghoz kép készítése, kooperáció tanulása, közös eszközhasználat, közös beszélgetés a rajzokról médiaélményekkel kapcsolatos érzések kifejezése, ezáltal ezek az érzések „formát” kapnak

Szülői csoportok Cselekvésorientált, problémacentrikus, saját élményre építő, játékos, tapintatos , jövőbe néző, Cél: a bemutatott példákon keresztül a szülők fedezzék fel saját gyermeküket aktív és formálódó médiafogyasztóként a szülők érzékenyítése a mindennapok médialenyomatai iránt, hogy jobban megértsék a gyermek közléseit, játékait az élményfeldolgozás segítéséhez a szülők ismerjenek meg médiapedagógia beavatkozási módokat, lehetőségeket cél, hogy a szülők képessé váljanak a médiakínálat megítélésére, minősítésére abból a szempontból is, hogy megfelel-e a tartalom a gyermek fejlettségi fokának a család médiafogyasztási szokásira való reflexió lehetősége

Tudatos médiahasználat kialakítása - Aranyszabályok közös tevékenység (tévézés, internet használat) élményfeldolgozás segítése - beszélgetés, rajzolás tévézés, internethasználat szülői kontroll mellett (idő, tartalom) következetesség nem jutalmazási/büntetési terep családi szabályok, heti programterv a műsorújság alapján jobb, ha a gyermeknek nincs külön készülék a szobájában televíziózás közben szörfözés elkerülése

Köszönjük a figyelmet! Nagy Kriszta, Timár János Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület www.televele.hu